hirdetés

Tintin, Franz Kafka és Patti Smith

2019. január 11.

Heti külföldi hírösszefoglalónkban Michel Houellebecq új könyvéről, Stanisław Lem lengyel tudományos-fantasztikus íróról, Kafka hagyatékának sorsáról, Tintin első kalandjáról és Patti Smithről olvashatnak.

hirdetés

A Guardian január 4-én számolt be Michel Houellebecq új könyvének, a Serotoninnak megjelenéséről. Az újonnan megjelent kötet a Goncourt-díjas francia szerző hetedik regénye. A könyv főszereplője egy szerelmi bánatban szenvedő mezőgazdászati mérnök, aki kereskedelmi jelentéseket ír a francia mezőgazdasági minisztériumnak, és heves ellenszevvel viseltetik az Európai Unió iránt. A regény bírálja a politikusokat, akik nem harcolnak népük érdekeiért, de meghalnának a szabadkereskedelemért – így Houellebecq-nek ismét sikerül az aktuálpolitika elevenére tapintania, akárcsak 2015-ben, magyarul Behódolás címmel megjelent regényével.

Michel Houellebecq – The Guardian

A New Yorker január 6-án hosszú portrét közölt Stanisław Lem tudományos-fantasztikus íróról. A cikk szerzője felhívja a figyelmet az író élete és életműve közti összefüggésekre: Lem a lengyelországi Lwów-ban (ma Ukrajna, Lviv) felnőve útlevelek, bizonyítványok, engedélyek, személyazonosító okmányok készítésével szórakoztatta magát. Ezek az iratok képzeletbeli, térképen nem található helyekre szóltak – írja Chance and Order címmel megjelent 1984-es önéletrajzi esszéjében. Az így készült okmányok mintha előre jelezték volna azt a pillanatot, mikor Lemnek és családjának hamis papírokkal kellett menekülnie a Lengyelországot megszálló nácik elől. A képzeletbeli helyek később is vissza-visszatérnek az író munkásságában – a nagy népszerűségnek örvendő Solaris című regénye (1961), vagy éppen a Fables for Robots (1964) című kötetben szereplő elbeszélések mind-mind a tündérmesék világát ötvözik a mechanika és a robotika világával. Stanisław Lem egyszerre közelíti meg képzeletbeli világait a természettudomány, a filozófia és természetesen az irodalom irányából. John Updike egyenesen a tudományos terminológia költőjének nevezte minden idők legtöbbet olvasott sci-fi íróját.

Stanisław Lem – The New Yorker

Kafka’s Last Trial – Kafka utolsó pere címmel jelent meg Benjamin Balint könyve Franz Kafka hagyatékáról – adta hírül a Guardian január 8-án, kedden. A kötet a Kafka-hagyaték útját kíséri figyelemmel Franz Kafka 1924-es halálától fogva. Az író egyik utolsó levelében legjobb barátjára, Max Brodra bízta teljes életművét, azzal a kitétellel, hogy Brod semmisítsen meg mindent, néhány kiváltságos írást – például Az átváltozást és A pert – leszámítva. Max Brod pedig választott: nem barátja utolsó kívánságát, hanem az irodalmat helyezte előtérbe. Így lehet, hogy 1939-ben a teljes életmű és levelezés egy bőröndben Max Broddal együtt Palesztinában emigrált, ahol Brod életét Kafka műveinek szentelte. 1968-as halála után azonban a kéziratok titkárnőjére, Esther Hoffe-ra szálltak, aki az Izraeli Nemzeti Könyvtár tiltakozása ellenére néhányat eladott belőlük. Esther Hoffe 2007-es halála után nemcsak két lánya, Ruth és Eva hanem  Izrael és Németország jelentős irodalmi archívumai is maguknak követelték a kéziratokat. Benjamin Balint könyve a Kafka-hagyaték tulajdonjogaiért vívott harc utolsó fejezeteibe enged bepillantást.

Max Brod – The Guardian

Csütörtökön ünnepli 90. születésnapját a Tintin képregényfigura – írja az Independent. A belga képregényrajzoló, Georges Remi (Herge) által alkotott ifjú nyomozó 1929. január 10-én jelent meg először a Le Vingtieme Siecle című folyóirat gyerekmellékletében. A sorozat 1976-os lezárásáig Tintin 24 képregényben szerepelt. A legelső kötet Tintin in the Land of the Soviets címmel 1929-ben jelent meg. A történet szerint Tintin újságíró-tanoncként látogat el a Szovjetunióba, hogy tudósítson az ottani életről. Az országba érkezvén a titkosrendőrség már tud a „piszkos kis burzsoá” fiúról, így Tintin igen hamar megtapasztalja a politikai hierarchiát, az előre eldöntött választásokat és az élelmiszerhiányt. Foxterrierjével, Miluval éppen kicsúszva a Vörös Hadsereg markából végül Lenin, Trockij és Sztálin titkos rejtekhelyén találja a magát, ahol felhalmozták az emberektől elorzott javakat. A jobboldali Le Vingiteme Siecle kitűnő érzékkel használta ki a Szovjetunió elleni erősödő gyanakvást, amihez persze az is hozzájárult, hogy Herge annak ellenére, hogy sosem járt ott, a The Economist szerint hátborzongatóan pontosan festette le az éhség és zsarnokság országát.

Tintin – The Independent

Patti Smith Instagramja a héten nagy meglepetést tartogatott a magyar olvasóknak. A művész ugyanis néhány nappal ezelőtti posztjában Krasznahorkai László Sátántangó című könyvéről látható fénykép. A mellékelt képaláírás szerint Patti Smith szeret belemerülni a magyar író könyvébe, hogy aztán folytassa saját jegyzeteit, vagy éppen hagyja, hogy a gondolatai magukkal ragadják. Krasznahorkai László Allan Ginsberg révén a kilencvenes években ismerkedett meg Patti Smithszel.

Patti Smith a Sátántangóval – Instagram

Vadler Júlia

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.