EGY SÓPÁRLÓBAN MENEKÜLT 
      
      (Varga Tündének)
     
     Óriás fekete hullámok dagadtak
     Mint fekete paplanok dunyhák
     De mondom akár vízre is utalhattak 
     Fel is készült a sós víz súlyos
     Ütéseire
     Össze fogják morzsolni mint ahogyan ő
     Éppen összemorzsolt egy legyet
     De a kezére pillantva
     A légy szemét látta 
     Minden egyes gyémántfazettában
     Ott emelkedtek a hullámok
     A fekete paplanok dunyhák
     Annyi utat járt de most nem tudta
     Merre térjen
     Azt sem hogy egyáltalán ki kell-e térnie
     Nem csak a légy szeme
     A marha szeme is mennyivel szebb
     Többet lát
     Több kiutat jóllehet egy sincs
     (A tagló alatt a kór kergeségében)
     Egy elárasztott sópárolóban menekült bugdácsolva
     Azt a lányt kereste most is mint annyiszor
     Aki errefele hintázott volt fél évszázada
     Félmeztelen
     Aztán egy kis szigetre úszott
     Vagy már azok a fekete hullámok
     Dobták oda arra a kis szigetre is 
     Amelyen már csak egyetlen szál szőrt
     A fanszőr végül is olyanná lesz 
     Mint a száraz fű
     Amelyen már csak egyetlen szál füvet
     Hagytak a szamarak
     Maga is szamár szemét belepték a legyek
     Végtelenné sokszorozva a gyémánt fazettákat
     Végtelenné sokszorozva a súlyos fekete hullámokat
     Amelyek taraján most egy pillanatra hogy teljesen
     Kiszívták a szemét s már a nagyobb döglegyek is
     Fölragyogtak
     Úgy tűnt neki a súlyos fekete hullámok taraján
     Halványan átdereng
     Ez a dübörgés már más volt
     Átdereng az Úr ahogy a költő mondaná:
     Azúrkék paplana.
     
     
     USA-CERUZÁK
     
     A vértó fenekén ültem 
     Hatalmas rizómagubancban
     Királyi bambuszfotelemben
     Szeretem így kezdeni a prózai darabokat:
     Róza nálunk vendégségben.
     Vagy:
     Reggel volt a túrós bácsi.
     Aztán egy kis filatelia következik 
     És az ÚJ TOLNAI VILÁGLEXIKON 
     Szócikkei között néhány fennsík avagy lankás
     Isteni vaginaforma völgy
     Verseimet már évek óta a lecsapolt
     Vértó fenekéről indítom
     Vagy a szomorú borsófától (caragana)
     A szomszédasszony locsol
     Itthon a lányuk londonból
     Szerettem volna megkérni hozzon
     Nekem egy lucien freud-katalógust
     A prózákat aztán legtöbbször annál
     A kisállat temetőnél zárom ahol a kurvák 
     Integetnek a kamionsofőröknek
     Verseim végére pedig már évek óta
     Mint mondat végére pontot teszek:.
     Annál is inkább szeretek abba a bambuszgubancban
     Üldögélni mert hiszen ezra poundnak is volt egy szép 
     Bambuszfotele
     Velencében ahol ginsberg és brodszkij is meglátogatta
     Ginsberg sokkal szebben-jobban írt róla
     Ginsberg konyhájából 84-ben elhoztam (loptam) 
     Egy radíros USA-ceruzát 
     Ő akkor éppen kínát járta verselte
     Ahogy visszaérkezett 
     Miközben don chery halkan játszott nekünk
     Elsők között hallhattam ahogyan felolvasta tefteréből 
     Új kínai verseket
     Végső ideje lenne visszaszármaztatnom neki
     Ki tudja a túlvilágon vannak-e tojássárga taxik USA-ceruzák. 
     
     
     SIGNEPONGE
     
     
     Talán le kellene fűrészelni az asztal lábaiból
     De ez az operáció számomra még asztalos által is 
     Elképzelhetetlen semmivel sem kevésbé
     Borzalmas eljárás mint amilyent flaubert eszelt ki
     Ugyanis aztán meg nyújtani próbálnám őket
     Inkább behozom azt a mosókonyhában hányódó
     Szétszáradt tákolmányt
     Az némileg alacsonyabb és annak fiókja is van
     Ott abban a fiókban találtam volt azt a 
     Gyöngyháznyelű bicskát 
     Amelynek finom vékony pengéjét már teljesen 
     Megette a rozsda 
     Ám valamiféleképpen én mégis arra támaszkodom
     A teafőző tojást
     Amelyet ótata safhausen zsebórájának
     Láncára szereltem
     Félek hogy a derrida-divat előbb múlik el
     Mint megjelenne magyarul három-négy 
     Számomra legfontosabb könyve 
     (Ezt már rég le kellett volna tárgyalnom 
     Csordás gabival elvégre közös a kiadónk): 
     Az igazság a festészetben a joyce-gramafon 
     A levlapokról írt könyv és mindenekelőtt 
     Könyveit ponge költészetéről 
     Ugyanis ha az avantgard felől
     Nem sikerült a magyar költészet 
     Tudatába juttatni (talán az volt a baj 
     Hogy lőni akarták a tudatába lőni) 
     Bizonyos elemi dolgokat 
     Talán még sikerülhet ponge felől
     Jóllehet én nem aggódom 
     A magyar költészetért 
     A vajdaságiért egészen biztosan nem
     (Még jó hogy nem mondhatják
     Még jó hogy nem)
     Pontosabban nem foglalkozom vele 
     (A magyar költészettel) mint olyannal
     Mert hát van nekem mivel foglalatoskodnom
     Hiszen az előbb is rosszul mondtam
     Nem a teafőző tojást szereltem a safhauzen
     Láncára hanem a teafőző tojás láncára szereltem
     Ótatám zsebóráját 
     Élete végefelé ha megszólalt még ugyan
     Már nem afrikai vadászatairól mesélt
     Egy hajóval bajlódott
     Valaki csunyán átverte ugyanis 
     Illetve az a valaki annyit értett a hajóhoz
     Szögezte le ismételten mint egy marék só
     Pedig hát most már egészen biztosan állítható
     Sosem is vadászott afrikában
     Sosem is volt saját hajója
     Vályogot járt verni a horgosi határban
     Amely a véletlen folytán országhatár is volt
     És innen keletkeztek aztán a bonyodalmak
     Átkerült az anyaországba
     Majd tovább bóklászott megkerülve a földet
     (Orosz fogság etcetera) próbált hazamászni
     Mondom nem aggódom
     Különben is annyit értek hozzá mint egy marék só.