Az április 23-án megrendezett program Dr. Bendzsel Miklós, Dr. Czombos Tamás és Zentai Péter László köszöntőivel indult – utóbbi kiemelte, korábban még nem rendeztek hasonló szakmai találkozót (külső szervezésben már volt erre példa, de azon nem vettek részt például a MKKE képviselői), szóba került a könyvszakma egyik legsúlyosabb problémája, a szakkönyvek eladásának radikális csökkenése is.

fotó: Valuska Gábor

A köszöntőket követő első előadásban a BME Média Oktatási és Kutató Központjának munkatársa, Bodó Balázs bemutatta a Google Books modelljét, és elhelyezte a Google-t a könyvpiac világában. A Google segítségével a könyvkiadók könnyen elérhetik az internetes közönséget, ugyanakkor az ily módon felépített könyvpiac csak a Google körül összpontosul, ami monopolhelyzetet teremt, és további jogi aggályokat is felvet (kartell gyanú, versenyellenesség). Bodó leszögezte, hogy aki nem digitalizál, az kimarad a globális infrastruktúrából, de az sem lenne előnyös (még ha szükségszerű is az együttműködés), ha kizárólag a Google diktálná a feltételeket. A Google-lal szembeni további fenntartásként említette Bodó, hogy az interneten bevált  és jól működő opt-out-rendszer a könyvek esetében nem biztos, hogy a legmegfelelőbb. Az opt-out-rendszerben a Google minden olyan dokumentumot digitalizál, amelyet nem tilt meg a szerző vagy annak jogkezelője, és a szerzőknek utólag is van lehetőségük megtiltani, hogy műveiket digitálisan közzé tegyék. Mivel sok esetben a szerzők nincsenek tisztában ezen jogukkal, kérdés, hogy ez volna-e a legtisztességesebb megoldás. Bodó Balázs fontosnak tartotta kiemelni, hogy a magyar könyvszakmának egységesen kell fellépnie a Google-lal folyó tárgyalásokban, mert aki nem vesz ezekben részt, a többieket is hátráltatja, és az országot is nehéz helyzetbe hozza.

Az Országos Széchenyi Könyvtár képviseletében Dr. Sajó Andrea főigazgató beszélt a digitalizálás és az elektronikus formában terjedő irodalom kérdéseiről. Elmondta, hogy lehetetlen mindent digitalizálni, a hazai könyvtáraknak egyértelműen a magyar nyelvű anyagokra kell koncentrálniuk. Az OSZK-ban olyan fontos írásos emlékek is elérhetők digitálisan, mint az Ómagyar Mária-siralom vagy a Corvinák. Sajó csak az OSZK digitális törekvéseiről tudott beszélni, a többi könyvtár hasonló tevékenységéről már nem szolgált adatokkal, mivel - központi koordináció hiányában - a könyvtárak egymástól függetlenül dolgoznak a digitalizáláson. Arra sincs egyelőre megoldás, hogy hogyan szolgáltathatják a digitális tartalmakat (még azt sem tudják, mihez kezdjenek az e-köteles példányokkal), és a minőség-, illetve formátum- különbségek további problémákat jelentenek, hiszen egyelőre nem látszik, hogy a különböző digitális formátumokat hogyan lehet egységes és időtálló rendszerbe foglalni. Például egy-egy régi CD-ROM használata is gondot okoz a mostani gépeken. Sajó a megoldást az egységes szabványokban és az Europeana projektben való részvétel felgyorsításában látja (a közös európai digitális archívum 4,6 millió dokumentumából csak 4600 származik Magyarországról). De a legfontosabb, hogy a könyvtárak minél jobban nyissanak az olvasók, a felhasználók felé, nem megnehezíteni kell a digitális tartalmakhoz való hozzáférést,  hanem sokkal inkább és minél előbb könnyíteni.

Matyi Dezső, az Alexandra kiadó ügyvezetőjeként kijelentette, hogy nem is nagyon találja a helyét az elektronikus világban, legnagyobb bajnak pedig a szerzői jogok összeomlását tartja. Elmesélte, hogy a konferenciára készülvén azzal szembesült, hogy a saját sikerlistájukon szereplő könyvek közül tizenkettőt percek alatt, akadálytalanul le lehet tölteni. Matyi hiányolta a digitalizálódó könyvpiac egységességét, és egy amerikai kutatásra hivatkozva arról is beszélt, hogy a könyvkiadásban a könyvek mindössze 30 %-a sikeres, ezek tartják el a többit (egyelőre még az e-könyveket is). Jól meg kell gondolni tehát, hogy mit érdemes kiadni, főleg, ha az e-bookok terjedésével a papíralapú könyvek egyre drágábbak lesznek. Matyi Dezső nem tagadta, hogy az internet nem a szíve csücske, véleménye szerint a túlzottan szabad felhasználás, elérhetőség, feltöltés a totális butuláshoz vezet. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a hazai könyvkereskedelem egyik legbefolyásosabb képviselője mintha nem venné komolyan a digitális kort, és annak a könyvekre gyakorolt hatását.

A konferencia első beszélgetésfolyama a könyvörökség digitalizálásában történő részvételt járta körül. Rónai Iván, az Europeana magyarországi koordinátora a projektet a Google-ra adott európai válaszként mutatta be. Az Europeana feladata nem a konkrét digitalizálás, hanem egy olyan meta-rendszer kialakítása, amely az uniós tagországok számára  elérhetővé teszi egymás tartalmait. A leíró tartalmakat összefogó rendszer megbízható, ellenőrizhető forrásokon alapul, s az európai közintézmények segítségével épül. Előnye, hogy a tartalomgazdák kezéből nem kerülnek ki a felhasználási jogok, és ami eddig szabad felhasználású volt, az is maradt. Rónai azt is felvetette, hogy az e-könyvek ÁFA-terhét is ugyanúgy csökkenteni kellene, mint a hagyományos könyvekét.

A Google kapcsán Starcz Ákos, a Bookline vezérigazgatója kifejtette, ő természetesen nincs a teljes körű digitalizálás ellen, de óvott a Google egyeduralmától. A Google nagyon nagy cég, mondta, korlátlan pénzügyi lehetőségekkel és erőforrásokkal, s „az ellenség már kitűzte a zászlóit.” Starcz a Bookline tekintélyes antikvár forgalmával (tavaly 150 millió forint)  kapcsolatban megjegyezte, az e-könyvekkel olyan könyvek is széles körben elérhetővé válhatnak, amik már nem kerülnek nyomtatásba.

Moldován István, a Magyar Elektronikus Könyvtár képviseletében arról beszélt, hogy a MEK sem egy tipikus digitalizációs program, hiszen alapelve a gyűjtés, a már meglévő digitalizált tartalmak beszerzése, valamint segítség a Google Books-on található magyar könyvek archiválásához. Moldován szerint a kortárs magyar irodalom digitalizálásában jól állunk, utalt ezzel az 1998-ban létrejött Digitális Irodalmi Akadémiára, amely széles kortárs szerzői gárda műveit teszi szabadon elérhetővé és olvashatóvá.

A konferencia második részében beszélgetései az illegális másolás elleni küzdelemről és annak eszközeiről szóltak. Általánosságban elmondható, hogy bár a fekete (szürke) piac szerkezete és értéke felbecsülhetetlen, a törvénytelen felhasználás leginkább a szakkönyvek, tudományos munkák, egyetemi tananyagok piacát sújtja, itt évente 30-40%-os visszaesés tapasztalható, ráadásul a másolással és terjesztéssel a tanárok, oktatók is részesei a folyamatnak. Amíg egy-két könyv rövid részleteinek másolása megengedett, addig egy beszkennelt jegyzet felhasználása már illegálisnak minősül, a törvény pedig expressis verbis kimondja: egész könyvet lemásolni tilos. A másolás globális méretét Tarr Péter egy amerikai példával szemléltette: Dan Brown legutóbbi könyvét, az Elveszett jelképet a hivatalos megjelenést követő két napon belül több mint százezren töltötték le. Szúrópróba-szerű vizsgálatok szerint a netes irodalmi tartalmaknak csupán 1%-a bír jogtiszta forrással.

A részvevők kiemelték, hogy ráadásul a legális piac nem annyira hatékony, mint a fekete, és sokkal élesebb versenyre volna szükség digitális és hagyományos könyvek terén egyaránt, a kiadóknak pedig folyamatosan figyelniük kell a letöltős oldalakat, még ha ez sokszor sziszifuszi küzdelem is. Munkácsi Péter, a Magyar Szabadalmi Hivatal osztályvezető-helyettese arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem sietünk, egy egész generációt fogunk elveszíteni, akik nem tudnak majd alkalmazkodni a modern felhasználás körülményeihez.

A harmadik beszélgetés során a szövegkultúra változásáról, átalakulásáról cseréltek eszmét a felek. A digitális korban nemcsak a könyvek szerepe és formája alakul át, hanem a szerzői jogok szabályozása is. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében Gyenge Anikó főosztályvezető elmondta, hogy a szabályozásnak egyelőre inkább követő, semmint ösztönző szerepet kell ellátnia, noha vannak olyan területek, ahol már elkerülhetetlen az irányelvek finomítása, felülvizsgálata. Az uniós csatlakozás például teljesen megváltoztatta az online könyvek szabályozását, ma már a szerzőket sokkal több jog illeti meg a netes felhasználás területén, mint korábban.

Brick Balázs a T-csoport képviselője igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy bár feltartóztathatatlan változás előtt állunk, ez a változás jó és szükségszerű. Az e-olvasók (a készülék) elterjedésével csökkeni fog az áruk is (most 50 és 100 ezer forint között mozog), és egyre jobban lerövidül az író és az olvasó közötti távolság. Brick a tartalom tömörödésének okát nem az e-olvasóban látja, hanem egyszerűen abban, hogy az emberek türelmetlenebbek lettek. Szerinte az dönt, hogy mennyire lesz kényelmes az olvasás, az i-tunes is azért győzedelmeskedett a zeneiparban, mert a tartalmat odarakta a fogyasztó elé. Nagyon fontos, hogy egy modell csak akkor működik, ha mindenki részesül valahogy, aki hozzárakott az értékhez.

Vaskó Péter, az ELTE BTK docense, hasonlóan több előtte szólóhoz, az elkerülhetetlen változásról beszélt, arról, hogy minden korszaknak megvan a saját tudásszerzési struktúrája, és a miénk pont most alakul át. Az oktatás feladata az, hogy ne szalassza el a lehetőséget, és időben megtanítsa a fiatalokat a modern eszközök használatára és a lehetőségek kiaknázására.

A konferencia tanulsága, hogy a könyvszakma képviselői tisztában vannak azzal, hogy teljes átalakulás előtt állnak, és ebből csak egységes stratégiával, egységes fellépéssel lehet jól kijönni. Ez azonban még várat magára. Vannak kezdeményezések, részeredmények, de, kevés kivételtől eltekintve, egyelőre mindenki a maga útját járja.