hirdetés

Tóth Kinga: Palantálók

2018. december 23.

A Szépírók Társasága a Literával közösen felolvasóestet szervezett Tandori Dezső születésnapjára, december 8-ára, a Szimpla Kávézóban. Az író huszonnégy verseskötetét sorsolták ki a fellépők között, akik a kötetekre reflektáló szövegeket írtak. – Tóth Kinga versét olvashatják.

hirdetés

Tóth Kinga: Palantálók

hajlékony és meleg kemény és hideg
haladnunk minden testtartásban
csápok nélkül jutunk el, ami nem kell,
leszakad, át a vizen a kövön,
a föld felett a föld alatt nyúlni
a köztes anyagba nyughatatlanul
magunkból öntözünk („aki ültet, gyökerezik")
hogy szebbé tegyük pázsitjainkat

fogvájatok közé szorulnak a füvek
a zománcot kavics karistolja nyeléskor
minden fogunk megszámoljuk
eltesszük a pénzérmét hogy legyen elég
a szemünkre a nyelvünk alá amikor átmegyünk
mikor jönnek értünk a fuvarosok révész révész
mondd meg hova tegyem
hova megyünk hány a fok révész mennyi celsius
hova teszel ki meddig megyünk
falemezekre hajtjuk a bőrünk
faoszlopokra feszítjük a szélnek
csapódik a víz szőrünk fogja fel

vissza - javít - vissza
révész révész mit énekelsz
míg odaérünk mozaikokból próbálom
összerakni neked a mondatot


"látod, a kintiek ott eszik a füvet, ez az az környék.
Vagy hát nem is tudom. Hol van az élet."
mondd meg nekem, meddig palántáljunk
tömjük be magunk a földdel,
kihajt-e újra amit apánk kivágott
visszaül-e Éliás a zongorára, amit az állatokkal
a behangolóval az asszonyokkal építettünk,
hagyjuk zengeni a kolompokat
átmenni a gyárgőzt a sípokon
te láttad a mezőket én kukoricát nyomorgattam
a kezemet felsértette gyerekként is
a szála felsértette messze is
keserű íze van a levelének,
abból bagóznak az indiánasszonyok
füvet dugnak a fogaik közé füvet szabnak a hajukba
tekernek a szőrbe azzal írnak

vissza - javít - vissza

minden körvonal fűgombolyagot esznek
a papagájok is azzal kell kötni a lovat is a fához
megetetni a madarakat nyitva hagyni
beburkolni a hét kalitkát puhára és levegősre
meleg legyen 20fok legalább
a fű legyen hűvös a kalitka meleg
legyenek többen akiknek elférni a csőrében
jó magok

puhává fogad a kert kapálunk szüntelenül, magunknak vetjük az ágyásokat, kesztyűben verekszünk saját földünkkel, készítjük talajtérfogatunk, puhítjuk, mi keményedünk, levegőnk elválik kérgünktől, nedvességünk kívülről öntözi a velünk terhes földet, egymásra dobáljuk a rögöket, a halmon visszabeszélünk, aztán csendben trágyázunk tovább magunkkal, mi vagyunk a tápanyag, az érlelés megérkezés. ha elérjük a tökéletes befogadhatóságot, jó kapszulaként megérkezünk, mindenhol föld keretez, ásványainkból újnautilus készül. bőröket vedlünk, napunk üvegtiszta a fürdetőben.

(Tóth Kinga nem tudott jelen lenni az eseményen, hangfájlban küldte el a versét, video ezért nem készült róla.)

Tóth Kinga

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.