hirdetés

Tóth Kinga versei elé

2013. március 21.

A gépi működés Tóth Kinga verseiben nem az emberi világ arctalan másik oldala, nem technikai képződmény, jóllehet a technikára is vonatkozik, sokkal inkább a „techné” szó eredeti jelentése szerint annak az embernek a tudása objektiválódik benne, aki hozzá van kötve a fizikai szükségszerűségekhez. - A Litera bemutatja rovatban Schein Gábor Tóth Kinga versei elé írt sorait olvashatják. 

hirdetés

2012 nyarán a szigligeti írótáborban olvastam először Tóth Kinga verseit. Volt köztük egy, amely jellegében jócskán elütött a többitől, és érettségében messze fölöttük állt. Balerina volt a címe. Egy zenélő dobozka működését írta le több tételben, aprólékos pontossággal. A folyamat mikroszkopikus megfigyelésének és feltárásának ez a pontossága a táncosnő rettenetes megkínzatásának gépezeteként teremtette újra a gyerekkorunkból ismerős, kellemes tárgyat. A gépi működés Tóth Kinga verseiben nem az emberi világ arctalan másik oldala, nem technikai képződmény, jóllehet a technikára is vonatkozik, sokkal inkább a „techné” szó eredeti jelentése szerint annak az embernek a tudása objektiválódik benne, aki hozzá van kötve a fizikai szükségszerűségekhez. Egyfajta szolgaság tehát, ami a természet emberi utánzásából, átalakításából vagy helyettesítéséből származik. Tóth Kinga azonban ennek a szolgai működésnek az anyagi viszonyaira figyel, az egymáson elmozduló felületek kölcsönhatásaira. A Golyó című vers eseményei ilyen elmozdulások: „a szabaddá vált golyót / a nagytestű emlősök / gurították maguk előtt / hogy letarolja a növényzetet / és kiegyenesítse az alapokat / a rúgások végiggörgették a / golyót a szántóföldeken / végigcsúszott az apró / kavicsokon lesúrolta / megtisztította a talaj / elkészült a befogadásra”.

A versekben maga a leírás is gépszerűen működik. A Tóth Kinga keze alatt kiépülő textúrát elsősorban a sorképzés radikális törései jellemzik. Ennek köszönhető, hogy a vers komoly közegellenállást képes kifejteni az értelem megjelenésével, felszínre jutásával szemben, így magában a szövegben is ugyanaz a folyamat játszódik le, mint amit leír: kemény, rideg élek és felületek mozdulnak el egymáson, rugalmatlan tömegek feszülnek egymásnak, próbálnak behatolni egymásba. A leírást eközben egyfajta ahumán szenvtelenség, szikárság iránti igény tartja mozgásban. De ami a leírásokból létrejön, az a pontosság ellenére sem olyasmi, aminek eredetije megvan a technikai környezetben vagy a természetben. Amint a Golyó előbb idézett utolsó sorában is látható, a folyamatok Tóth Kinga verseiben nyitva tartják a metafizikai értelmezés lehetőségét is, ám ez valóban csak lehetőség, amelyet az olvasónak nem kell beteljesítenie ahhoz, hogy megfeleljen a vers igényeinek. Tóth Kinga verseiben nincs semmi számítás és csináltság, semmi, amivel képzelt elvárásoknak engedne. Komoly és művészi értelemben becsületes tehetség jelentkezik bennük.

Tóth Kinga versei itt olvashatóak.

Schein Gábor

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.