Litera: Az Új Forrás profilját jó ideje elsősorban a hazai irodalom határozza meg. Milyen megfontolásból döntöttek úgy, hogy komolyabban nyitnak a világirodalom területére, és ez mennyiben változtathatja meg a lap pozícióját a hazai folyóiratpiacon?

Jász Attila: Az apropót az adja, hogy 15 éve volt utoljára radikálisabb külső-belső változás a lapnál, és ennyi időnként bizony nem árt egy kicsit frissíteni, újítani. Másrészt pedig, hogy januártól én lettem a lap főszerkesztője, így módomban állt úgy alakítani a dolgokat, ahogy én egy jó folyóiratot elképzelek manapság. Az Új Forrás valamikor, nagyon régen, közölt fordításokat, tematikusan is, és amikor a laphoz kerültem közel két évtizede, folyamatosan próbálkoztam becsempészni ilyen jellegű szövegeket, nem sok sikerrel, mivel nem tudott szervesen beépülni a lap struktúrájába. Az akkori tapasztalatokat is hasznosítom most. Remélem, egy még nyitottabb és izgalmasabb lapot csinálunk most, így talán még pozitívabb lesz a lap megítélése és helyzete a piacon. Nem pusztán külföldi szövegeket szeretnénk közölni, hanem frekventált, felfedező jellegű fordításokat, főleg Kelet-Európából, és az ottani alkotók írásainak bemutatását és problémáik körbejárását is. Ahogy most, a legutóbbi  számban az észt irodalomból adtunk ízelítőt, két remek és nagyon eredeti szerző bemutatásával. Ami visszafelé, a magyar irodalomra is frissítőleg hathat, és épp ez a szándékunk.
 
A továbbiakban milyen arányban lesz jelen a lapban világirodalom és hazai irodalom?  A külföldi szerzőktől eddig is közölt primer szövegek mellett várható-e a világirodalom felbukkanása például a kritikai rovatban?

Igazából minden számba tervezünk valamilyen külföldi blokkot (nem szívesen használom a világirodalom szót), és ahhoz kapcsolódó írásokat, esszéket, kritikákat, interjúkat. Természetesen, a hazai irodalom változatlanul fő helyen szerepel, számonként kiemelt, azaz nekünk fontos alkotókkal.

Ahogyan azt talán néhányan már tudják, a megújult folyóiratot szeptemberben a krimi műfaját körüljáró lapszám vezeti majd fel. Csak eleinte lesznek ilyen számok vagy a továbbiakban is számíthatunk ilyesmire, esetleg a lapon belül egy adott témára fókuszáló blokk formájában?

A krimi-szám nyomdában van, a többi alakulóban, menet közben derül majd ki, tematikus számok lesznek-e vagy csak blokkok. De biztosan lesz a következő számainkban indián, román, lengyel, szlovén tematika. A blokkok kiemelnek valami szerintünk fontosat, valami lényegesre, érdekesre irányítják a figyelmet. És a kritika-rovaton belül is igyekszünk blokkolgatni, bizonyos szerzőket kiemelünk, hisz úgyis kis mennyiségű kritika fér a lapba, ezért aztán nagyobb hangsúlyt kap egy-egy alkotó egy-egy műve. Így több kritika foglalkozik egy számban ugyanazzal a könyvvel. Vagy interjú is megjelenik a szerzővel. Tehát igyekszünk a kritikákat is ebben a szellemben mozgatni, és feltétlenül közölni a szerzőtől primér művet, hogy teljesebb legyen a kép.
 
Az eddig is rendszeres képzőművészeti írások mellett várhatóak-e cikkek a film vagy a színház területéről is?

Szándékaink szerint feltétlenül tágítanánk a lehetőségeinket ez irányba. A márciusi számban már szerepelt egy nagyesszé Felliniről. A helyi és nem helyi (izgalmas) színházakról is íratunk időnként, emészthetőbb filozófiai-teológiai témákat is igyekszünk feldolgozni néha, és nagyon szeretnék ökológiai esszéket közölni, olyasmit, amit Nóvé Béla írt nekünk sorozatban az év elején. Mindazt tehát, ami bennünket biztosan érdekel, abban a reményben, hogy talán mást is fog...


Az új borítóval és tipográfiával megjelent júniusi számot elnézve, a külcsín változásai azt hiszem világosak. A továbbiakban ez a dizájn állandósul, vagy lesznek egyéb változtatások is, akár a kiadott példányszámot illetően?
 
Az anyagi lehetőségeink behatárolják a külcsínt (is, sajnos), de lehetséges határainkig elmentünk a külső megjelenést illetően is. A borító nemcsak az évi tíz számnál lesz más, hanem, terveink szerint, sosem lesz két egyforma borítójú lapszám, s a tematikák motívumai mindenképpen megjelennek majd a borítón is. Ebben az évben  eddig a számaink nagy része már megjelenés után vagy hó közepéig elfogyott, és a mai napig keresik olykor a boltokban az év eleji számokat. Ami jól hangzik, de, legyünk őszinték, mivel nem túl magas a példányszámunk, úgyhogy nem is eget rengető siker önmagában. De minimálisan már emelhettük a példányszámot, remélve, hogy szép lassan, folyamatasona tovább kell majd emelni.

A hazai folyóiratok többsége csak a legszükségesebb információkra szorítkozó, inkább csak a korábbi számok archívumául szolgáló honlappal rendelkezik. Elképzelésük szerint milyen online-támogatást kapna az Új Forrás a jövőben?

Komoly, élőbb internetes változatot szeretnénk kialakítani, külön internetes szerkesztővel. Nemcsak a már nyomtatott szám lenne dokumentálva, hanem szervesen működő honlapot tervezünk. A nyomtatott dizájn átvételével, bővebb, kiegészített anyaggal, keresővel, képes beszámolókkal a dolgainkról, rendezvényeinkről, friss hírekkel, élő, közvetlen kapcsolattal az olvasókkal. A változásokat elindítottuk, őszre tervezzük az új honlap indulását, és reméljük, sikerül majd megfelelő anyagi támogatást is kapnunk ehhez.