Michal Černý, a Cseh Centrum igazgatója, a projekt koordinátorának bevezője: 

A túraszervezőnket az idén is Margó Fesztiválnak hívják. Velük együtt keresünk új utakat, hogy felfrissítsük az irodalmi ünnepek formáit, kiszakítsuk az irodalmi programokat megszokott közegükből. Velük együtt próbálunk belelapozni a városba. A budapesti EUNIC, valamint a holland, norvég és svájci nagykövetség közös kezdeményezése egy Prágában fogant ötleten alapul. Megvalósulását az Európai Bizottság magyarországi képviseletének köszönhetjük, amely felkarolta és már második alkalommal támogatta.

A színházi partnerünk Vajdai Vilmos rendező és a Táp Színház csapata, akikkel már tavaly sikerült nagyon gyorsan közös nyelvet találni, és akik bebizonyították, hogy valóban „bárhol és bármikor“ tudnak ötletektől sziporkázó színházat csinálni.

Az idei túra annyiban különbözik a tavalyitól, hogy kivártuk az Ünnepi Könyvhetet, hiszen a június eleji idő különösen kedvez a könyvmolyoknak. A másik különbség, hogy nem akarjuk túlságosan megsétáltatni őket, ezért Európát közelebb hozzuk a Vörösmarty térhez, hiszen ilyenkor úgyis mindegyikük arrafelé kószál.

Innen indulhatnak hát velünk június 9-én este, kézbe vehetik a Könyves Magazint, valamint a helyszínek térképét, s végiglátogathatják az európai irodalom 18 állomását. Angol, cseh, dán, észt, finn, francia, holland, lengyel, magyar, német, norvég, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, svájci és szlovák művekből hallhatnak részleteket nem egészen szokványos helyszíneken – boltban, presszóban, levéltárban, focipályán vagy akár az Erzsébet hídon.

Lehet, hogy a valódi európai könyvmolynak mindez csak afféle reklámfogásnak tűnik. Hiszen az igazi élmény számára maga a könyv, amikor kézbe veszi, megtapogatja, megszagolja, és belemerül, megfeledkezve térről és időről. Ezzel nehéz vitatkozni. Nem akarunk visszatérni a Gutenberg előtti időkbe. Csak finoman jelezzük, hogy az európai hagyományban az irodalom valaha nemcsak írott betűt jelentett, hanem az egész szóbeliséget – azt az élő kapcsolatot, amely az előadó és a hallgató között jön létre. Legalább egy éjszakára. Platón kedvéért.

A pontos progamot és a helyszíneket itt nézhetik meg.  A felolvasásokon az alábbi szerzők műveit elevenítik fel a TÁP Színház színészei: 

GABRIELA ADAMEŞTEANU
1942, Aknavásár (Románia).
Politikai elemző a Revista 22 folyóiratnál. Miután röviddel az 1989-es forradalom kitörése előtt néhány írótársával levélben tiltakozott a kommunista vezetőknél a súlyosbodó életkörülmények miatt, menesztették szerkesztői állásából a Cartea Româneascănál. Az elveszett délelőtt című regénye olyannyira sikeres, hogy Cătălina Buzoianu rendezésében a Bulandra Színház is bemutatta.
Az elveszett délelőtt, Európa Könyvkiadó, 2010
Egy öregasszony míg átutazik Bukaresten egykori gazdáihoz sovány kegydíjáért, hányatott életére is visszatekint. Majd’ évszázadnyi román történelem elevenedik meg egyszerre alul- és felülnézetben, pőre tényeivel és kényes dilemmáival.

NICCOLO AMMANITI
1966, Róma (Olaszország).
Könyveit 44 ország nyelvére fordították, és 4 film készült belőlük. Mint fiatal író egy kannibál csoport tagja volt, amely Daniele Brolli Gioventù Cannibale című antológiája köré szerveződött. Pár könyvcím az Ammanti-polcról: Én nem félek, Ahogy Isten parancsolja; Magammal viszlek, Én és te.
Én és te, Európa Könyvkiadó, 2012
A tizennégy éves Lorenzo Cuni Rómában élő, kissé zárkózott, de élénk fantáziájú fiú. Határtalan képzelőerővel meséli édesanyjának a napjait. Egy alkalommal azonban túlságosan is szabadjára engedi fantáziáját.

RUI CARDOSO MARTINS
1967, Portalegre (Portugália).
Portugál író, forgatókönyvíró és újságíró. Riporterként tudósított többek között a szarajevói ostromról és a dél-afrikai első szabad választásokról. Forgatókönyvíróként jegyez több mozifilmet, köztük Fernando Lopes Lassított felvételét.
És ha nagyon meg szeretnék halni, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2010
A regény arra a kérdésre keresi a választ, hogy miféle hely lehet az olyan, ahol még a sírásó is önkezével vet véget az életének. Az ifjú elbeszélő az internet segítségével igyekszik megfejteni a meglepően magas öngyilkossági rátát a dél-portugáliai Alentejóban.

JENNY ERPENBECK
1967, Berlin (Németország).
Képzett könyvkötő, színháztudományi és zeneművészeti tanulmányokat is folytatott. Rendező, több német és osztrák színház és opera munkatársa. Írói pályafutását a 90-es években színpadi művekkel kezdte, prózaíróként 13 éve debütált.
Otthon, L’Harmattan Könyvkiadó, 2012
A tóparti házban tizenkét élettörténet fonódik egymásba: megannyi otthonkeresés a XX. század viharaiban. Öt generáción átívelő családtörténet alig kétszáz oldalon.

TRISSE GEJL
1968, Århus (Dánia).
Életére és műveire nagy hatással volt Nyugat-Jütland, ahonnan családja származik. 1986 és 1989 között beutazta Európát, Indiát és Nepált. Élt Londonban, ott játszódik első regénye. Az igazi áttörést 2006-ban ötödik, Pátriárka című regénye hozta meg.
Pátriárka, L´Harmattan kiadó, 2012
Egy apa, aki hozzászokott, hogy az övé az első és az utolsó szó. Egy lány, aki felveszi a harcot a zsarnok apával. És egy meny, aki próbál összekovácsolni egy széthulló családot.

DANIEL GLATTAUER
1960, Bécs (Ausztria).
A Die Presse, majd a Der Standard osztrák napilapoknál újságíróskodott. A 2006-os Gyógyír északi szélre az utóbbi évek egyik legnagyobb osztrák és német könyvsikere. Színpadi változatát telt házak előtt játsszák a Wiener Kammerspielében. Magyarországon az Orlai Produkciós Iroda mutatta be.
A hetedik hullám, Park Könyvkiadó, 2010
Leo és Emmi véletlenül kezdenek e-mailezni egymással, s noha egyszer sem találkoznak, szenvedélyesen egymásba szeretnek. A sors elválasztja, majd újra összehozza őket...

TOINE HEIJMANS
1969, Nijmegen (Hollandia).
A holland De Volkskrant újságírója. Három gyermek édesapja, szabadidejében vitorlázik. Már szakkönyvet is írt róla. Első regénye, A tengeren akkora siker lett, hogy két héttel a megjelenése után újra kellett nyomni. 2012-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt.
A tengeren, Máthé Veronika fordítása
Donald középkorú férfi, akinek az élete zsákutcába került. Három hónapos vitorlásútra indul, hogy végiggondolja életét. Palaszürke, felhős ég, egy bizonytalan kimenetelű hajóút izgalmai, a gyermekük elvesztésétől rettegő szülők – Ez A tengeren.

MEHIS HEINSAAR
1973, Tallinn (Észtország).
Versekkel kezdte, de két novelláskötete röpítette az észt irodalom zenitjére. Romantikus széplélek és szenvedélyes történetmesélő. Kritikusai előszeretettel aggatják rá a „mágikus realista“ címkét.
Mehis Heinsaar breviárium, Észt Intézet – Pluralica, 2012, Kőhalmy Nóra fordítása
Kevesen ismerik Mehis Heinsaart. Ezen kíván változtatni az Észt Intézet, amikor az idei Európai Irodalmak Éjszakájára a Pluralicával közösen Heinsaar-miniantológiát jelentet meg, amelyet az észt helyszín látogatói ajándékba kapnak.

ELINA HIRVONEN
1975, Helsinki (Finnország).
Kalevi Jäntti-díjas finn író, újságíró és dokumentumfilm-rendező. Saját blogot vezet a Vihreä Lanka lap internetes honlapján. Első dokumentarista játékfilmje, a Paradise, első díjas lett a rodoszi ökofilm- és videóművészeti fesztiválon.
Legtávolabb a haláltól, Magvető Könyvkiadó, 2012
A regény hősei véglényként tengődő utcagyerekek, nyomorgó falusiak, vaktában lövöldöző fegyveresek és korrupt egykori gyarmatosítók között próbálják megtalálni másokban a szeretetet és a jóságot, ha már a világban lehetetlen.

KŐRÖSI ZOLTÁN
1962, Budapest.
Volt lap- és könyvszerkesztő, rádiós és televíziós műsorkészítő, forgatókönyvíró, színházi dramaturg és egyetemi óraadó. Élete első novellájával megnyerte a Magyar Napló Örkény István-novellapályázatát. A Magyar Íróválogatott tagja.
Az Utolsó Meccs – történetek a titkos magyar focikönyvből, Kalligram Könyvkiadó, 2012
A Magyar Íróválogatott tagjának 2012-ben, az Ünnepi Könyvhétre megjelenő kötete a futballszerű magyar életről és az élethez hasonlító fociról szóló novellák kiváló gyűjteménye, Burger Barna fotóival.

ERLEND LOE
1969, Trondheim (Norvégia).
Norvégia legnépszerűbb írója dolgozott pszichiátriai intézetben, forgatott rövidfilmeket és videoklipeket, s színészként is kipróbálta magát. Sorkatonai kötelezettségeit egy színtársulatnál abszolválta, irodalmi és filmes tanulmányait több egyetemen végezte. A Screenwriters Oslo munkatársa mint író, forgatókönyvíró és fordító. Első, Elfújta a nő című regényét 2007-ben megfilmesítettek.
Vegyesbolti csendes napok, Scolar Kiadó, 2011
Telemann, a norvég drámaíró feleségével és három gyermekével egy bajor kisvárosban tölti a nyarat. Miközben igyekszik meggyőzni feleségét és saját magát is, hogy egy színdarabon dolgozik, valójában a dús idomokkal megáldott Nigelláról ábrándozik.

ANDREÏ MAKINE
1957, Krasznodar (Oroszország).
Szibériában született, de 1987 óta Franciaországban él. Franciául írja műveit. Franciaországban politikai menedékjoggal telepedett le. A francia hagyaték című, negyedik regénye elsöprő sikert aratott. Goncourt-díjas, 1998-ban fölkerült a legtöbbet fordított és legkelendőbb francia szerzők listájára.
Az ismeretlen, Ab Ovo Könyvkiadó, 2010
A regény párhuzamos történetei rendkívüli finomsággal mutatják be egy orosz származású, Párizsban élő író alkotói válságát, és egy „ismeretlen” öregember életét, aki végigküzdötte a II. világháborút.

IAN MCEWAN
1948, Aldershot (Anglia).
Booker-díjas brit novellista és forgatókönyvíró. Gyermekkorát Ázsiában, Németországban, és Afrikában töltötte, ahol skót katonatiszt apja szolgálatot teljesített. Az East Anglia egyetemen diplomázott angol irodalomból, és az egyik első végzőse volt Malcolm Bradbury kreatív írás kurzusának. Szinte minden rangos irodalmi díjat bezsebelt, a Times „Az 50 legnagyobb brit író 1945 óta” listáján szerepelteti.
Szombat, Ulpius-ház Könyvkiadó, 2010
Henry Perowne idegsebész egy napja. Az iraki háború ellen tüntetnek épp Londonban, amikor történik egy koccanásos baleset, átélünk egy csaknem végzetes találkozást egy gyógyíthatatlan beteggel, és végignézünk egy páratlanul izgalmas agyműtéteket.

PETRA NAGYOVÁ-DŽERENGOVÁ
1972, Kassa (Szlovákia).
A sikeres bestselleríró közgazdaságtudományi diplomával jelenleg Pozsony alpolgármestere. Volt háziasszony és műsorvezető-szerkesztő a Szlovák Televíziónál. A női irodalom talán legismertebb és legnépszerűbb képviselője Szlovákiában. Eddig megjelent öt regényével hazájában többször is elnyerte az Arany- és Platinakönyv elismerést.
Nézz magadra!, Ulpius-ház Könyvkiadó, 2012
A jelenben játszódó regény egy Pozsonyban élő családról szól, középpontjában egy fiatal nővel, aki volt tanárához ment feleségül, de nem boldogok.

ERNESTO SABATO
1911-2011 (Argentína).
“Sabato vagyok, csak így egyszerűen, vessző nélkül. Ernesto Sabato Ferrari. Rojas városkában cseperedtem fel, nagyon közel Buenos Aireshez. (…) A La Plata Egyetemen fizikát tanultam, de azt senki sem tanította meg nekem, hogy milyen fizikai törvények uralkodnak a képzelet felett (…) Santos Lugaresben vakultam meg, szépen lassan, s közben elfelejtettem meghalni. És annyira csak belülre figyeltem, hogy a végén egészen elvesztem abban az emberben, akiről azt mondjátok, hogy regényeivel és esszéivel elnyerte a Cervantes díjat”. [Ernesto Sabato, apokrif irat (részletek)]
Az alagút, Európa Könyvkiadó, 1987
Az izgalmas bűnügyi regény Juan Pablo Castel történetét meséli el, aki emberfeletti erősfeszítéseket tesz, hogy megértse, miért kellett megölnie María Iribarnét, a nőt, akit szeretett.

ANDRZEJ STASIUK
1960, Varsó (Lengyelország).
Az egyik legsikeresebb, nemzetközileg is elismert lengyel író az Alacsony-Beszkidek vidékén él. Részt vett a lengyel pacifista mozgalomban, másfél év börtönt kapott, mert a legenda szerint egy tankkal dezertált a hadseregből. Börtöntapasztalataiból született Hebron falai című könyvével robbant be az irodalmi köztudatba.
Taksim, Magvető Könyvkiadó, 2011
Andrzej Stasiuk regényének hősei bár öregszenek, de nem adják fel. Menekülve, hajszolva országokat szelnek át, miközben embereket csempésznek, mindeközben csak beszélnek, végeláthatatlanul ontva rettenetes, szomorú és vicces történeteiket.

JÁCHYM TOPOL
1962, Prága (Csehország).
A Psí vojáci és a Národní třída cseh underground zenekarok tagja a 80-as években. Szerkesztett szamizdatot, a Revolver Revue irodalmi folyóirat egyik alapítója. Apja ellenzéki tevékenysége miatt nem járhatott egyetemre, volt építő- és szénmunkás. A lengyel Szolidaritásnak szamizdatot csempészett, amiért börtönre ítélték. Shakespeare-fordító.
Az ördög műhelye, Kalligram Könyvkiadó, 2011
A csehországi Terezínben és a Minszkhez közeli Hatinyban, a nácik vezette népirtás egykori emlékhelyein játszódik a történet. A holokauszt és a háborús terror túlélő áldozatai és leszármazottaik fejükbe veszik, hogy létrehozzák az emberiség elleni bűntettek múzeumát…

MARIO VARGAS LLOSA
1936, Arequipa (Peru).
Élt a bolíviai Cochabambában, a perui Limában, a madridi egyetemen tanult, majd Párizsba költözött, később Barcelonába, Japánba, aztán vissza Peruba, ahol eséllyel indult az elnökválasztáson. 1994-ben kapta meg a spanyol állampolgárságot. 1994-ben elnyerte a Cervantes-díjat, 2010-ben pedig irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták. A város és a kutyák, a Pantaleón és a hölgyvendégek és a Julia néni és a tollnok világhírű alkotója.
A zöld palota, Európa Könyvkiadó, 2005
A regény két, egymástól messzire eső helyszínen játszódik, a perui tengerpart melletti sivatagbeli Piurában és Santa María de Nievában, egy, Amazónia szívében rejtőző vallásos misszióban. A történet középpontjában don Anselmo, az idegen mitikus bordélyháza áll, amelyet Piura külterületén emelt.

URS WIDMER
1938, Bázel (Svájc).
Az olteni Walter, majd a frankfurti Suhrkamp Kiadó szerkesztője volt. A Nyomozók hosszú éjszakája című színdarabját a Bázeli Színház mutatta be. A Top Dogs jelenleg a budapesti Katona József Színházban is látható.
A kék szifon, Bookart kiadó, 2012
Az egész egy különös álommal kezdődik egy kéken csillámló szódásüvegről, amelyet hősünk gyerekkorából, a szülői házból ismer. Másnap, ahogy leszáll a vonatról, ötven évet repül vissza az időben, hogy felnőttként élje át saját gyerekkora világát.