hirdetés

Utolsó szivar az Arabs Szürkénél avagy apokalipszis most

2017. augusztus 6.

„Rákattantál, és nem tudsz lejönni róla” – találta a fején a szöget Keresztesi Jóska, mikor meghallotta, hogy egy kiadó buliján azzal nyaggatom a kortárs írókat, keressenek nekem hűtőszekrényt az életművükben. Hűtőszekrényt?! Miért? - Csontos Erika rendhagyó irodalmi montázsa az év egyik legmelegebb napján.

hirdetés

Előhang a hűtőetűdhöz

A Fridzsider-projekt
2013 forró nyarán felhívott az öcsém. Ő internetes marketinggel foglalkozik. Akkor épp egy speciális, egyedi hűtőket gyártó cég 3 hónapos facebook kampányát nyerte el, de a „szövegírója” az utolsó pillanatban visszalépett. Ő viszont Japánba készült, kendóvizsgára. Mivel a vizsga halaszthatatlan volt, megkért, hogy SOS „állítsak elő” neki 180 db kis színes, „fridzsider-tárgyú” szöveget… Azt találtam ki, hogy szépirodalmi szövegekben keresgélek. Tehát 180 db „irodalmi hűtőt” kellett összehoznom néhány hét alatt.
Mit mondjak: Garaczi, Parti Nagy, Tandori, Spiró, Lackfi János, Vörös István életműve valóságos hűtőbányának bizonyult. Néhány író segített is a keresgélésben. Minden szerzőnek hálás vagyok, aki időben leszállította nekem a hűtőjét, de különösen Zoltán Gábornak, akitől 50 darab idézetet kaptam ajándékba…


A Final Cut ihletése
Pálfi György nagy sikerű Final Cut című filmjét körülbelül 500 filmből vágta össze, a film 1400 snittet tartalmaz. A felhasznált snittek száma filmenként egy és öt snitt között változik. A néhány másodpercenként váltakozó snittek azt az illúziót keltik, hogy ugyanaz a személy borotválkozik, öltözködik, annak ellenére, hogy folyamatosan cserélődnek az arcok.
Elkezdett izgatni ez a 180 db bekezdés, ez a 180 szöveges „talált tárgy” , melyek közös jellemzője ráadásul, hogy tartalmazzák a fridzsider szót vagy szinonimáját. Lehetséges-e belőlük valamiféle szöveges etűdöt összerakni? Lehetséges-e valódi cselekmény nélkül epikai élmény?
Egyes szövegvilágok kompatibilisebbek egymással, mások pedig ordító ellentétet képeznek. Az E/1 és E/3 személyű narrátor egymás mellé illesztése sem problémátlan. Úgy tűnik, sokat számít, hogy a mondat cselekvő alanya azonos számban és személyben álljon.
Egyes irodalomtudományi iskolák szerint az olvasó és szerző közötti titkos szerződéskötés bizonyos olvasói elvárásokat feltételez, és azt rögzíti, hogy mi számít bevettnek, mi engedélyezettnek és mi kihágásnak. Akkor íme egy nyílt szerződés:


Játékszabályok
1. Az adott írótól kiollózott bekezdésben szerepelnie kell a hűtőszekrény szónak vagy szinonimájának 
Tehát: jégszekrény, hűtő, hűtőszekrény, hűtőpult, hűtőláda, hűtőgép fridzsider, frizsider, Frigó, Szaratov, Lehel, Gorenje, Electrolux, mélyhűtő, fagyasztó
2. A szövegből akár egyetlen, fridzsidert tartalmazó mondatot is lehet akár önmagában használni.
3. Ugyanazon szerző ugyannak a művéből maximum háromszor lehet idézni. Ugyanattól a szerzőtől két idézet nem kerülhet egymás mellé, még két eltérő mű estén sem.
4. Az idézet végéből lehet húzni, a húzást … jelöli.
5. Az idézet közepéről ki lehet hagyni teljes mondatokat, a kihagyást […] jelöli.
Használati utasítás
„Színtiszta belterj” – definiálta egykor az irodalmi paródiát Reményi József Tamás. Ez a hűtős kísérlet is játék, vicc. Többfajta olvasási stratégia is lehetséges a fogyasztására, például a nyílsebes, illetve a széles nyomtávú. Én itt az előbbit ajánlanám, vagyis az olvasók lehetőleg ne egyesével nézzék meg az idézetek szerzőit, hanem az elolvasás után, a legvégén.
Több ilyen hűtős szövegkezdeményem van, ezek egyike A londoni férfi avagy a szép fogolynő, a másika Twist Olivér, avagy előttem az élet. Az ötletet, hogy a hozott anyagból összetoldozgatott etűdök címe már meglévő irodalmi művek címe legyen, Margócsy István Borbély Szilárd Nincstelenekről írt margináliájából loptam…

Utolsó szivar az Arabs Szürkénél avagy apokalipszis most

Böfögök, mint aki romlott májkrémet zabált. A kertkapu nyitva, mindenütt szemét, a kukából dőlt ki, vicces halcsontvázak, fishbone, egy-két elhasznált, fölismerhetetlen színűre mocskolódott pamutgombolyag. A vállammal lököm be a hátsó ajtót, valami azt súgja, ne érjek semmihez. A falépcső nyikorog, a fordulóban kifogástalan tisztaságú, narancssárga gumikesztyű. Rosszat sejtek.
Meg fogom találni Kormi kibelezett hulláját, egy láncfűrésszel vágták le a fejét, és valamilyen okból begyömöszölték a mélyhűtőbe, két sárgadinnye közé. (1)

Vettem a Zoo mellett egy darab egzotikus gyümölcsöt. A kéktökhöz hasonlít, körülbelül akkora, és olyan formájú is, csak sárga. Le kell húzni a bőrét; s miközben nyúzom, utánozhatatlan hangot ad: az egymásba ágyazott rostok nedvezve válnak szét, s kiszolgáltatottan marad a kezemben a hosszanti csíkokkal barázdált sárga hús. De mindezzel várok még; nem akarom elsietni sem a nyúzást, sem a kóstolást. Mint ahogy a nevét sem kérdeztem meg; hogy biztosítsam számára a névtelenség autonómiáját. Jégszekrénybe teszem, hogy ne veszítse el a forró égövi zamatát. Közben a tévét nézem, a híradót, a dél-afrikai tüntetéseket, a sortüzet; néhányan a kamera előtt buknak le névtelenül. (2)

– Nem láttad véletlen a kesztyűmet?
A jégszekrény tetején van, de nem mondom meg neki.
Mert a Boráros téren a levegő csupa vasíz meg koromíz, és a HÉV olyan fáradt szemű utasokat szállít. Éjjel- nappal folyik a bevagonírozás. Őt meg viszik a Bosnyák térre.
Hetes buszon, leszámolt tömegben. (3)

A szekrényt vitték le legelőször, a nagy ruhásszekrényt a hátsó szobából, de nagyon sokáig nem derült ki, miért, vagy hogy ki küldte őket, és mit akarnak, csak sapkáikat a markukban gyűrögetve, egy teljességgel követhetetlen angol hadovanyelven motyogtak valamit az ajtóban, és a tolmács aláírásával fölmutattak egy papírt a nőnek, aztán benyomultak a lakásba, és már neki is fogtak a dolognak, ami egy jó darabig persze semmi egyebet nem jelentett, mint hogy ide-oda mászkáltak a helyiségek között, és hümmögtek, és hámmogtak, és méricskéltek, és minden útjukba kerülő tárgyat odébbtaszítottak egy kicsikét, egyszóval láthatólag szemrevételezték, listába vették, sorrendbe állították a berendezést a hűtőszekrénytől a felmosórongyig, a papírcsillártól az ablakfüggönynek használt pokrócokig, mintegy fölfűzték tehát a dolgokat egy láthatatlan szálra, s egy határozott szempont szerint osztályozni kezdték őket, de hogy mi ez a szempont, arról, ismertnek tételezve fel, nem árultak el semmit... (4)

Talán volna valami kis resztli a jégszekrényben, annak az egy darabban sütött disznókarajnak a vége, amelyet tegnap láttam? (5)

Már nem csodálkozott, ha három csomag felvágottra bukkant a jégszekrényben, a zöld különféle árnyalataiban, ha öt különböző helyen öt megbontott narancslé állt, és csak a felesége tudta, melyik penészes és melyik nem. (6)

Hanem aztán sokáig nem történt semmi. Idege van, azt mondta, és feküdt, mint egy Gorenje. Mint egy hűtőláda, naphosszat. (7)

Szindbád kinyitotta a hűtőszekrényajtót, és elkezdett kigyűjteni belőle minden állottat, tegnapit, minden ízefogyott, de ehető dolgot: kétnapos sülthalat, megszürkült téliszalámit, fehérrel bepárásodott, kemény trappistát, zöld közepű főtt tojást. (8)

A kisjégszekrény-cédulán még az volt: „Én tényleg nem csináltam olyasmit, amibe más belehalt volna." (9)

Akkoriban már nem fridzsiderek álltak az ugar kórtermekben vagy a folyosókon, hanem ismét jégszekrények, amelyekbe a jeget fából tákolt kocsikon szállították vidékről, ahol vermelték, akárcsak száz-százötven évvel korábban, azzal a különbséggel, hogy a kocsit már nem lovak, hanem emberek húzták, mert az embererő lett az olcsóbb. Az ugar kórházakban gyakori volt az áramszünet, mert az intézmény a villanyszámlát nem bírta fizetni. (10)

Nem tudom az eső hangját megkülönböztetni a hűtő zúgásától. Mi történik odakint? (11)

Egy köszörűst tegnap, mert egy suhanc karakinak nevezte, véresre vertek. Egy hentest, mert a húst nem akarta olcsóbban adni, karakinak bélyegeztek, üzletét a nép kifosztotta, s neki a jégszekrénybe kellett menekülnie. Az egyik házra valami gyerek krétával felírta, hogy karaki, s mikor ma reggel a neozeploták ifjúsági
zászlós csapata ott énekelve elvonult, a felírást meglátta, a házat felgyújtotta, a lakókat az utcára kergette, öregasszonyok, csecsemők, négy halott, huszonhat sebesült. (12)

Elképzelte, amint szélütötten, értelmetlenül hebegve bámulnak majd a jégszekrényre, és a tartós berendezési tárgy fölénnyel visszanéz. Vagy esetleg történelmi pillanatok reccsenő szorításában nem néznek már semerre, és a jégszekrény szilárdan áll a helyén, jeges nyugalommal. (13)

JEGYZETEK

(1) Németh Gábor: Állatmese
(2) Mészöly Miklós: Érintések
(3) Kornis Mihály: Reggel
(4) Krasznahorkai László: Háború és háború
(5) Krúdy Gyula: A pincér álma
(6) Zoltán Gábor: Fekete bársony
(7) Parti Nagy Lajos: Szende
(8) Vörös István: Szindbád kimenője
(9) Tandori Dezső: Sár és vér és játék
(10) Spiró György: A Jégmadár
(11) Nagy Ildikó Noémi: Továbbra is tücskök
(12) Hamvas Béla: Karnevál
(13) Bálint György: Jégszekrény

Csontos Erika

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.