Újraírt történetek
A Petőfi Irodalmi Múzeum 2011-ben ötödik alkalommal rendezi meg nemzetközi fesztiválját, mely ebben az évben az újrahasznosítást, az irodalomban az újraírást, illetve a különböző művészeti ágak közti átjárások kérdését igyekszik körüljárni.
- 2011. május 12.
A Petőfi Irodalmi Múzeum 2011-ben ötödik alkalommal rendezi meg nemzetközi fesztiválját, mely ebben az évben az újrahasznosítást, az irodalomban az újraírást, illetve a különböző művészeti ágak közti átjárások kérdését igyekszik körüljárni. A Budapest Transzfer Nemzetközi Irodalmi Fesztivál több éve hivatalos partnerként dolgozik együtt különböző kulturális intézetekkel. Ebben az évben a fő együttműködő partner a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, illetve a külföldi kulturális intézetek közül a Cseh Centrum, a Lengyel Intézet, a Szlovák Intézet, a Cervantes Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és Mexikói Nagykövetség.
Az újrahasznosítás már az ókorban is működött, az antik világ épületeinél sokszor ugyanazokat a köveket használták fel újra és újra. Ennek párhuzama az irodalmi alkotásokban is fellelhető az újraírás aktusában, amelyet a hagyománykövetés, ugyanakkor a hagyománytörés szándéka is vezethet. A fesztivál interdiszciplinárisan közelít a választott témához, helyet adva a különböző művészeti ágak megnyilvánulásainak. Az újrahasznosító művészet a felhasznált elemeket eredeti funkciójuktól megfosztva kezeli úgy, hogy ezzel a befogadók szemléletét is képes legyen befolyásolni. A hulladék feldolgozásának érdekes és sokszínű formája a művészek általi „recycling”, amikor a hasztalanná váló anyagok hasznos tárgyakban, vagy éppen művészeti alkotásokban öltenek újra formát.
Van új történet? Az eposz, a románc, a regény, a novella, de a tárca, a kávéházi beszélgetés vagy egy százhatvan karakteres rövid elektronikus üzenet is arról tanúskodnak, hogy csak a történetek írásának körülményei, az író ember szándéka, eszköze változott meg, a lényeg ugyanaz maradt. Beszélünk, gondolkodunk, olvasunk: mindennapjainkban is történeteket hozunk létre, újra meg újra hasznosítjuk őket. Az idei Budapest Transzfer erről a sokféleképpen elmondható, mégis alapjaiban azonos történetről szeretne beszélni, a témák és variációk egymáshoz való viszonyára is fókuszálni. Külföldi és magyar szerzők próbálják elmesélni közös történeteinket, egy-egy, az európai irodalomban ikonikussá vált szövegrészlet kapcsán írják meg saját elbeszéléseiket.
A fesztivál programjában nemcsak az újraírás, hanem az újrahasznosítás, a fenntartható fejlődés is központi témaként jelenik meg. Ahogyan a történetek száma véges, s az új történetek a régiek újraírásainak is tekinthetők, úgy van tele világunk újraírt tárgyakkal: a hétköznapokban használt újrahasznosított anyagoktól az újrahasznosításra épülő művészeti megnyilatkozásokig. A fenntartható fejlődést körüljáró kerekasztal-beszélgetések, az újrahasznosított anyagokból tervezett ruhák divatbemutatója, a hulladékanyagokból készített iparművészeti alkotások kiállítása teszi teljessé a fesztivál programját. Jól ismert zenei frázisokra írt, variációkra épülő dzsesszkoncertet is hallhat a közönség. A tánc csodálatos varázserejével pedig „újraíródik” Jorge Hernández Campos, a mexikói irodalom egyik jelentős alakjának költészete.
A múzeum udvarán is színes programok várják az érdeklődőket. Lehetőség nyílik az érdeklődő közönség számára (egyénileg és csoportosan is, különböző korosztályok szerint), hogy maguk is tevékenyen részt vegyenek az újrahasznosított anyagokból készülő tárgyak előállításában a Medence Csoport, Laczkó Juli iparművész és Antal Csaba közreműködésével.
A fesztivál programja
Május 11. szerda
17.00–18.30
Fesztiválmegnyitó és kerekasztal-beszélgetés a fenntartható fejlődésről, a művészet integrációs szerepéről, az újrahasznosításról mint művészeti témáról és eljárásról
Résztvevők:
Antal Csaba, a Pillekő Projekt vezetője; Bodóczky Antal, a MOME Média Intézet Vizuális Stúdiumok Műtermének egyetemi adjunktusa; Harmati Hedvig, a MOME Design Intézetének tanszékvezető egyetemi docense; Laczkó Juli iparművész; Magyar Gergő, Medence Csoport; Szirtes János egyetemi tanár, a MOME Média Design Tanszék vezetője; Tillmann J. A. filozófus, esszéista, a MOME Elméleti Intézetének igazgatója
A beszélgetést vezeti: Wernitzer Julianna irodalomtörténész
A belépés ingyenes.
18.45–20.00
Újraírt történet 1.
Beszélgetéssel egybekötött felolvasóest
Résztvevők:
Dragomán György író
Kateřina Tučková író (Csehország)
Vladimír Balla író (Szlovákia)
A beszélgetést vezeti: Benyovszky Krisztián irodalomkritikus
Belépőjegy: 800 Ft
20.15–21.00
Újraírt történetek
Kiállítás a MOME Média Intézet hallgatóinak munkáiból
A bemutatott munkák, melyek a vizuális kommunikáció területén vizsgálják az újrafelhasználás lehetőségeit, a Média Design illetve a Tervezőgrafika Szak feladatai és a Vizuális Stúdiumok Műtermének keretei között készültek.
A kiállítást bevezeti: Fülöp József, a Média Intézet igazgatója
A kiállítást megnyitja: a MOMEZene Csoport
Művészeti vezető: Hajnóczy Csaba
A belépés ingyenes.
21.00
Újrahasznosított divat – Divatbemutató a MOME divattervező növendékeinek munkáiból
Vezető tanár: Sárváry Katalin
Koreográfus: Vadas Zsófia Tamara
A bemutatón közreműködnek a Budapest Kortárstánc Főiskola hallgatói
A belépés ingyenes.
Május 12. csütörtök
18.00–19.30
Újraírt történet 2.
Beszélgetéssel egybekötött felolvasóest
Egressy Zoltán író
Ignaczy Karpowicz író (Lengyelország)
A beszélgetést vezeti: Horváth Csaba irodalomtörténész
Belépőjegy: 800 Ft
20.00–21.30
Újrahasznosított dallamok
Dzsesszkoncert – Quartessence
Cseh Balázs (dob), Dennert Árpád (tenorszaxofon), Gyárfás István (gitár), Orbán György (bőgő). Az esten közreműködik a világ legjobb vibrafonosai között számon tartott Tommy Vig.
Belépőjegy: 800 Ft
Május 13. péntek
10.00–18.00
Újrahasznosított iparművészeti termékek bemutatója és készítése
11.00 és 15.00 órától
Tárlatvezetések az Újraírt történetek című kiállításban
17.00–18.30
Fesztiválzáró kerekasztal-beszélgetés – Miből lesz a történet?
Résztvevők: Bereményi Géza író, Gintli Tibor irodalomtörténész, Pálfi György filmrendező, Pólya Tibor pszichológus, Török Csaba teológus
A beszélgetést vezeti: Horváth Csaba irodalomtörténész
A belépés ingyenes.
19.00–20.30
Újraírt történet 3.
Beszélgetéssel egybekötött felolvasóest
Bartis Attila író
Antonio Fian író (Ausztria)
A beszélgetést vezeti: Wernitzer Julianna irodalomtörténész
Belépőjegy: 800 Ft
21.00
Divatos irodalom – Retrotextus
Ruhákra írt szövegek bemutatója
Közreműködnek: Háy János, Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely, Tóth Krisztina, Vörös István írók és az Új Színház Stúdió növendékei
Diszkó zárásig – könnyűipar, könnyűzene, könnyű irodalom
Belépőjegy: 800 Ft
Május 14. szombat
10.00–18.00
Újrahasznosított iparművészeti termékek bemutatója és készítése
11.00 és 15.00 órától
Tárlatvezetések az Újraírt történetek című kiállításban
19.00
Imago – Költői kollázs Jorge Hernández Camposról
Táncest
Zuleika Hernández és Daniela Hernández Faith közös alkotása
Az előadás középpontjában a kortárs mexikói irodalom kiemelkedő költője, Jorge Hernández Campos áll. A rituális táncszínház az alkotók édesapjának életműve előtt tiszteleg, s a költő világának bemutatása mellett a viharos, szeszélyes Mexikót, ezt az európai kultúrától oly távoli, mégsem idegen világot tárja installációs-táncképekben a nézők elé.
Koreográfia: Daniela Hernández Faith
Installáció: Zuleika Hernández
Előadják: Soma, Zuleika Hernández, Turi Sándor, Taródi Szilvia, Daniela Hernández Faith
Zene: Gérard π , Lőrincz Gyuri
Jelmez: Juhász Vince
Installáció kivitelező-díszlettervező: Daróczi Sándor
Produkciós vezető: Boronyák Vivien
Dramaturg: Hegedűs Sándor
Belépőjegy: 800 Ft
Május 13–14. péntek–szombat, 10 és 18 óra között
Iparművészeti termékek bemutatója és készítése újrahasznosított anyagokból a múzeum udvarán iskolás és óvodás csoportoknak, családoknak
A Medence Csoport, Laczkó Juli iparművész, Antal Csaba, a Pillekő Projekt vezetője részvételével táska és tolltartó készítése, pillekőfestés újrahasznosított anyagokból
Kedvezményes könyvbörze a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványaiból.
A fesztivál résztvevői
Újraírt történet
Beszélgetéssel egybekötött felolvasóestek
Dragomán György
Író. 1973-ban született Marosvásárhelyt, 1988 óta Szombathelyen, majd Budapesten él. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett angol szakon. Első regénye, A pusztítás könyve 2002-ben jelent meg. 2005-ben megjelent regényét, A fehér királyt már lefordították németre, angolra, norvégra, finnre, dánra, hollandra, románra, csehre, horvátra, szerbre, szlovákra, s világszerte harminc nyelven várható a további megjelenése.
Kateřina Tučková
Cseh író. Brnóban született 1980-ban. A Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karán művészettörténetből és bohemisztikából szerzett diplomát. 2006-tól doktorandusz a Károly Egyetem Művészettörténeti Intézetében Prágában. Az irodalmi tevékenység mellett kurátorként is dolgozik. Létrehozta az Arskontakt-díjat, melyet egy kiállítás keretében évente a legkiválóbb cseh festőművészek kapnak meg. Számos szakmai publikáció, katalógus szerzője. A legendás cseh festőművészről, Kamil Lhotákról a művész fiával közösen életrajzi regényt írt Můj otec Kamil Lhoták (Apám Kamil Lhoták) címmel. Montespaniáda című novellájával debütált, Vyhnání Gerty Schnirch (Gerta Schnirch kiűzetése) című regényéért, amely a háború utáni brnói németek sorsát dolgozza fel, megkapta a Magnesia Litera olvasói díját.
Vladimír Balla
Szlovák író. 1967-ben született, Érsekújváron él. Közgazdasági Főiskolát végzett Pozsonyban, majd egy rövid munkanélküli időszak után 1990-ben az érsekújvári munkaügyi központban helyezkedett el, ahol máig is dolgozik. Mellette elbeszéléseket ír. Kötetei: Leptokaria (1996, 2000, 2002), Outsideria (1997), Gravidita (2000, 2003), Tichý kút [Csendes sarok] (2001), Unglik (2003), De la Cruz (2005, magyarul 2006), Cudzí [Idegenek] (2008). Szlovéniában a Dvosamljenost [Páros magány] (2005), Csehországban a Naživu [Élőben] (2008), Lengyelországban pedig a Niepokój [Nyugtalanság] (2008) című kötete jelent meg. Jacek Bukowski lengyel műfordító egy válogatást készített a De la Cruz és a Cudzí című kötetekből, amely Świadek [Tanú] címmel májusban jelenik meg Lengyelországban.
Benyovszky Krisztián
Irodalomteoretikus, kritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. 1975-ben született. Elsősorban irodalomelmélettel és huszadik századi magyar irodalommal foglalkozik. Szűkebb kutatási területe a populáris irodalom (kiemelten a detektívtörténet) műfaji és értelmezésbeli kérdései, Móricz Zsigmond és Ottlik Géza munkássága, a szláv strukturalizmus és posztstrukturalizmus története, de számos tanulmányt, kritikát publikált a kortárs szlovák és cseh próza köréből is. Az utóbbi időben irodalom és gasztronómia kapcsolata foglalkoztatja. Ezenkívül fordításkritikával, műfordítással és szakfordítással is foglalkozik, főként szlovák és cseh nyelvből. Eddig hat önálló tanulmánykötete jelent meg.
Egressy Zoltán
József Attila- és Szép Ernő-díjas író. Budapesten született 1967-ben. Az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, az ELTE ÁITFK magyar-történelem szakán szerzett diplomát. Alapvetően színdarabokat ír, de jelent meg verses- és prózakötete is. Legutóbbi műve a Szaggatott vonal című regény.
Ignaczy Karpowicz
Lengyel író, prózaíró, utazó, fordító. 1976-ban született Białystokban. Nemzetközi Individuális Humán Tudományok szakon tanult a Varsói Egyetemen. Főleg iberisztika és afrikanisztika tanulmányokkal foglalkozott. 2006-ban a Czarne Kiadó gondozásában jelent meg Niehalo (Lökött) című első regénye, melyért a népszerű Polityka című hetilap Paszport irodalmi díjára is jelölték. 2007-ben adták ki második regényét, Cud (Csoda) címmel. Gesty (Gesztusok) című következő regényét Niké Irodalmi díjra jelölték. 2010 októberében a Wydawnictwo Literackie (Irodalmi Könyvkiadó) gondozásában látott napvilágot Balladyny i romanse (Balladynák és románcok) című műve, mellyel elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját. Angol, spanyol, amharic nyelvekből fordít.
Bartis Attila
Író, fotográfus. 1968-ban született Marosvásárhelyen. 1984 óta Budapesten él. Könyvei: A séta (regény), A kéklő pára (novellák), A nyugalom (regény), A Lázár-apokrifek (tárcák), Amiről lehet (beszélgetések Kemény Istvánnal közösen), A csöndet úgy (fotográfiák).
Antonio Fian
Osztrák író, forgatókönyvíró. 1956-ban született Klagenfurtban, Spittal an der Drauban nevelkedett. 1976 óta Bécsben él. 1980-ban megszakította kereskedelmi tanulmányait, azóta szabadúszó író. 1987-től jelennek meg elbeszélései, regényei, publicisztikai írásai és úgynevezett „dramolettjei”, mikro-drámái, amellyel kivívta a közönség és a kritika elismerését. E műfajt Thomas Bernhard nyomán élesztette újjá az osztrák irodalomban. Schratt című regényét 1994-ben adta ki magyarul a Cserépfalvi Kiadó. Regényének története kafkai hangulatot idéz, csakúgy, mint ironikus-szarkasztikus mikro-drámáinak többsége. 1990 óta rendszeresen mutatják be dramolettjeit osztrák színpadokon. Számos kitüntetést kapott, legutóbb 2009-ben a Johann Beer-díjat.
Fesztiválnyitó kerekasztal-beszélgetés a fenntartható fejlődésről, a művészet integrációs szerepéről, az újrahasznosításról.
Antal Csaba
A Pillekő Projekt vezetője.
Ötvös-formatervezőként diplomázott. A DNS Természetközpontú Egyesülettel karöltve térbútorokat és környezettudatos művészeti alkotásokat készít. A Pillekő Projekt célja egy civil mozgalmon keresztül a tudatformálás, szemléletváltás elősegítése, közösségi műalkotásokkal és a jövő épített környezetének létrehozásával.
Bodóczky Antal
Vizuális kommunikációs tervező.
1975-ben született, szabadúszó media designer és látványtervező, video jockey. 2000-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Intézet Vizuális Stúdiumok Műtermének egyetemi adjunktusa, a Medence Csoport tervezője. Performance-okat, videófilmeket rendez, installációkat, látványterveket készít színházi előadásokhoz és rendezvényekhez.
Harmati Hedvig
A MOME Design Intézet Textiltervező Intézeti Tanszék vezetője, egyetemi docens.
Laczkó Juli
Iparművész. 2010-ben végzett a MOME Media Design Tanszékének videó szakán, négy másik egyetem (ESBAM Marseille, ALU Zagreb, ELTE Filmtudományi Tanszék, MOME tanárszak) érintésével. Autonóm és alkalmazott installációk, mozgóképek és performance-ok tervezőjeként munkáit az állandó kérdezés, kísérletezés és határátlépés jellemzi. Munkáinak kérdező-kutató jellege mellett visszatérő módszere a remix, akár videó, akár performance, akár fenntartható fejlődés a tervezés tárgya. 2010-es diplomamunkája a PLASTENKA öko-design márka megalapítása volt, amely saját tervezésű kis szériás újrahasznosított termékeit mutatja be.
Magyar Gergő
Medence Csoport
„A medence az, ami formát ad a benne levő anyagnak”
A Medence Csoport fizikai és szellemi alkotóműhely, melyben a környezettervezés és a művészetek szerteágazó területei – az építészet, bútor- és tárgytervezés, képzőművészet szobrászat, installációk, média- és vizuális művészet, előadó-művészet ágai – ötvöződnek.
A csapat és a köréje szerveződő társalkotók végzettségük szerint építészek, faipari formatervezők és vizuális kommunikációtervező művészek.
A Medence Csoport környezet és térértelmezésében elsősorban a természetes anyagok és kapcsolatok kapnak hangsúlyt, szervesen kommunikálva az új technológiákkal, anyagokkal.
Célja, hogy egy sajátos környezetű életmodellt alakítson ki a természet, a művészet és a közösség harmonikus egységének megvalósítására törekedve.
Szirtes János
A MOME Média Design Tanszék Vizuális Kommunikáció Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
1954-ben született Budapesten. 1980-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola Soksorosító Grafika Tanszékén. 1981 óta egyéni és csoportos kiállításokon vesz részt Európában, Amerikában, Ázsiában. 2007 óta a Média Design Szak, majd Média Design Képzési Program vezetője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. 2009-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.
Tillmann J. A.
Filozófus, esszéista. Bonyhádon született 1957-ben. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének igazgatója, a Pannonhalmi Szemle szerkesztője.
Könyvei: Szigetek és szemhatárok. Későújkori kilátások (1992), Távkertek. A Nyugalom tengerén túl (1997), Levelek tengere Avagy a távlat távolra váltása (2004), Merőleges elmozdulások. Utak a modern művészetben (2004), A Ladomi lelet (2007).
Újrahasznosított dallamok – Dzsesszkoncert
Quartessence
A másfél éve alakult zenekar natúr megszólalású, akusztikus, kamara-jazzt játszik. Repertoárjukon egyaránt szerepelnek kevésbé játszott jazz standardek és saját kompozíciók. A zenekar tagjai régebben is találkoztak már egymással különböző hazai formációkban, s nagy sikerrel szerepeltek több hazai és külföldi fesztiválon A zenekar tagjai: Dennert Árpád (tenorszaxofon), Gyárfás István (gitár), Orbán György (bőgő), Cseh Balázs (dob). Az esten közreműködik a világ legjobb vibrafonosai között számon tartott Tommy Vig, aki pályafutása
során olyan zenészekkel dolgozott együtt, mint Henry Mancini, Frank Sinatra, Tony Bennett, Quincy Jones, Rod Stewart, Don Ellis, Dianna Ross, Miles Davis-Gil Evans Big Band, Joe Pass, Billy May.
Fesztiválzáró kerekasztal-beszélgetés – Miből lesz a történet?
Bereményi Géza
A mai magyar irodalom és filmművészet igen sokoldalú alakja. Budapesten született 1946-ban. Az ELTE BTK olasz-magyar szakán végzett 1970-ben, majd a Pannónia Filmstúdióhoz került szinkrondramaturgként. 1978-tól szabadfoglalkozású író. 1995-ben a Szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött rendezőnek, majd 1997-től a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulatának művészeti vezetője. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy minden irodalmi műfajt kipróbált, filmjei, színpadi művei, novellái, valamint dalszövegei is egyaránt jelentősek.
Gintli Tibor
Irodalomtörténész. 1991-ben szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakon. Ezt követően több éven át az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumában tanított. 1999-től az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének oktatója. PhD értekezését Krúdy Gyula regényeinek narratív elemzéséből írta. 2009-ben habilitált, 2010 őszétől docensi munkakörben dolgozik. Szűkebb kutatási területe a 20. század első felének magyar irodalma, közelebbről a korszak prózapoétikai kérdéseinek vizsgálata. Több irodalomtörténeti összefoglalás társszerzője, illetve szerkesztője.
Pálfi György
Filmrendező. Budapesten született 1974-ben. Az Esztergomi Tanítóképző Főiskola vizuális nevelés szakának, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakának elvégzése után számos kisfilmet és nagyjátékfilmet rendezett, köztük a fontos nemzetközi díjakkal jutalmazott 2002-es Hukkle és 2005-ös Taxidermia című alkotásokat.
Pólya Tibor
Pszichológus, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének főmunkatársa, a KRE Pszichológiai Intézetének adjunktusa. Egyetemi tanulmányait az ELTE pszichológia szakán végezte, doktori fokozatát a PTE Pszichológiai Doktori Iskolájában szerezte 2003-ban. Kutatási területe a szociális identitás és az érzelmek narratív szerveződésének vizsgálata, illetve automatikus nyelvi elemzési eljárások fejlesztése. Identitás az elbeszélésben. Szociális identitás és narratív perspektíva című monográfiája 2007-ben jelent meg az Új Mandátum Kiadó gondozásában.
Török Csaba
Teológus, római katolikus pap, az Esztergomi-Budapesti Főegyházmegye szolgálatában áll.
1979-ben született. Filozófiai és teológiai tanulmányait Magyarországon kezdte meg, majd a Pápai Gergely Egyetemen (Róma) folytatta. 2002-ben diplomát, 2005-ben pedig fundamentális teológiai szaklicenciátust szerzett. 2007-ben Budapesten védte meg a hit és a kultúrák viszonyát filozófiai és teológiai szempontból vizsgáló PhD-disszertációját. Lelkipásztori szolgálata mellett tanít az Esztergomi Hittudományi Főiskolán és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. 2000 óta tevékenykedik a médiában (Vatikáni Rádió, Magyar Katolikus Rádió), tagja a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének. Szaktudományos tevékenysége és lelkipásztori szolgálata mellett részt vesz az ökumenikus és a vallásközi párbeszédben.
Divatos irodalom – Retrotextus
Háy János
Költő, regény- és színdarabíró, képzőművész. Vámosmikolán született 1960-ban. 1985-ben végzett orosz-történelem szakon a szegedi Tanárképző Főiskolán, 1991-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett esztétika szakos diplomát. 1989-ben jelent meg első verses kötete Gyalog megyek hozzád sétáló uton címmel. A kötet az 1976-tól 1985-ig terjedő írói időszakot zárja le. Azóta számtalan kötete jelent meg, köztük Dzsigerdilen című regény, mely prózaíróként és A Gézagyerek, mely drámaíróként tették elismertté. Több ízben jelentek meg rajzai és festményei, leginkább maga illusztrálja könyveit, készíti el azok borítóit.
Parti Nagy Lajos
Író. 1953-ban született Szekszárdon. A pécsi Tanárképző Főiskolán 1977-ben szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Az Angyalstop (1982), Csuklógyakorlat (1986), a Szódalovaglás (1990), az Esti kréta (1995) és a Grafitnesz (2003) című verseskötetei mellett jelentősek elbeszéléskötetei is, többek közöztt A fagyott kutya lába (2006) és A vak murmutér (2007). Színpadi művei közül az Ibusár–Mauzóleum (1996) könyv formájában is megjelent.
Péterfy Gergely
Író, szerkesztő. 1966-ban született Budapesten. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának latin-ógörög szakán szerzett diplomát. 1994-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanít. 1998 és 2000 között a TV2 kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szerkesztője és műsorvezetője. 2006-ig a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségében dolgozott mint szerkesztő-műsorvezető. 1991 óta publikál novellákat. Novellái német, angol, szlovák, szerb és szlovén fordításban jelentek meg. 2010-ben Mészöly Miklós-díjat kapott.
Tóth Krisztina
Író, költő, műfordító. 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Verseskötetei: Őszi kabátlobogás. A beszélgetés fonala, Látogatás (kortárs francia költészeti antológia), Porhó, Síró ponyva, A londoni mackók (gyerekversek), Állatságok (gyerekversek), Magas labda. Pózakötetei: Fény, viszony; Vonalkód; Hazaviszlek, jó? Köteteiért Radnóti-díjat, Graves-díjat, Déry Tibor-jutalmat, József Attila-díjat, Palládium-díjat, Év-könyve-díjat, a Szépírók díját és Márai-díjat kapott. Elsősorban francia nyelvből fordít. Kreatív írást és verstani alapismereteket tanít. Verseit és novelláit számos nyelvre lefordították.
Vörös István
Író. 1964-ben született. Verset, prózát, drámát, tanulmányt és műfordítást is publikál, a PPKE Bölcsészettudományi Karának docense, cseh irodalmat és kreatív írást tanít. Eddig több mint 10 színházi premierje volt, több mint 10 nyelvre fordítottak műveiből, több mint 20 kötete jelent meg. Legutóbbi kötetei: Švejk gyóntatója (novellák, 2007), A Vörös István gép vándorévei (versek, 2009), Apám kakasa (Változatok klasszikus magyar gyerekversekre Lackfi Jánossal, 2009), Ördögszáj (tíz dráma, 2010). Megjelenés előtt áll egy verseskötete (A Kant utca végén) és egy regénye (Keresztelés özönvízzel).
Imago – Költői kollázs Jorge Hernández Camposról
Táncest
Jorge Hernández Campos
(Guadalajara, 1921 – México DF, 2004)
Korán kezdett verseket írni. A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetemen (UNAM) tanult filozófiát, majd nyelvészetet a Colegio de México-ban. Festészeti és művészettörténeti tanulmányokat folytatott a mexikóvárosi San Carlos Akadémán. Később Rómában a szociológia iránt kezdett érdeklődni. Sokoldolalú személyiség volt a kultúra világában; költő, újságíró, fordító. Az Unomasuno napilap és a Proceso egyik alapító tagjaként jelentős befolyást gyakorolt az akkori politikai és kulturális életre. Magas állami pozíciókat is betöltött, a Nemzeti Szépművészeti Intézet (Instituto Nacional de Bellas Artes) Képzőművészeti osztályának, majd a Nemzeti Képzőművészeti Múzeum (MUNAL) igazgatója volt. A Nemzeti Filmintézet (Conacine) igazgatóként jelentős befolyással bírt az akkori mexikói filmgyártás terén. Madridban a Mexikói Nagykövetség kulturális attaséjaként jelentős tevékenységet folytatott, továbbá elnyerte a legrangosabb mexikói költészeti elismerést, az Aguascalientesi Nemzeti Költészeti Díjat.
Daniela Hernández Faith
Anyai ágon magyar származású, mexikói táncos-koreográfus. New Yorkban az Alvin Aileyben, a Broadway Dance Centerben és a Movement Resource-ben kezdte tanulmányait. Itt került közel az amerikai posztmodern tánchoz, amely erőteljesen kötődik jelenlegi stílusához. Később visszatért Mexikóba, ahol koreográfusi szakon végezte a Művészetek Nemzeti Akadémiáján. Mexikóban Aguafuerte című szólójával Fiatal Művész díjat nyert a Kultúrák és a Művészetek Nemzeti Alapjától (FONCA). Táncait, koreográfiáit mexikói színházak, múzeumok és fesztiválok mellett Európa több színpada is bemutatta. Jelenleg Budapesten dolgozik, az Ymago Egyesület alapító tagja.
Zuleika Hernández
Mexikói-magyar származású előadó- és képzőművész. Fiatal korában a versírás vonzotta, később több, különböző művészeti ágban is kipróbálta magát, úgyis, mint a hastánc, modern tánc, flamenco. Foglalkozik fotóművészettel és a festészettel. Spanyol irodalom szakon végzett az UNAM mexikói egyetemen, emellett folyóirat szerkesztéssel foglalkozott, fő profilja a stilisztikai korrektúra. Műfordítások területén is tevékenykedik. Jelenleg személyes kultúrájának és megszerzett ismereteinek ötvözése nyomán installációs művészként alkot, valamint testvérével az Ymago Egyesület alkotó tagja.
Az újrahasznosítás már az ókorban is működött, az antik világ épületeinél sokszor ugyanazokat a köveket használták fel újra és újra. Ennek párhuzama az irodalmi alkotásokban is fellelhető az újraírás aktusában, amelyet a hagyománykövetés, ugyanakkor a hagyománytörés szándéka is vezethet. A fesztivál interdiszciplinárisan közelít a választott témához, helyet adva a különböző művészeti ágak megnyilvánulásainak. Az újrahasznosító művészet a felhasznált elemeket eredeti funkciójuktól megfosztva kezeli úgy, hogy ezzel a befogadók szemléletét is képes legyen befolyásolni. A hulladék feldolgozásának érdekes és sokszínű formája a művészek általi „recycling”, amikor a hasztalanná váló anyagok hasznos tárgyakban, vagy éppen művészeti alkotásokban öltenek újra formát.
Van új történet? Az eposz, a románc, a regény, a novella, de a tárca, a kávéházi beszélgetés vagy egy százhatvan karakteres rövid elektronikus üzenet is arról tanúskodnak, hogy csak a történetek írásának körülményei, az író ember szándéka, eszköze változott meg, a lényeg ugyanaz maradt. Beszélünk, gondolkodunk, olvasunk: mindennapjainkban is történeteket hozunk létre, újra meg újra hasznosítjuk őket. Az idei Budapest Transzfer erről a sokféleképpen elmondható, mégis alapjaiban azonos történetről szeretne beszélni, a témák és variációk egymáshoz való viszonyára is fókuszálni. Külföldi és magyar szerzők próbálják elmesélni közös történeteinket, egy-egy, az európai irodalomban ikonikussá vált szövegrészlet kapcsán írják meg saját elbeszéléseiket.
A fesztivál programjában nemcsak az újraírás, hanem az újrahasznosítás, a fenntartható fejlődés is központi témaként jelenik meg. Ahogyan a történetek száma véges, s az új történetek a régiek újraírásainak is tekinthetők, úgy van tele világunk újraírt tárgyakkal: a hétköznapokban használt újrahasznosított anyagoktól az újrahasznosításra épülő művészeti megnyilatkozásokig. A fenntartható fejlődést körüljáró kerekasztal-beszélgetések, az újrahasznosított anyagokból tervezett ruhák divatbemutatója, a hulladékanyagokból készített iparművészeti alkotások kiállítása teszi teljessé a fesztivál programját. Jól ismert zenei frázisokra írt, variációkra épülő dzsesszkoncertet is hallhat a közönség. A tánc csodálatos varázserejével pedig „újraíródik” Jorge Hernández Campos, a mexikói irodalom egyik jelentős alakjának költészete.
A múzeum udvarán is színes programok várják az érdeklődőket. Lehetőség nyílik az érdeklődő közönség számára (egyénileg és csoportosan is, különböző korosztályok szerint), hogy maguk is tevékenyen részt vegyenek az újrahasznosított anyagokból készülő tárgyak előállításában a Medence Csoport, Laczkó Juli iparművész és Antal Csaba közreműködésével.
A fesztivál programja
Május 11. szerda
17.00–18.30
Fesztiválmegnyitó és kerekasztal-beszélgetés a fenntartható fejlődésről, a művészet integrációs szerepéről, az újrahasznosításról mint művészeti témáról és eljárásról
Résztvevők:
Antal Csaba, a Pillekő Projekt vezetője; Bodóczky Antal, a MOME Média Intézet Vizuális Stúdiumok Műtermének egyetemi adjunktusa; Harmati Hedvig, a MOME Design Intézetének tanszékvezető egyetemi docense; Laczkó Juli iparművész; Magyar Gergő, Medence Csoport; Szirtes János egyetemi tanár, a MOME Média Design Tanszék vezetője; Tillmann J. A. filozófus, esszéista, a MOME Elméleti Intézetének igazgatója
A beszélgetést vezeti: Wernitzer Julianna irodalomtörténész
A belépés ingyenes.
18.45–20.00
Újraírt történet 1.
Beszélgetéssel egybekötött felolvasóest
Résztvevők:
Dragomán György író
Kateřina Tučková író (Csehország)
Vladimír Balla író (Szlovákia)
A beszélgetést vezeti: Benyovszky Krisztián irodalomkritikus
Belépőjegy: 800 Ft
20.15–21.00
Újraírt történetek
Kiállítás a MOME Média Intézet hallgatóinak munkáiból
A bemutatott munkák, melyek a vizuális kommunikáció területén vizsgálják az újrafelhasználás lehetőségeit, a Média Design illetve a Tervezőgrafika Szak feladatai és a Vizuális Stúdiumok Műtermének keretei között készültek.
A kiállítást bevezeti: Fülöp József, a Média Intézet igazgatója
A kiállítást megnyitja: a MOMEZene Csoport
Művészeti vezető: Hajnóczy Csaba
A belépés ingyenes.
21.00
Újrahasznosított divat – Divatbemutató a MOME divattervező növendékeinek munkáiból
Vezető tanár: Sárváry Katalin
Koreográfus: Vadas Zsófia Tamara
A bemutatón közreműködnek a Budapest Kortárstánc Főiskola hallgatói
A belépés ingyenes.
Május 12. csütörtök
18.00–19.30
Újraírt történet 2.
Beszélgetéssel egybekötött felolvasóest
Egressy Zoltán író
Ignaczy Karpowicz író (Lengyelország)
A beszélgetést vezeti: Horváth Csaba irodalomtörténész
Belépőjegy: 800 Ft
20.00–21.30
Újrahasznosított dallamok
Dzsesszkoncert – Quartessence
Cseh Balázs (dob), Dennert Árpád (tenorszaxofon), Gyárfás István (gitár), Orbán György (bőgő). Az esten közreműködik a világ legjobb vibrafonosai között számon tartott Tommy Vig.
Belépőjegy: 800 Ft
Május 13. péntek
10.00–18.00
Újrahasznosított iparművészeti termékek bemutatója és készítése
11.00 és 15.00 órától
Tárlatvezetések az Újraírt történetek című kiállításban
17.00–18.30
Fesztiválzáró kerekasztal-beszélgetés – Miből lesz a történet?
Résztvevők: Bereményi Géza író, Gintli Tibor irodalomtörténész, Pálfi György filmrendező, Pólya Tibor pszichológus, Török Csaba teológus
A beszélgetést vezeti: Horváth Csaba irodalomtörténész
A belépés ingyenes.
19.00–20.30
Újraírt történet 3.
Beszélgetéssel egybekötött felolvasóest
Bartis Attila író
Antonio Fian író (Ausztria)
A beszélgetést vezeti: Wernitzer Julianna irodalomtörténész
Belépőjegy: 800 Ft
21.00
Divatos irodalom – Retrotextus
Ruhákra írt szövegek bemutatója
Közreműködnek: Háy János, Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely, Tóth Krisztina, Vörös István írók és az Új Színház Stúdió növendékei
Diszkó zárásig – könnyűipar, könnyűzene, könnyű irodalom
Belépőjegy: 800 Ft
Május 14. szombat
10.00–18.00
Újrahasznosított iparművészeti termékek bemutatója és készítése
11.00 és 15.00 órától
Tárlatvezetések az Újraírt történetek című kiállításban
19.00
Imago – Költői kollázs Jorge Hernández Camposról
Táncest
Zuleika Hernández és Daniela Hernández Faith közös alkotása
Az előadás középpontjában a kortárs mexikói irodalom kiemelkedő költője, Jorge Hernández Campos áll. A rituális táncszínház az alkotók édesapjának életműve előtt tiszteleg, s a költő világának bemutatása mellett a viharos, szeszélyes Mexikót, ezt az európai kultúrától oly távoli, mégsem idegen világot tárja installációs-táncképekben a nézők elé.
Koreográfia: Daniela Hernández Faith
Installáció: Zuleika Hernández
Előadják: Soma, Zuleika Hernández, Turi Sándor, Taródi Szilvia, Daniela Hernández Faith
Zene: Gérard π , Lőrincz Gyuri
Jelmez: Juhász Vince
Installáció kivitelező-díszlettervező: Daróczi Sándor
Produkciós vezető: Boronyák Vivien
Dramaturg: Hegedűs Sándor
Belépőjegy: 800 Ft
Május 13–14. péntek–szombat, 10 és 18 óra között
Iparművészeti termékek bemutatója és készítése újrahasznosított anyagokból a múzeum udvarán iskolás és óvodás csoportoknak, családoknak
A Medence Csoport, Laczkó Juli iparművész, Antal Csaba, a Pillekő Projekt vezetője részvételével táska és tolltartó készítése, pillekőfestés újrahasznosított anyagokból
Kedvezményes könyvbörze a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványaiból.
A fesztivál résztvevői
Újraírt történet
Beszélgetéssel egybekötött felolvasóestek
Dragomán György
Író. 1973-ban született Marosvásárhelyt, 1988 óta Szombathelyen, majd Budapesten él. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett angol szakon. Első regénye, A pusztítás könyve 2002-ben jelent meg. 2005-ben megjelent regényét, A fehér királyt már lefordították németre, angolra, norvégra, finnre, dánra, hollandra, románra, csehre, horvátra, szerbre, szlovákra, s világszerte harminc nyelven várható a további megjelenése.
Kateřina Tučková
Cseh író. Brnóban született 1980-ban. A Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karán művészettörténetből és bohemisztikából szerzett diplomát. 2006-tól doktorandusz a Károly Egyetem Művészettörténeti Intézetében Prágában. Az irodalmi tevékenység mellett kurátorként is dolgozik. Létrehozta az Arskontakt-díjat, melyet egy kiállítás keretében évente a legkiválóbb cseh festőművészek kapnak meg. Számos szakmai publikáció, katalógus szerzője. A legendás cseh festőművészről, Kamil Lhotákról a művész fiával közösen életrajzi regényt írt Můj otec Kamil Lhoták (Apám Kamil Lhoták) címmel. Montespaniáda című novellájával debütált, Vyhnání Gerty Schnirch (Gerta Schnirch kiűzetése) című regényéért, amely a háború utáni brnói németek sorsát dolgozza fel, megkapta a Magnesia Litera olvasói díját.
Vladimír Balla
Szlovák író. 1967-ben született, Érsekújváron él. Közgazdasági Főiskolát végzett Pozsonyban, majd egy rövid munkanélküli időszak után 1990-ben az érsekújvári munkaügyi központban helyezkedett el, ahol máig is dolgozik. Mellette elbeszéléseket ír. Kötetei: Leptokaria (1996, 2000, 2002), Outsideria (1997), Gravidita (2000, 2003), Tichý kút [Csendes sarok] (2001), Unglik (2003), De la Cruz (2005, magyarul 2006), Cudzí [Idegenek] (2008). Szlovéniában a Dvosamljenost [Páros magány] (2005), Csehországban a Naživu [Élőben] (2008), Lengyelországban pedig a Niepokój [Nyugtalanság] (2008) című kötete jelent meg. Jacek Bukowski lengyel műfordító egy válogatást készített a De la Cruz és a Cudzí című kötetekből, amely Świadek [Tanú] címmel májusban jelenik meg Lengyelországban.
Benyovszky Krisztián
Irodalomteoretikus, kritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. 1975-ben született. Elsősorban irodalomelmélettel és huszadik századi magyar irodalommal foglalkozik. Szűkebb kutatási területe a populáris irodalom (kiemelten a detektívtörténet) műfaji és értelmezésbeli kérdései, Móricz Zsigmond és Ottlik Géza munkássága, a szláv strukturalizmus és posztstrukturalizmus története, de számos tanulmányt, kritikát publikált a kortárs szlovák és cseh próza köréből is. Az utóbbi időben irodalom és gasztronómia kapcsolata foglalkoztatja. Ezenkívül fordításkritikával, műfordítással és szakfordítással is foglalkozik, főként szlovák és cseh nyelvből. Eddig hat önálló tanulmánykötete jelent meg.
Egressy Zoltán
József Attila- és Szép Ernő-díjas író. Budapesten született 1967-ben. Az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, az ELTE ÁITFK magyar-történelem szakán szerzett diplomát. Alapvetően színdarabokat ír, de jelent meg verses- és prózakötete is. Legutóbbi műve a Szaggatott vonal című regény.
Ignaczy Karpowicz
Lengyel író, prózaíró, utazó, fordító. 1976-ban született Białystokban. Nemzetközi Individuális Humán Tudományok szakon tanult a Varsói Egyetemen. Főleg iberisztika és afrikanisztika tanulmányokkal foglalkozott. 2006-ban a Czarne Kiadó gondozásában jelent meg Niehalo (Lökött) című első regénye, melyért a népszerű Polityka című hetilap Paszport irodalmi díjára is jelölték. 2007-ben adták ki második regényét, Cud (Csoda) címmel. Gesty (Gesztusok) című következő regényét Niké Irodalmi díjra jelölték. 2010 októberében a Wydawnictwo Literackie (Irodalmi Könyvkiadó) gondozásában látott napvilágot Balladyny i romanse (Balladynák és románcok) című műve, mellyel elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját. Angol, spanyol, amharic nyelvekből fordít.
Bartis Attila
Író, fotográfus. 1968-ban született Marosvásárhelyen. 1984 óta Budapesten él. Könyvei: A séta (regény), A kéklő pára (novellák), A nyugalom (regény), A Lázár-apokrifek (tárcák), Amiről lehet (beszélgetések Kemény Istvánnal közösen), A csöndet úgy (fotográfiák).
Antonio Fian
Osztrák író, forgatókönyvíró. 1956-ban született Klagenfurtban, Spittal an der Drauban nevelkedett. 1976 óta Bécsben él. 1980-ban megszakította kereskedelmi tanulmányait, azóta szabadúszó író. 1987-től jelennek meg elbeszélései, regényei, publicisztikai írásai és úgynevezett „dramolettjei”, mikro-drámái, amellyel kivívta a közönség és a kritika elismerését. E műfajt Thomas Bernhard nyomán élesztette újjá az osztrák irodalomban. Schratt című regényét 1994-ben adta ki magyarul a Cserépfalvi Kiadó. Regényének története kafkai hangulatot idéz, csakúgy, mint ironikus-szarkasztikus mikro-drámáinak többsége. 1990 óta rendszeresen mutatják be dramolettjeit osztrák színpadokon. Számos kitüntetést kapott, legutóbb 2009-ben a Johann Beer-díjat.
Fesztiválnyitó kerekasztal-beszélgetés a fenntartható fejlődésről, a művészet integrációs szerepéről, az újrahasznosításról.
Antal Csaba
A Pillekő Projekt vezetője.
Ötvös-formatervezőként diplomázott. A DNS Természetközpontú Egyesülettel karöltve térbútorokat és környezettudatos művészeti alkotásokat készít. A Pillekő Projekt célja egy civil mozgalmon keresztül a tudatformálás, szemléletváltás elősegítése, közösségi műalkotásokkal és a jövő épített környezetének létrehozásával.
Bodóczky Antal
Vizuális kommunikációs tervező.
1975-ben született, szabadúszó media designer és látványtervező, video jockey. 2000-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Intézet Vizuális Stúdiumok Műtermének egyetemi adjunktusa, a Medence Csoport tervezője. Performance-okat, videófilmeket rendez, installációkat, látványterveket készít színházi előadásokhoz és rendezvényekhez.
Harmati Hedvig
A MOME Design Intézet Textiltervező Intézeti Tanszék vezetője, egyetemi docens.
Laczkó Juli
Iparművész. 2010-ben végzett a MOME Media Design Tanszékének videó szakán, négy másik egyetem (ESBAM Marseille, ALU Zagreb, ELTE Filmtudományi Tanszék, MOME tanárszak) érintésével. Autonóm és alkalmazott installációk, mozgóképek és performance-ok tervezőjeként munkáit az állandó kérdezés, kísérletezés és határátlépés jellemzi. Munkáinak kérdező-kutató jellege mellett visszatérő módszere a remix, akár videó, akár performance, akár fenntartható fejlődés a tervezés tárgya. 2010-es diplomamunkája a PLASTENKA öko-design márka megalapítása volt, amely saját tervezésű kis szériás újrahasznosított termékeit mutatja be.
Magyar Gergő
Medence Csoport
„A medence az, ami formát ad a benne levő anyagnak”
A Medence Csoport fizikai és szellemi alkotóműhely, melyben a környezettervezés és a művészetek szerteágazó területei – az építészet, bútor- és tárgytervezés, képzőművészet szobrászat, installációk, média- és vizuális művészet, előadó-művészet ágai – ötvöződnek.
A csapat és a köréje szerveződő társalkotók végzettségük szerint építészek, faipari formatervezők és vizuális kommunikációtervező művészek.
A Medence Csoport környezet és térértelmezésében elsősorban a természetes anyagok és kapcsolatok kapnak hangsúlyt, szervesen kommunikálva az új technológiákkal, anyagokkal.
Célja, hogy egy sajátos környezetű életmodellt alakítson ki a természet, a művészet és a közösség harmonikus egységének megvalósítására törekedve.
Szirtes János
A MOME Média Design Tanszék Vizuális Kommunikáció Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
1954-ben született Budapesten. 1980-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola Soksorosító Grafika Tanszékén. 1981 óta egyéni és csoportos kiállításokon vesz részt Európában, Amerikában, Ázsiában. 2007 óta a Média Design Szak, majd Média Design Képzési Program vezetője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. 2009-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.
Tillmann J. A.
Filozófus, esszéista. Bonyhádon született 1957-ben. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének igazgatója, a Pannonhalmi Szemle szerkesztője.
Könyvei: Szigetek és szemhatárok. Későújkori kilátások (1992), Távkertek. A Nyugalom tengerén túl (1997), Levelek tengere Avagy a távlat távolra váltása (2004), Merőleges elmozdulások. Utak a modern művészetben (2004), A Ladomi lelet (2007).
Újrahasznosított dallamok – Dzsesszkoncert
Quartessence
A másfél éve alakult zenekar natúr megszólalású, akusztikus, kamara-jazzt játszik. Repertoárjukon egyaránt szerepelnek kevésbé játszott jazz standardek és saját kompozíciók. A zenekar tagjai régebben is találkoztak már egymással különböző hazai formációkban, s nagy sikerrel szerepeltek több hazai és külföldi fesztiválon A zenekar tagjai: Dennert Árpád (tenorszaxofon), Gyárfás István (gitár), Orbán György (bőgő), Cseh Balázs (dob). Az esten közreműködik a világ legjobb vibrafonosai között számon tartott Tommy Vig, aki pályafutása
során olyan zenészekkel dolgozott együtt, mint Henry Mancini, Frank Sinatra, Tony Bennett, Quincy Jones, Rod Stewart, Don Ellis, Dianna Ross, Miles Davis-Gil Evans Big Band, Joe Pass, Billy May.
Fesztiválzáró kerekasztal-beszélgetés – Miből lesz a történet?
Bereményi Géza
A mai magyar irodalom és filmművészet igen sokoldalú alakja. Budapesten született 1946-ban. Az ELTE BTK olasz-magyar szakán végzett 1970-ben, majd a Pannónia Filmstúdióhoz került szinkrondramaturgként. 1978-tól szabadfoglalkozású író. 1995-ben a Szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött rendezőnek, majd 1997-től a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulatának művészeti vezetője. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy minden irodalmi műfajt kipróbált, filmjei, színpadi művei, novellái, valamint dalszövegei is egyaránt jelentősek.
Gintli Tibor
Irodalomtörténész. 1991-ben szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakon. Ezt követően több éven át az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumában tanított. 1999-től az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének oktatója. PhD értekezését Krúdy Gyula regényeinek narratív elemzéséből írta. 2009-ben habilitált, 2010 őszétől docensi munkakörben dolgozik. Szűkebb kutatási területe a 20. század első felének magyar irodalma, közelebbről a korszak prózapoétikai kérdéseinek vizsgálata. Több irodalomtörténeti összefoglalás társszerzője, illetve szerkesztője.
Pálfi György
Filmrendező. Budapesten született 1974-ben. Az Esztergomi Tanítóképző Főiskola vizuális nevelés szakának, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakának elvégzése után számos kisfilmet és nagyjátékfilmet rendezett, köztük a fontos nemzetközi díjakkal jutalmazott 2002-es Hukkle és 2005-ös Taxidermia című alkotásokat.
Pólya Tibor
Pszichológus, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének főmunkatársa, a KRE Pszichológiai Intézetének adjunktusa. Egyetemi tanulmányait az ELTE pszichológia szakán végezte, doktori fokozatát a PTE Pszichológiai Doktori Iskolájában szerezte 2003-ban. Kutatási területe a szociális identitás és az érzelmek narratív szerveződésének vizsgálata, illetve automatikus nyelvi elemzési eljárások fejlesztése. Identitás az elbeszélésben. Szociális identitás és narratív perspektíva című monográfiája 2007-ben jelent meg az Új Mandátum Kiadó gondozásában.
Török Csaba
Teológus, római katolikus pap, az Esztergomi-Budapesti Főegyházmegye szolgálatában áll.
1979-ben született. Filozófiai és teológiai tanulmányait Magyarországon kezdte meg, majd a Pápai Gergely Egyetemen (Róma) folytatta. 2002-ben diplomát, 2005-ben pedig fundamentális teológiai szaklicenciátust szerzett. 2007-ben Budapesten védte meg a hit és a kultúrák viszonyát filozófiai és teológiai szempontból vizsgáló PhD-disszertációját. Lelkipásztori szolgálata mellett tanít az Esztergomi Hittudományi Főiskolán és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. 2000 óta tevékenykedik a médiában (Vatikáni Rádió, Magyar Katolikus Rádió), tagja a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének. Szaktudományos tevékenysége és lelkipásztori szolgálata mellett részt vesz az ökumenikus és a vallásközi párbeszédben.
Divatos irodalom – Retrotextus
Háy János
Költő, regény- és színdarabíró, képzőművész. Vámosmikolán született 1960-ban. 1985-ben végzett orosz-történelem szakon a szegedi Tanárképző Főiskolán, 1991-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett esztétika szakos diplomát. 1989-ben jelent meg első verses kötete Gyalog megyek hozzád sétáló uton címmel. A kötet az 1976-tól 1985-ig terjedő írói időszakot zárja le. Azóta számtalan kötete jelent meg, köztük Dzsigerdilen című regény, mely prózaíróként és A Gézagyerek, mely drámaíróként tették elismertté. Több ízben jelentek meg rajzai és festményei, leginkább maga illusztrálja könyveit, készíti el azok borítóit.
Parti Nagy Lajos
Író. 1953-ban született Szekszárdon. A pécsi Tanárképző Főiskolán 1977-ben szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Az Angyalstop (1982), Csuklógyakorlat (1986), a Szódalovaglás (1990), az Esti kréta (1995) és a Grafitnesz (2003) című verseskötetei mellett jelentősek elbeszéléskötetei is, többek közöztt A fagyott kutya lába (2006) és A vak murmutér (2007). Színpadi művei közül az Ibusár–Mauzóleum (1996) könyv formájában is megjelent.
Péterfy Gergely
Író, szerkesztő. 1966-ban született Budapesten. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának latin-ógörög szakán szerzett diplomát. 1994-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanít. 1998 és 2000 között a TV2 kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szerkesztője és műsorvezetője. 2006-ig a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségében dolgozott mint szerkesztő-műsorvezető. 1991 óta publikál novellákat. Novellái német, angol, szlovák, szerb és szlovén fordításban jelentek meg. 2010-ben Mészöly Miklós-díjat kapott.
Tóth Krisztina
Író, költő, műfordító. 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Verseskötetei: Őszi kabátlobogás. A beszélgetés fonala, Látogatás (kortárs francia költészeti antológia), Porhó, Síró ponyva, A londoni mackók (gyerekversek), Állatságok (gyerekversek), Magas labda. Pózakötetei: Fény, viszony; Vonalkód; Hazaviszlek, jó? Köteteiért Radnóti-díjat, Graves-díjat, Déry Tibor-jutalmat, József Attila-díjat, Palládium-díjat, Év-könyve-díjat, a Szépírók díját és Márai-díjat kapott. Elsősorban francia nyelvből fordít. Kreatív írást és verstani alapismereteket tanít. Verseit és novelláit számos nyelvre lefordították.
Vörös István
Író. 1964-ben született. Verset, prózát, drámát, tanulmányt és műfordítást is publikál, a PPKE Bölcsészettudományi Karának docense, cseh irodalmat és kreatív írást tanít. Eddig több mint 10 színházi premierje volt, több mint 10 nyelvre fordítottak műveiből, több mint 20 kötete jelent meg. Legutóbbi kötetei: Švejk gyóntatója (novellák, 2007), A Vörös István gép vándorévei (versek, 2009), Apám kakasa (Változatok klasszikus magyar gyerekversekre Lackfi Jánossal, 2009), Ördögszáj (tíz dráma, 2010). Megjelenés előtt áll egy verseskötete (A Kant utca végén) és egy regénye (Keresztelés özönvízzel).
Imago – Költői kollázs Jorge Hernández Camposról
Táncest
Jorge Hernández Campos
(Guadalajara, 1921 – México DF, 2004)
Korán kezdett verseket írni. A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetemen (UNAM) tanult filozófiát, majd nyelvészetet a Colegio de México-ban. Festészeti és művészettörténeti tanulmányokat folytatott a mexikóvárosi San Carlos Akadémán. Később Rómában a szociológia iránt kezdett érdeklődni. Sokoldolalú személyiség volt a kultúra világában; költő, újságíró, fordító. Az Unomasuno napilap és a Proceso egyik alapító tagjaként jelentős befolyást gyakorolt az akkori politikai és kulturális életre. Magas állami pozíciókat is betöltött, a Nemzeti Szépművészeti Intézet (Instituto Nacional de Bellas Artes) Képzőművészeti osztályának, majd a Nemzeti Képzőművészeti Múzeum (MUNAL) igazgatója volt. A Nemzeti Filmintézet (Conacine) igazgatóként jelentős befolyással bírt az akkori mexikói filmgyártás terén. Madridban a Mexikói Nagykövetség kulturális attaséjaként jelentős tevékenységet folytatott, továbbá elnyerte a legrangosabb mexikói költészeti elismerést, az Aguascalientesi Nemzeti Költészeti Díjat.
Daniela Hernández Faith
Anyai ágon magyar származású, mexikói táncos-koreográfus. New Yorkban az Alvin Aileyben, a Broadway Dance Centerben és a Movement Resource-ben kezdte tanulmányait. Itt került közel az amerikai posztmodern tánchoz, amely erőteljesen kötődik jelenlegi stílusához. Később visszatért Mexikóba, ahol koreográfusi szakon végezte a Művészetek Nemzeti Akadémiáján. Mexikóban Aguafuerte című szólójával Fiatal Művész díjat nyert a Kultúrák és a Művészetek Nemzeti Alapjától (FONCA). Táncait, koreográfiáit mexikói színházak, múzeumok és fesztiválok mellett Európa több színpada is bemutatta. Jelenleg Budapesten dolgozik, az Ymago Egyesület alapító tagja.
Zuleika Hernández
Mexikói-magyar származású előadó- és képzőművész. Fiatal korában a versírás vonzotta, később több, különböző művészeti ágban is kipróbálta magát, úgyis, mint a hastánc, modern tánc, flamenco. Foglalkozik fotóművészettel és a festészettel. Spanyol irodalom szakon végzett az UNAM mexikói egyetemen, emellett folyóirat szerkesztéssel foglalkozott, fő profilja a stilisztikai korrektúra. Műfordítások területén is tevékenykedik. Jelenleg személyes kultúrájának és megszerzett ismereteinek ötvözése nyomán installációs művészként alkot, valamint testvérével az Ymago Egyesület alkotó tagja.
Hozzászólás