hirdetés

Vécsei Rita Andrea: Tükröm, tükröd, mondd meg néktek

2017. július 17.

Ha valakinek érzékeny a gyomra, ízlés, vérmérséklet, tűrőképességhez mérten bármikor kihagyhatóak részek, de érdemes inkább lineárisan előre, úgy lesz az a nyomasztó, sötét tónus egyre mélyebb. – Vécsei Rita Andrea a Black Mirror című sorozatról az Ördög a részletekben nyári sorozatban.

hirdetés

Félkönyéken a félig felnőtt gyerek, előtte laptop, valamit kérdezek, és egyáltalán nem direkt, hanem teljesen véletlen a képernyőjére nézek. Ha már ránéztem, túl azon, amit kérdezni akartam, kérdezek még egyet. Megtehetem, mert olyasmit látok, ami mellett nem megyek csak úgy el. Nem egy beszélgetés mással, de nem is a Top Gear.

Megakadok, Top Gear, erről most muszáj lesz, ha vannak itt férfiak, vannak, én ugyan nem nézem, de ajánlom látatlan, vagyis egyszer épphogy belenéztem, a lényeg, hogy abbahagyhatatlan állítólag, mert olyan, mint a Verdák, csak nagyban.

Vissza oda, hogy fekszik félkönyéken, képernyőjén élesre hajtott sárga papírkutya. Megtehetem, hogy kérdezem, honnan ez az egész, csak egy kéz, ami tartja, lehet akár madár is az a kutya. Azt mondja, sorozat, most talált rá, eléggé beteg. Érdekel, vajon miért, horror vagy szex, kérdezem, azt mondja, nem, másként beteg. Jó lesz nekem, mondom, egy ideje visz a lendület, hogy végre függő legyek, de nem volt türelmem, hiába környékezett meg Az ifjú pápa, az Aranyélet, helyettük inkább mást néztem, hasonlót kerestem, mint a Magam ura, norvég, 2014.

Jöjjön akkor a Black Mirror, Fekete tükör, most erről van szó. Brit antológia, Charlie Brooker jegyzi, az összes epizód a mai életünket mutatja be és azt az életet, amit tíz percen belül élhetünk, ha ügyetlenek vagyunk. És megmutatja, hogyan robbant az információs technológia minket szanaszéjjel. Hol sci-fi, hol meg kortárs thriller, pikáns párhuzamok itt-ott, legyen az Truman vagy akár Cameron a Piggate-ben. Ha valakinek érzékeny a gyomra, ízlés, vérmérséklet, tűrőképességhez mérten bármikor kihagyhatóak részek, de érdemes inkább lineárisan előre, úgy lesz az a nyomasztó, sötét tónus egyre mélyebb.

Ne öljön meg! Kérem, ne öljön meg!, így kezdődik a Himnusz, az elrabolt Susannah hercegnővel. Callow, a miniszterelnök csíkos köntösben tudja meg, hol fog szerepelni délután négykor élőben, a brit tévécsatornákon, az összes brit csatornán mit fog csinálni egy disznóval. Nem vicc, ez valódi, nyugtatják meg, váltságdíj egy aktus, a hercegnőt kiszabadítjuk. Ó, az a kibaszott internet!, válaszolja. A disznó történeti szimbolikája egy trendi Facebook-hercegnővel és Lars von Trier Dogma95-jével keveredve nevetséges és feszült és szomorú egyszerre. A világ, amiben élünk, ahol a gyerekek számára lassan nincs valóság, ahol a valóságot tablethez mérik, amikor egy tájra azt mondják, ez olyan, mint a Call of Duty. Szép új.

De még mennyire szép, akár Az egyetlen kiút, ott már tényleg minden grafikus és művi, kukuríkú, ébreszt a rajzolt kiskakas, legyintesz, és elröppen. Játék a világ, mi pedig benne teljesen egyedül. Kontúros, éles, tömör, tökéletes színek. If you see the wonder of a fairy tale / You can take the future even if you fail, Abba – a szupervilágban valódi irónia, falanszter-spinning, csak hallgatsz és tekersz. Az egyetlen igazi zöld alma petricsészéből nő ki. Nézz tovább! Nézz tovább! Nézz tovább! Nézz tovább!, feliratok futnak a falon vizelés alatt, aztán feltűnik az origami, se nem kutya, sem pedig madár, hanem egy pingvin. Frissítsd a szobád szoftverét. Vegyél egy ilyen falihavert. Megfulladsz, ha klausztrofób vagy.

Az emlékchipben a piros zoknis, ha kérik, visszatekeri az utolsó 24 óráját 4-es sebességgel. És 64-szeressel a hetét is. Szolid kis baráti társaság, gazdag és fiatal mindenki, fül mögé telepített agytárral. Nem történik más, csak beszélgetnek. Én is sorozatmonogám vagyok. Ugyanazt a sorozatot nézem mindig. Aztán bedurvul, egy féltékeny férj ultramodern verziója. Van egy sötét rész az idővonaladon. Ahol töröltél. Charlie Brooker a sötét részek tudója, a szilánkosra törő fekete tükröké, ami beleáll az ember bőrébe úgy, hogy kihúzni onnan képtelenség.

Mikor az első évad megvan, azt mondja a félig felnőtt gyerek, mást mutat, lazuljak, ettől lehet igazán az összes szarságon túllépni, működik, van benne praxisa, csak ízeledj bele, nézd, ahogy beszél, ahogy a kezével matat, figyeld, akár egy kisgyerek, csupa lélek és lelkesültség.

Vécsei Rita Andera

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.