hirdetés

Vendég: Versum – Dean Young

2018. március 16.

Eddig is tudtam – elméletileg –, hogy sokat számít a versforma, de (újra)alkotóként itt tapasztaltam meg igazán, amikor ugyanaz a szöveg két különböző formában két különböző arcát mutatta meg – a Vendég: Versum hatodik részében Mohácsi Balázs fordítását és kommentárját olvashatják Dean Youngról.

hirdetés

Dean Young: Hogyan telt az utolsó napom a transzplantációs listán
(How I Got Through My Last Day on the Transplant List)

Fél délután igyekeztem a vállam
fölött 7,5 centivel lebegtetni fejem,
aztán valami lávás képeslapot kaptam.
Tudtam, Hawaiin vannak a barátaim,

de mit akarhattak tőlem vajon?
Ki tudja, hogyan töltöttem a reggelt?
Elszórt zsetonokat ástam ki, vagy csak
egy égő ágat tartottam? Valakinek

végre rendet kellett tennie a könyvek között.
Lehet az olvadt kőzet ennyire vörös,
ennyire özönlő? El tudna-e lebegni a fejem?
Arcomra apró kampókkal szakáll akadt,

miközben az univerzum hátsó lépcsőjén ültem,
messze, ameddig elért a zsinórom, az egymástól
olyan távol lévő Jupiter és Mars között valahol –
nem is hallják a mocskos neveket,

a másik csúfolását, ez az egyetlen oka,
hogy még jobban nem töredezett szét galaxisunk.
Volt munkám is nyilvánvalóan. Várt
az adópapír, zsírkréta, egy gumitomahawk,

és csomó csillámpor. Mikor
új szívre vársz,
valaki más halálára vársz.

Fordította Mohácsi Balázs

 


Mohácsi Balázs kérdéseink alapján írt fordítói kommentárja

Kardiológiai derű

Sajnos nem emlékszem már pontosan, hogyan találkoztam Dean Young költészetével, illetve arra, hogy miért is vettem meg legelőször a Fall Higher című 2011-es kötetét. Biztos, hogy Krusovszkyhoz kapcsolódik (aki szintén fordított tőle), de az már homályos, hogy azért rendeltem-e meg, mert ő emlegette pozitív értelemben, vagy már a vásárlás után nyugtáztam örömmel, hogy ő is hivatkozik rá. Arra viszont tisztán emlékszem, amikor a postáról hazaérve bontom ki a könyvcsomagot, kezdem olvasni a kötetet, és eufóriám átalakul valami különös értetlenkedéssé. Ez 2012-ben vagy 2013-ban lehetett. Szóval elsőre lepattantam róla, továbbra is érzékeltem az izgalmat, az erőt, ami miatt beszereztem, de nem igazán tudtam vele mit kezdeni, zavarba hozott. Persze nem csoda, ekkor még teljesen rutintalan voltam, nulla rálátásom volt az amerikai költészetre és az avantgárd formanyelvek között is később kezdtem el (viszonylag) otthonosan mozogni. Youngot végül is a Versum miatt, félig-meddig Dénes bátorítására álltam neki fordítani, 2015-ben vettem újra elő, akkor viszont már nagyon eltalált. Képalkotása felvillanyozó, humora, amivel a legkomolyabb, legnehezebb témákhoz – élethez, halálhoz, szerelemhez nyúl – üdítő.

Nem volt kérdés, hogy megvegyem-e legújabb kötetét is, a 2015-ös Shock by Shockot. Young már régóta, a 2000-es évek eleje óta súlyos szívbetegséggel küszködött, van ennek nyoma a Fall Higher verseiben is: a szív, a költészet bevett metaforája, toposza bizony nem mindig metaforikus értelemben szerepel nála. Pár nappal azután, hogy 2011 tavaszán megjelent a Fall Higher, Young életmentő szívátültetésen esett át. A Shock by Shock pedig az első kötete a műtét óta, s voltaképpen a teljes anyaga erről az elképesztő halálközeli tapasztalatról tudósít. Hihetetlen erejű könyv, belengi a kardiológiai derű, ami miatt kicsit hasonló élmény volt olvasni, mint Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplóját. Rögtön nekiálltam belőle fordítani.

A Független Mentorhálózatban Imreh András mentoráltja lettem 2017 elején, és mivel éppen nyakig voltam ebben a könyvben, ez volt az egyik első szöveg, amin közösen dolgoztunk. Annak kapcsán került elő, hogy sajnos elég nehezen veszem észre, ha az angol szöveg valamilyen versformával él, hiszen amíg a magyarban a szótagoknak kötött hosszú vagy rövid mértékük van, addig az angolban hangsúlyváltó verselésről beszélhetünk. Első körben afféle strofikus formát tartó szabadversként fordítottam, aztán András felhívta rá a figyelmemet és elmagyarázta, hogy ez mélyszerkezetében egy jambikus szöveg, amelyet anapesztikus megugrások tarkítanak, ami tovább nehezíti a versforma észlelését azon túl, hogy a sorhosszok is kötetlenek. Így az első, általam legalábbis félkésznek tartott fordításom visszaminősült nyersfordítássá – elsősorban formai okokból. Érdekes tapasztalat volt utána a fordítással dolgozni: a verstant sokszor ki lehetett egyenesíteni a szórend megváltoztatásával, volt, ahol új szó kellett, pörgött a szinonimaszótár. Összességében mégsem kellett radikálisan újraírni, csak másképp kellett összerakni, mégis ég és föld volt a különbség az első és a „végleges" verzió között. Noha nem is tiszta jambusban van (amiként az eredetinek is „tökéletlen" a verselése), csak a szótagszámra és a sorzárlatra figyeltem/figyeltünk, sokkal feszesebb lett a szöveg. Eddig is tudtam – elméletileg –, hogy sokat számít a versforma, de (újra)alkotóként itt tapasztaltam meg igazán, amikor ugyanaz a szöveg két különböző formában két különböző arcát mutatta meg: amíg szabadversben a szöveg eleji (ködös? gyógyszeres?) lebegés dominált, addig a jambikus formában az a(z egzisztenciális) feszültség éleződött ki a teljes szövegben, ami aztán a zárlatban meg is fogalmazódik.

Dean Young (1955) kortárs amerikai költő, általában a New York-i költői iskola második generációjához sorolják, nem is véletlenül, lírája forrását valahol Frank O'Hara, John Ashbery és Kenneth Koch munkássága körül kell keresni, habár Young sajátos nyelve jellegzetesen el is tér tőlük. Költészetére az európai szürrealizmus (Breton, Éluard) is nagy hatással volt, az amerikai neo-szürrealista áramlatnak pedig Young vált az utóbbi években az egyik legfeltűnőbb, legegyénibb költőjévé. Fontosabb kötetei: Skid (2002), Primitive Mentor (2008), Fall Higher (2011) valamint a válogatott verseit tartalmazó Bender: New and Selected Poems (2012).

Mohácsi Balázs (1990) költő, kritikus, a Versum és a Jelenkor Online szerkesztője.

 

További Dean Young-fordításokat itt olvashatnak.

Vendég: Versum című sorozatával a Litera a versumonline.hu által kitűzött célt, a nemzetközi líra terjesztését szeretné segíteni. Sorozatunkban friss és archív versumos versfordításokat közlünk, melyeket minden alkalommal az adott szerző magyar fordítójával készített, műhelytitkokat feltáró interjúnk kísér. Sorozatszerkesztő: Seres Lili Hanna

Dean Young

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.