hirdetés

Vendég: Versum – Steinar Opstad

2018. szeptember 6.

A versbéli szentháromság összesített formája talán a költő, s ehhez a pornó lenne a kulcs? De hát úgy nem stimmelne az 1+1+1=1. És hogy jön ide a falevél: tán ahelyett van a kézben, hogy takarna valamit? – A Vendég: Versum huszonnyolcadik részében Vajna Ádám fordítását és kommentárját olvashatják Steinar Opstadról.

hirdetés

Steinar Opstad: Nem vagyok próféta vagy író...

(Jeg er ikke profet eller forfatter...)

Nem vagyok próféta vagy író
pornószerző vagyok
és amit írok azon annyi csak a megbánni való
mint a kezemben tartott falevélen
Pornográfnak hívhatunk
mindent amit írok
az írásból eredő fény pedig
eltörli az ima szükségességét
fehéren vág a meztelen testekbe
és szemem kigúvad
miközben azt motyogom: több fényt több fényt

Nővért és fivért látok a falevélben
és felfelé a fény irányába éneklek
így vakul el a próféta
amíg az író keze egyre gyorsabban és gyorsabban ír
hogy közeledjen a pornószerző
durva olvasatához
míg végül a három
egy és ugyanazon személy lesz

Fordította Vajna Ádám

 

 

Vajna Ádám fordítói kommentárja

Próféta, író, pornószerző. Atya, Fiú, Szentlélek. Mi a hierarchia? Ha keresztény portálokat olvasgatunk, kiderül, nincsenek alá- és fölérendeltségi viszonyok, a Szentháromság minden tagja teljesértékű Isten. És az is, hogy egyidejűleg volt és van mindhárom, nem pedig egymás után. Sőt, az is, hogy a Szentháromság matematikai képlete nem 1+1+1=3, hanem 1+1+1=1. Nem épp egyszerű dolgok ezek, és hát a versben sem sokkal világosabbak a viszonyok.

Hogy lesz egy és ugyanazon személy abból, ha a versbeszélő a szöveg legelején kijelenti, hogy ő pornószerző? Miért épp ez, mikor pont úgy tűnik, mintha a vers hangneme a prófétáé, formája pedig az szépirodalmat íróé lenne? Miért is cél közeledni „a pornószerző / durva olvasatához"? A versbéli szentháromság összesített formája talán a költő, s ehhez a pornó lenne a kulcs? De hát úgy nem stimmelne az 1+1+1=1. És hogy jön ide a falevél: tán ahelyett van a kézben, hogy takarna valamit?

Megannyi, megannyi kérdés. Ez a szöveg a Szentháromságon keresztül pont azt modellezi, ami – számomra legalábbis – a költészet egyik legalapvetőbb tulajdonsága: úgy szól valamiről, hogy közben mégsem értjük teljesen. Vagy a vers hangulatánál maradva: sztriptízel nekünk, de nem a teljes meztelenségig. És ha már a Szentháromságról azt mondják, a megismerés szempontjából abszolút misztérium, teremtett lény számára kimerítően soha meg nem ismerhető, hát azt nyugodtan értsük ne csak a költészetre, de a lírai énre is.

Opstad is pont ezzel játszik szinte végig az Analfabetisk (Analfabéta) című könyvében, ahonnan ez a vers is van. Például rögtön a kötet első versében, ahol a szövegen „kívül áll egy sovány fiú / és más irányba néz / de a szöveg berántja őt / a szöveg, amit először / írni kezd, majd olvasni, majd írni", vagy később, mikor kijelenti „Az írás a könyvben: / nem ismerem fel, hogy az enyém lenne."

És bár persze mindeközben tudjuk, hogy a verset a norvég Steinar Opstad írta, akiről azt is tudjuk, hogy vallástudományt és szépírást is tanult, de hát a Bibliánál sem igazán az számít, a gyakorlatban ki írta le a szöveget. Csak amíg ott Isten súg, itt a lírai én. Azonban vigyázzunk, ahogy egy hithű keresztény sem fogná fel Istent lírai énként, úgy mi se higgyük a versbeszélőt transzcendens entitásnak. Hiszen ő is csak annyit állít magáról: „pornószerző vagyok". Igaz, ez nem álszerénység.

 

Steinar Opstad (1971) norvég költő. Irodalomtudományt, németet és vallástörténetet tanult az Oslói Egyetemen, de járt a Hordalandi Íróakadémiára is. 1996-ban debütált Tavler og bud (Táblák és üzenetek) című kötetével, amiért megkapta az egyik legfontosabb norvég irodalmi díjat, a legjobb elsőkönyvesnek járó Tarjei Vesaas' debutantpris-t. Verseiben gyakoriak a bibliai allúziók, a metapoézis, de visszatérő téma a család, az egyedüllét és a valahová tartozás igénye is. A számos irodalmi díjjal kitüntetett, nyolc kötettel rendelkező Opstadnak már 2006-ban, 35 éves korában jelent meg válogatáskötete.

 

Vajna Ádám (1994) költő, a Hévíz és az Észak skandinavisztikai folyóirat szerkesztője. Norvég mesterszakos az ELTE BTK-n. Első kötete Oda címmel 2018 őszén jelenik meg a Scolar Kiadónál.

 

Vendég: Versum című sorozatával a Litera a versumonline.hu által kitűzött célt, a nemzetközi líra terjesztését szeretné segíteni. Sorozatunkban friss és archív versumos versfordításokat közlünk, melyeket minden alkalommal az adott szerző magyar fordítójával készített, műhelytitkokat feltáró interjúnk kísér. Sorozatszerkesztő: Seres Lili Hanna

Steinar Opstad

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.