hirdetés

Veszteségek és nyereségek

2017. december 15.

A New York Times kritikusai összegyűjtötték 2017 általuk legjobbnak tartott könyveit, elhunyt William H. Gass amerikai szerző, elárverezik Doris Lessing Nobel-díját. De 2017 veszteségei és nyereségei között olvashatunk még a brit könyvtárak bezárásának hatásairól, és az év legfurcsábbnak nevezett bemutatkozó regényéről. Külföldi hírösszefoglalónkat olvashatják.

hirdetés

A Times kritikusai összegyűjtötték 2017 legjobb könyveit

A New York Times kritikusai – Dwight Garner, Jennifer Senior, Parul Sehgal, Janet Maslin – összegyűjtötték 2017 legjobbnak ítélt könyveit. A cikkből kiderül, hogy a négy kritikus milyen kritériumok alapján választotta ki személyes kedvenceit. A lista egészen hosszú és változatos, bátran lehet szemezgetni belőle. A szerzők megjegyezték, hogy az idei könyvek igyekeztek felvenni a versenyt a mindennapok híreivel és eseményeivel. Az összegyűjtött regények a globális kapcsolati hálót, a politikai erőszakot és a migrációt tematizálják, a beszámolók a faji és gazdasági viszályt problematizálják az Amerikai Egyesült Államokban, a fiktív és nem fiktív történetek pedig a nemi szerepekről, a vágyról és a szépség szerepéről adnak képet – vagyis 2017-ben az irodalmi világ többnyire a mindennapok zűrzavarát tükrözte és ahhoz kívánt kapcsolódni. A könyvek listája elérhető a New York Times oldalán.

 

Az idei év egyik legfurcsább regénye: The Book of  Formation

„Ross Simonini bemutatkozó regénye, a The Book of Formation az egyik legfurcsább regény, amelyet idén olvastam" – írja az Independent kritikusa. A történet 1994-ben kezdődik, amikor egy újságíró elfogadja a megbízást, hogy interjút készítsen Mayah Islével, egy Oprah stílusú talk-show házigazdájával. Az interjúalany egy egyre népszerűbb önátalakító filozófiát hirdet, személyiség-mozgalom (personality movement) néven. Nyolc interjú készül el a két évtized alatt, amely során a riporter rájön, hogy az igazi történet valójában nem a személyiség-mozgalom, hanem Mayah adoptált fia, Masha, akit a nő igyekszik elrejteni a nyilvánosság elől. A könyv struktúrája is olyan, mint egy magára régóta várató vallomás. A kritikus szerint a formaválasztás az, amely igazán izgalmassá teszi a könyvet: Simonini a szöveg nagyobb részét interjús átiratként strukturálja, és igyekszik lekövetni a valós interakciók formáját. Mindez nem meglepő, hiszen a szerző évek óta a The Believer magazin interjú rovatának a szerkesztője, valamint a The Organist rádióműsor vezető producere – vagyis nem áll távol tőle a szóbeliséget imitáló történetmondás.

 

 

93 éves korában meghalt William H. Gass

93 éves korában elhunyt William H. Gass amerikai szerző, novellista, esszéista, kritikus és filozófiaprofesszor, aki a fikció határaival kísérletezett regényeiben - írja a Guardian. Gass első és egyben egyik legismertebb regényét, az Omensetter's Luck-ot 1966-ban adták ki. De az ő nevéhez fűződik az A Temple of Texts, amivel elnyerte a Truman Capote Award For Literary Criticism díját, vagy a The Tunnel című novella, amellyel pedig American Book Awardot nyert. A számos egyéb díjjal jutalmazott szerző 1990-ben a Washingtoni Egyetemen alapította meg a Nemzetközi Írói Központot (International Writers Center), mielőtt 1999-ben végleg visszavonult az oktatástól. Utolsó regénye 2013-ban jelent meg Middle C címen.

 

Elárverezik Doris Lessing Nobel-érmét

Doris Lessing 2007-ben nyerte el az irodalmi Nobel-díjat mint a feminista irodalom egyik fontos alakja, a megosztott társadalmi rendszerek írója. A Guardian értesülései szerint a jövő hét folyamán kerül sor a Nobel-érem elárverezésére, amelynek induló ára 150 ezer font. Lessing Nobel-díján kívül eddig csak egyetlen Nobel-érmet árvereztek el, mégpedig Andre Gide érmét, amelyet tavaly Párizsban 300 ezer euróért értékesítettek. De 2013-ban William Faulkner Nobel-érmét is árverésre bocsátották New Yorkban 500 ezer és 1 millió dolláros irányáron, de a díj nem talált vevőre. 87 évesen Lessing volt a legidősebb Nobel-díj nyertes. Az árverés magas kikiáltási árát a szervezők szerint az a tény is indokolja, hogy Doris Lessing csak a 11. nő, aki irodalmi Nobel-díjat nyert.

 

A brit könyvtárak bezárása leginkább a gyerekeket sújtja

A tavalyi év során több mint száz brit körzeti könyvtárat zártak be – derül ki a Guardian cikkéből. A brit könyvtárak képviselői arra figyelmeztetnek, hogy ezek a bezárások az olyan angol nagyvárosokban, mint Birmingham vagy Sheffield, leginkább a gyerekeket hozzák hátrányos helyzetbe. A brit könyvtárakról készült éves felmérés alapján az elmúlt hét évben nem csak a körzeti könyvtárak és a fizetett alkalmazottak száma csökkent jelentős mértékben, hanem a látogatók száma és a könyvtárak könyvkészlete is. A CIPFA (The Chartered Institute of Public Finance and Accountancy) részletes adatokat közölt a csökkenés mértékéről, amely itt elérhető. Az ügyben Tim Coates könyvtári képviselő is megszólalt, aki elmondta, hogy a gyermekkönyvek kölcsönzése Angliában az elmúlt öt évben 22%-kal esett vissza, vagyis a könyvtárak bezárása az angol nagyvárosokban a gyermekeket sújtja leginkább. Birminghamben például a gyermekkönyvi kölcsönzések visszaesése 32%-ra emelkedett. Ennek oka szerinte nagyrészt az, hogy a könyvállomány nem megfelelő, és a könyvtárak nyitva tartása sem az olvasói igényekhez alkalmazkodik. Ugyanakkor bizakodóak, hiszen a könyvtárak folyamatosan modernizálódnak, az önkéntesek száma nő, bizonyítva, hogy a könyvtárak továbbra is fontosak a társadalom közösségei számára. De ahhoz, hogy valóban biztosítani tudják a könyvtárak fejlődését, a helyi hatóságoknak megfelelő és fenntartható finanszírozási rendszerre van szükségük.

Sebesi Viktória

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.