hirdetés

Visegrádi körkapcsolás: Lengyelország

2017 ősz

2017. október 11.

Sorozatunkban a térség irodalmának magyarországi, illetve a magyar irodalom külföldi megjelenésének járunk utána. A következő állomás: Lengyelország. A kínálat szemlézésben Zöldy Áron, a budapesti Lengyel Intézet munkatársa és Monika Marianna Blaszczak, a varsói Magyar Intézet munkatársa volt a Litera segítségére.

hirdetés

Az őszi lengyel kínálat igen bőségesnek ígérkezik. Októberben debütál magyar nyelven Łukasz Orbitowski. A 2015-ben megjelent Egy másik lélek című regényt Lengyelországban díjakkal halmozták el, magyarra Mihályi Zsuzsa fordítja és a Typotex adja ki. A regény valós események, egy kilencvenes évekbeli gyilkosságsorozat köré épülve egyszerre borzongat, fest kíméletlen rajzot a rendszerváltás utáni Lengyelországról, és kínál egyfajta pszichológiai anti-fejlődésregényt az események visszafejtésével és rekonstruálásával. A könyvet az őszi Margó fesztiválon a szerző mutatja be.

 

A riportirodalom, amely Lengyelországban évtizedek óta rendkívül népszerű műfaj, idén két újabb megjelenéssel mutatja meg magát a magyar olvasóknak a Typotex jóvoltából. Filip Springer, aki 2012-ben az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának lengyel vendége volt Budapesten, szinte minden rangos irodalmi díjat besöpört Egy város eltűnése című könyvével. A szerző kísérletet tesz annak feltárására, miért tűnt el a föld színéről egy hétszáz éves múlttal rendelkező lengyel kisváros. Talán az oroszok pusztító rablógazdálkodása miatt, akik uránt bányásztak 1948 és 1952 között? Vagy a bányászati károkról szóló történeteket is a hatalom találta ki, hogy ezzel az ürüggyel rombolhassa le a várost, és eltemethesse a múlt titkait? Artur Domosławski pedig, aki a lengyel riportirodalom atyjáról Ryszard Kapuścińskiról szóló Háborúk és forradalmak költője című, magyarul is olvasható kötetével robbant be az irodalmi köztudatba, ezúttal Dél-Amerikába kalauzol el minket. A Halál Amazóniában szinte thrillerként mutatja be a természeti kincsekre éhes cégek és a környezetükért, lakóhelyükért küzdő őslakosok konfliktusát.

Weronika Murek, a lengyel irodalom ifjú titánja, aki a 2016-os budapesti könyvfesztivál Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának lengyel vendége volt, a Vince Kiadónál debütál Déli gyümölcsök termesztése a Micsurin-módszerrel című könyvével, Kellermann Viktória fordításában. Szikár, tömör nyelven megírt művében az élet és halál, álom és ébrenlét határán ragadt alakjait, a villódzó tévé előtt Jézusnak zoknit kötő Szűz Máriát, vagy a saját temetésére készülő, halott fiatal lányt hétköznapi helyzeteikben is a szokatlanság légköre lengi be.

Andrzej Sapkowski jelenleg kétségkívül a lengyel fantasztikus irodalom legnagyobb neve. Magyarországon is méltán népszerű Vaják-sorozata szintén újabb magyar kötettel bővül novemberben – a Hermann Péter fordításában a Play.ON-nál megjelenő A Tó Úrnője folytatja Geralt és Ciri történetét, amelyben ezúttal a Kerekasztal lovagjai is tiszteletüket teszik.

A magyar pedagógustársadalom összefogásának köszönhetően egy régi adósság is törlesztésre kerül, elindul ugyanis Janusz Korczak, a korszakos lengyel pszichológus és pedagógus műveinek szervezett kiadása, amelyből ősszel a két talán legfontosabb mű, a Gettónapló és A gyermek joga a tiszteletre várható. Előbbi Pászt Patricia és Borzon Dániel fordításában a K. u. K. Kiadónál jelenik meg.

A Kairosz Kiadó is nyúl lengyel témához idén. Grzegorz Górny Emberek a halál völgyéből című művében 13 életrajzon, a náci és kommunista elnyomó rendszereket építő vagy azokkal szembeszegülő történelmi alakok sorsán keresztül mutatja be a XX. század próbatételeit Szalay Attila fordításában.

 

*

 

A most záruló Lengyelországi Magyar Kulturális Évad számos új irodalmi megjelenéssel járt, de a lendület még 2017 második felében is kitart.

A Nisza Kiadónál jelenik meg Kinga Piotrowiak-Junkiert fordításában Halasi Zoltán Út az üres éghez (Droga do pustego nieba) című könyve. Halasi prózája annak a jiddis nyelvű kultúrának ered a nyomába, amelyet a náci halálgépezet radírozott le Európa térképéről. Halasi belülről ábrázolja e kultúra életét és elpusztításának stációit, jellegzetes foglalkozású emberek, többnyire értelmiségiek, zsidók, németek és lengyelek hármas szemszögéből, zömmel dokumentumnak álcázott szövegek formájában. Ugyanakkor röntgenképszerű élességgel világít be a náci gondolkodásba is, újszerű irodalmi eszközökkel vizsgálja a gettóéletet és a megsemmisítés stációit.

A Książkowe Klimaty Kiadó jelenteti meg Kiss Tibor Noé Inkognitó (Incognito) című első regényét Daniel Warmuz fordításában. A kötet várhatóan novemberben jelenik meg Lengyelországban. A magyarul 2010-ben megjelent Inkognitó olyan tapasztalatokról szól, amelyekről a mai magyar társadalom nagyon keveset tud. A könyv egy olyan fiatal története az ezredforduló Magyarországán, aki a felnőtté válás során szembesül alakulóban lévő identitásának nem szabályos vonásaival. Nem véletlen, hogy az Inkognitó alapképlete klasszikus nevelődési regényekre emlékeztet, persze nem éppen klasszikus dilemmákkal. Az olvasó mégis hasonló szorongással aggódik ifjú hőséért, aki talán nem is sejti, mennyire kiszolgáltatott és sebezhető abban a világban, amelybe éppen belepottyant.

Tóth Krisztinának két gyerekkönyve is megjelenik az ősszel lengyelül: az Orrfújós mese (Zasmarkana bajka) és az Anyát megoperálták (Mama miała operację). Mindkettőt az Adamantan Kiadó adja ki, és mindkettőt Anna Butrym fordításában. Tóth Krisztina egy korábbi könyvét, a Vonalkódot, amely 2016-ban, már a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad keretében jelent meg, szintén Anna Butrym fordította lengyelre és a wroclawi Książkowe Klimaty Kiadó adta ki.

Zöldy Áron – Monika Marianna Blaszczak – Fehér Renátó

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.