hirdetés

Visky András: Bibliaóra_4 (Péter)

2017. augusztus 28.

1955 pünkösdje óta egyre inkább bebizonyosodott, hogy nem test és vér ellen van nékünk tusakodásunk, állapítja meg a jegyzőkönyv, ezen a napon történt, hogy az ünnepi istentiszteleten kettős tüzes nyelvek szálltak alá a magasból és a falu népe elhatározta, hogy a názáreti Jézus feltétlen uralma alá veti az életét – Visky András 2flekken.

hirdetés

51
elmélyedtünk bűneink megismerésében, rögzítette Apánk 1956. február 24-én a presbiteri jegyzőkönyvben, a presbitérium közös megbeszélés folytán a következőket állapítja meg, így kezdődik, a jegyzőkönyvet Kulcsár Károly, Széles Márton, Farkas Gyula, Csősz Sanyi, Lovas Pál, Lovas György, Oláh Lajos, Rácz Mihály, Csősz János és Csoma László saját kezű aláírással hitelesítette, Apánk neve fölött a k. m. f. rövidítés áll, kelt, mint fent, ezt jelenti,

52
Anyánk a szomszéd község parókiáján vajúdik, hatodik gyermekét tolja ki a világra éppen, havazik, de el is olvad mindjárt, szekérrel vitték át a jákóhodosi mély erdőn keresztül, két gyönge combja között megjelenik a fej, finomka fiú, már látszik, gyere már, húzkodják a fejet, gyere gyorsan, legalább te maradj életben, ha már anyád itt szenved ki a kezünk között, mondja Molnárné tiszteletes, Anyánk egyszerre engedi ki magából a hatodik gyermekét és a saját lelkét, menj, menjetek, fogadd magadba az én lelkemet is és élj két lélekkel, Péter, könyörög Anyánk a véres hatodikhoz,

53
23-án délelőtt menekítették el Nyüvedről, 1955 pünkösdje óta egyre inkább bebizonyosodott, hogy nem test és vér ellen van nékünk tusakodásunk, állapítja meg a jegyzőkönyv, ezen a napon történt, hogy az ünnepi istentiszteleten kettős tüzes nyelvek szálltak alá a magasból és a falu népe elhatározta, hogy a názáreti Jézus feltétlen uralma alá veti az életét, és ez azonnal a Párt tudomására jutott, a názáreti feltétlen uralma futótűzként terjedt a faluban, vasárnap, február 19-én, a Tiszteletes elsőszülöttje vízen járt, beleesett a kert alatti hirtelen megáradt patakba, megtelt a gumicsizmája a jeges vízzel, elragadta az áramlás és vitte a mohó, kora tavaszi Berettyóba, de ő sértetlenül, minden segítség nélkül kilépett az utána nyúlkáló örvények közül, többen tanúsítják,

54
mikor bejött a házba, Anyánk előbb megpofozta, majd meztelenre vetkőztette a vacogó nyolcéves Jézust, fölállította a konyhaasztalra és forró törülközővel átdörzsölte soványka testét, majd pokrócba göngyölte és a kályha mellé ültette a fásládára, ha megbetegszel, mondta neki, jöhetsz újabb nyaklevesért, és magához szorította a pokrócból kikandikáló riadt fejet,

55
csoda történt, anya, legyőztem a gonosz vizeket, mondta a még mindig elgyötört Jézus orrhangon, nem beszélsz, utasította Anyánk a kis megváltót, hátrakötöm a sarkadat, ha még egyszer vízen jársz, és benyomott a szájába egy nagy kanál mézet,

56
akkor, a vízenjárás napján kezdte érezni a jósló fájdalmakat Anyánk, pedig még nem érkezett el az ideje, összegörnyedt, mindkét kezével megfogta a terhét, mintha semmiképpen sem akarná elveszíteni ezt a hatodikat sem,

57
megtartja, kérdezte tőle érmihályfalvi rendelőjében dr. Andrássy, amikor Anyánk terhes lett a hatodikkal, nem én tartom meg őt, doktor úr, hanem ő tart meg engem, válaszolta Anyánk, a doktor meg elcsodálkozott az ő beszédén, pedig az ikrek után világosan megmondta neki, álljon le a szüléssel, nem fogja bírni, csináljon magával valamit, drága asszonyom, maga egy értelmes budapesti nő, nem itt nőtt fel ezen a sötét mocsárvidéken, még a nővérképző főiskolát is kijárta, talán csak nem a Szentlélektől esik teherbe egyre-másra,

58
de, de, mondta Anyánk hangosan nevetve, kitárt combokkal a vizsgálóasztalon, engem bizony maga a Szentlélek árnyékol be, mint Máriát, honnan tudja, doktor úr, erre dr. Andrássy is nevetni kezdett, maga honnan tudja, kérdezett vissza a doktor, mert az ő tudása, mármint a dr. Andrássy nőgyógyászé igencsak behatárolt e tárgyban, mondta dr. Andrássy, ő csak annyit tud, amennyit tudhat, semmivel sem többet, Anyánk meg azt is tudja, amit nem tudhat, legalábbis úgy tűnik neki,

59
onnan, mondta Anyánk, még mindig kacagva, hogy amikor együtt van a férjével, kettős tüzes nyelvek szállnak le rájuk, ha vörösek, erős lány érkezik, mint két éve, az ikrek után, emlékszik a doktor úr, ha meg kékek, mint a szeszfőző lángja, akkor nyámnyila fiú,

60
az erős lányok már kicsi korban kemény karokkal átölelik az apjukat és kiűzik a szívéből a gyávaságot, a fiúk meg folyton a faluban koslatnak, állatokat bírnak szóra, vizen járnak, szuszogó háborús lövedékeket ásnak ki a kert alatt, híreket hoznak az apjuknak a helyi pártszervezet újabb győzelméről a kollektivizálás nehéz küzdelmében, szörnyű, mondta Anyánk, folyton meg kell menteni valamitől ezeket az apró megváltókat, mennek előre, mint a vágóállatok,

61
és most, érdeklődött dr. Andrássy, milyen színű nyelvek szálltak alá a plafonról, asszonyom, kékek, igen, megint egy megváltó érkezik, válaszolta Anyánk, és legyintett, elegánsan, nagyvonalúan, mintha a nőgyógyászati asztalok dívája volna, maga viszont nem fogja túlélni, asszonyom, mondta dr. Andrássy, az én tudásom szerint legalábbis, mondta,

62
a nevezetes pünkösd óta mozgolódás támadt, feljelentések, küldöttségek és tanácskozások érték egymást, a kollektívgazdasság székházában heteken át egész éjjel égett a villany, elterjedt, hogy több külön bizottságot hívott össze a tartományi állambiztonsági csúcsszerv, hosszú éjszakákon át elemzik Apánk tanításait,

63
azt azért mégsem jelenthetjük a párközpontnak, jelentették ki, hogy a faluban a názáreti Jézus feltétlen uralma vette kezdetét, pedig bizony errefelé mennek a dolgok, a nagyváradi egyházi főhatóság, személyesen a püspök elhatárolta magát a nyüvedi Jézustól, hivatalos román nyelvű leirat is érkezett az Eparhia Reformată lila pecsétjével, a kollektivizálás a négy evangélium beteljesítése, ne a nyüvedi Jézust, hanem a Párt utasításait kövessék a hívek, ehhez tartsák magukat, üzente a püspök, s.k.,

64
ezen az estén fél hétkor már nem hívta a harang a gyülekezetet, az elnémult harangok helyett az este csendjében kalapácsütések dübörgését lehetett hallani, adja tudtunkra a jegyzőkönyv, a templomajtó jajjgatott, amint verték rá a vaspántokat, így, két mélyen zengő j-vel, messzire, az egész vidék visszhangzott tőle, úgy hangzott, mintha egy nagy koporsóba verték volna a szöget,

65
ezen az üres koporsós hasonlaton, ami Apánk javaslatára került a jegyzőkönyvbe, fönnakadtak a presbiterek, fölhozták a minapi tanítást, te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem majd fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta, amikor Apánk, ahelyett, hogy a szokásos magyarázatba fogott volna, emlékeztettek a presbiterek, fölemelte tekintetét az Írásból és azt mondta, álljanak fel a gyülekezet péterei, akikre a názáreti Jézus fölépítheti az ő egyházát, csönd, feszült várakozás, elsőként a nagy hírű Ilonka állt fel, levette a kendőjét, kibontotta a haját, fölnézett a szószékre és azt mondta, itt vagyok, utána egyenként fölállt az egész gyülekezet, ámen, mondta Apánk, ti vagytok a világ világossága, tette hozzá, majd az ároni áldásra emelte a kezét és lejött a szószékról,

66
több ez, mint hasonlat, ezt a betoldást javasolta akkor Apánk a vita során, mintha egy nagy koporsóba verték volna a szöget, több ez, mint hasonlat, így hangozna akkor a mondat, a presbiterek meg egyöntetűen elfogadták a kiegészítést, mert ha több, akkor már jó, akkor mégsem szögezték be a templom üres koporsójába a nyüvedi Jézust, mert azt mi nem hagynánk, mondták,

67
Gönczi Lajos és Gondos Ferenc fúrták át az ajtót, szerelték fel a vaspántot, megy tovább a jegyzőkönyv, néhány perc múlva belépett a parókiára ifj. Gál Lajos, a volt gondnok, akit a gyülekezet az 1953.-i tisztújításon nem ok nélkül váltott le, és engem felszólított, hogy menjek ki az udvarra, kimentem, a parókia udvarán egy csoport ember várt, Gönczi Lajos volt a szószóló (közbeszólt még Domokos Imre és Domokos Lajos), aki azt ordította, hogy ők nem ismernek el papjuknak és többet ne merjek belépni a templom ajtaján,

68
eddig sem mertem, gondolta Apánk ott az udvaron, amikor meg beléptem, kijönni féltem, gondolta, ki tudna felkészülni arra, amit a Lélek mond a gyülekezetnek, a Lélekkel szemben egyszerűen tehetetlen vagyok, igen, belátom, mondta a szívében, kértem őket, adják írásba kívánságukat, de erre nem voltak hajlandók, hálát adok azért, hogy szelíd és csendes maradhattam, mondja a jegyzőkönyv Apánk hangján, k. m.f., kelt mint fent

Visky András

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.