Benedek Anna: Sok szempontból Kemény István Kedves Ismeretlenje volt számomra a legnagyobb esemény, még akkor is, ha nem tartom hibátlannak a könyvet. Visszagondolva úgy tűnik, erről a kötetről beszéltünk a legtöbbet, ez váltotta ki a leghevesebb indulatokat pro és kontra. Hogy mindez elég-e a katarzishoz, azt persze nem tudom biztosan. A másik kedvencem Adrzej Stasiuk Útban Babadagba című kötete, ami ugyan 2006-ban jelent meg magyarul, de én csak ebben az évben találtam rá.

Keresztesi József: Ransmayr A repülő hegy című regénye. Igaz, 2008 végén jött ki, de én már az idén olvastam. A régebbi kiadásúak közül 2009-ben fejeztem be Golding tengeri trilógiáját – életem legnagyobb olvasmányai közé tartozik.

2. Az ön számára ki volt az év felfedezettje?

B. A.: Ide megint valami olyasmit kéne írni, ami a Csillag születikben is megállná a helyét. Az év felfedezettjei egyértelműen Bajtai András Betűembere, Csobánka Zsuzsa Fésűembere és Pollágh Péter Dédije.

K. J.: Az első  kötetes Kőrizs Imre (Ez az egész).

3. Ön kinek mely kötetéért ítélné oda 2009 Citrom-díját?

B. A.: Nehéz dönteni, mert nem igazságos olyannak ítélni, aki kezdő írónak számít. Mégis, ha erre az évre visszagondolok, a legnehezebben emészthető falatnak A zsidó menyasszony című kötetet találtam, amely egyszerre próbál szórakoztatva tanítani és tanítva szórakoztatni. Ez a kombináció engem meg valamiért a citromos Gösser sörre emlékeztet.

K. J.: Nem tudom. Ebben az évben aránylag kevés kortárs magyar kötetet olvastam. Kínos darab nem volt köztük. De hát tényleg kicsi merítésről van szó.
       
4. Mit tart az év irodalmi botrányának, illetve az év szenzációjának?

B. A.: A Kertész-interjú  körüli indulatokat. A kérdés csak az, hogy botrányos vagy szenzációs volt-e.

K. J.: Kézenfekvő  válaszként adódna a Kertész-botrány, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy szoros értelemben vett irodalmi botrányról van szó. A magyar irodalmi szcénában nincsenek botrányok, mert sajnos nincsenek komolyabb viták sem – ami annak a jele, hogy e szcéna szereplői számára egymás munkái nem vetnek föl igazán nyugtalanító kérdéseket, amelyek alkalomadtán alaposabb polémiára adnának okot.
Az év szenzációja számomra Havasi Attila versfordítás-gyűjteménye, a Trifladisznó.  

5. Mit tart az év legizgalmasabb folyóirat-, illetve internetes publikációjának?

B. A.: Tamás Zsuzsa és Krusovszky Dénes beszélgetését a prae.hu-n.

K. J.: Folyóiratban: Beck András N. E., mint Neményi Erzsébet című kétrészes esszéjét a Beszélő márciusi és áprilisi számában.
Interneten: Rényi András Dezillúziós avantgárd című írását a Revizoron a Természetes Vészek Kollektíva és Gergye Krisztián VÉR-REFLEX című előadásáról (2009.03.01.).

5/b. Mit tart az év legizgalmasabb kritikai publikációjának?

B. A.: Farkas Zsolt Győz a jó című esszéjét a Műútban.

K. J.:  Balassa Péter Krampuszok című, mindeddig publikálatlan Spiró-kritikáját a Jelenkor szeptemberi számában.

6. Ön melyik írást tartja a Literán 2009 legjobb publikációjának?

B. A.: Például Nagy Gabi netnaplóját.

K. J.: Tóth Krisztina Örökmorgás című kisesszéjét Kemény Lili verseiről.

7. Kedvenc mondata 2009-ből?

B. A.: „Szeretlek.”

K. J.:  Kőrizs Imre „Az élet olyan, mint” sorozatból című verse. Idemásolom:

Az élet olyan, mint a lány a metrón,

aki magányosan, szórakozott mosollyal áll a kocsi végében,

és akiről a fiatal, borostás, hülye zseni

(Caterpillar cipőben és BK-zokniban ugyan,

de egyszersmind égszínkék rövidnadrágban

és „VII. Nemzetközi Matematika Verseny, 2001. április 7–10. Siófok”

feliratú, kinyúlt pólóban), egyik kezével nőies mozdulattal,

a halántékától a füle fölött egészen a nyakcsigolyájáig

végigsimítva frizurátlan, dús rövid haján,

másik kezében kopott könyvet tartva

nem tudja, hogy az előző megállóban szállt le

a szerelme, akivel addig vadul csókolózott.