Visszakérdező III.
M. S.: "Mindig tudtam, hogy a melléktárgyakat (hittan, testnevelés, osztályfőnöki) érdemes kultiválni." T. Zs.: " Úgy olvastam, mint a régi nyarakon..." - Mészáros Sándor és Tamás Zsuzsa válaszai 2009-re
- 2010. január 8.
1. Mi jelentette az ön számára a 2009-es év legkatartikusabb olvasmányélményét?
Mészáros Sándor: Katartikus? Az lett volna, ha a nyáron újraolvasom Az eltűnt idő nyomában első hat kötetét és azután a hetedik új fordítását. De valamiért félretettem, nyilván azért, mert másokat kellett olvasnom. Ezek közül Julio Cortázar Sántaiskolája volt talán a legjobb. Ha huszonöt-harminc évvel ezelőtt jelenik meg, akkor feltehetően katartikusnak is neveztem volna (magamban).
Mészáros Sándor: Katartikus? Az lett volna, ha a nyáron újraolvasom Az eltűnt idő nyomában első hat kötetét és azután a hetedik új fordítását. De valamiért félretettem, nyilván azért, mert másokat kellett olvasnom. Ezek közül Julio Cortázar Sántaiskolája volt talán a legjobb. Ha huszonöt-harminc évvel ezelőtt jelenik meg, akkor feltehetően katartikusnak is neveztem volna (magamban).
Tamás Zsuzsa: Kemény István Kedves Ismeretlen
je. Úgy olvastam, mint a régi nyarakon: hol a napon, hol egy diófa
árnyékában, naphosszat, és kivételesen ismét „plajbász” nélkül. Barátaim
mondták is, talán nem tudom leválasztani ezt az élményt a regényről –
sose legyen nagyobb bajom. Hálás vagyok érte.
2. Az ön számára ki volt az év felfedezettje?
M. S.: Brenzovics Marianna
T. Zs.: Cserna mint „essay-ista”. Annak idején nem követtem figyelemmel az ÉS-ben (a rádiókritikák helyére írt) esszéit, így a Mérgezett hajtűk nagyon kellemes meglepetést okozott – valószínűleg a kötetbe rendezettség mindenképp más minőséggel lepett volna meg. De valójában nem azért magyarázkodom, mert egy felfedezésre már igazán nem szoruló írót neveztem meg, hanem mert – elsősorban önkritikaként – kikívánkozik belőlem egy aggodalmas kérdés: vajon amikor szerkesztőként tizenéveseket „fedezünk fel”, tudjuk-e, milyen terhet pakolunk felfedezetteink vállára?
3. Ön kinek mely kötetéért ítélné oda 2009 Citrom-díját?
M. S.: Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve. Bár az, hogy a világon eddig több mint százmillió példányban adták el a szerző műveit, elgondolkodtató: hogyan lehet ilyen kevés írói tehetséggel ennyi pénzt keresni. Mindig tudtam, hogy a melléktárgyakat (hittan, testnevelés, osztályfőnöki) érdemes kultiválni.
T. Zs.: Én mostanság attól harapok citromba – legyen szó felnőtteknek szóló
műről vagy gyerekirodalmi alkotásról –, ha egy írás
gyermekbeszélőjének mutálni kezd a hangja, s a szerző felnőttsége
(pláne infantilis felnőttsége) hallik ki belőle-mögüle. Magasan van a
léc: Kertész Sorstalanságát vagy Barnás Ferenc A kilencedik című
regényét említhetnék az egyik, míg Janikovszky Éva gyerekmonológjait
vagy Kiss Ottó svédtípusúzásait a másik oldalon. Ezekben nincs
bicsaklás.
4. Mit tart az év irodalmi botrányának, illetve az év szenzációjának?
M. S.: Sajnálom, hogy nem lett jófajta botrány Bán Zoltán András: Meghalt a Főítész! című éles esszéjéből, mert ebből komoly vita kerekedhetett volna – bár Takáts József és Schein Gábor esszéi igen színvonalasan vitáztak vele. Botrányosnak tartom viszont a női bestseller-írók nyomulását. Pontosabban azt, hogy mindezt nem vagy alig kíséri kritikai reflexió. Az egyébként tehetséges Karafiáth Orsolya celebségért folytatott küzdelmét pedig nettó ízléstelenségnek tartom. Noha érteni vélem, hogy a kulturális piacon az eladhatóság is számít, de nem kell mindjárt a magyar irodalom Benkő Dánieljének lenni és a fürdőkádban készült – amatőr minőségű – félaktokkal díszelegni.
M. S.: Sajnálom, hogy nem lett jófajta botrány Bán Zoltán András: Meghalt a Főítész! című éles esszéjéből, mert ebből komoly vita kerekedhetett volna – bár Takáts József és Schein Gábor esszéi igen színvonalasan vitáztak vele. Botrányosnak tartom viszont a női bestseller-írók nyomulását. Pontosabban azt, hogy mindezt nem vagy alig kíséri kritikai reflexió. Az egyébként tehetséges Karafiáth Orsolya celebségért folytatott küzdelmét pedig nettó ízléstelenségnek tartom. Noha érteni vélem, hogy a kulturális piacon az eladhatóság is számít, de nem kell mindjárt a magyar irodalom Benkő Dánieljének lenni és a fürdőkádban készült – amatőr minőségű – félaktokkal díszelegni.
T. Zs.: Nem emlékszem ilyesmire. Most, év végén a napiszarvers blog mintha felkavarta volna a kedélyeket.
5/a. Mit tart az év legizgalmasabb folyóirat-, illetve internetes publikációjának?
M. S.: Borbély Szilárd új verseit, melyek több folyóiratban is megjelentek.
M. S.: Borbély Szilárd új verseit, melyek több folyóiratban is megjelentek.
T. Zs.: Remélem, nem tűnik csúnya hazabeszélésnek, de sajnos elsősorban arra látok rá, amihez közvetlenebb közöm van. Így a prae.hu két beszélgetését említeném meg, abban a reményben, hogy mások is izgalmasnak tartják őket: Nem megnevezhető, ki teszi ezt velünk (Győrffy Ákos interjúja Takács Zsuzsával) ; A vers úgy láttatja a világot, hogy rácsodálkozom (Szabó Marcell interjúja Varga Mátyással)
5/b. Mit tart az év legizgalmasabb kritikai publikációjának?
M. S.: Vári György, Margócsy István és Kálmán C. György kritikáit.
M. S.: Vári György, Margócsy István és Kálmán C. György kritikáit.
T. Zs.: Nem vagyok elég tájékozott e téren.
6. Ön melyik írást tartja a Literán 2009 legjobb publikációjának?
M. S.: Grendel Lajos 2 flekken sorozatát.
T. Zs.: Szem, kéz, csönd – Nagyvizit Lengyel Péternél (Nagy Gabriella beszélgetése az íróval)
7. Kedvenc mondata 2009-ből?
M. S.: „Nyugi, Sanyikám!” (Kukorelly Endre szíves szóbeli közlése)
T. Zs.: „Akkor szakított vele Emma. (…) Kornél komolyan bólogatott, és nem
kérlelte Emmát, hogy mégis találkozzanak néha-néha. Azt a vallomást
tette neki mindössze, hogy ha Emma mégis meggondolná magát, de
bármikor, akár most, akár húsz év múlva, akkor csak füttyentsen, és ő,
Kornél otthagy mindent, Emőkét, gyereket, új nőt, szeretőt, unokát,
bárkit, mert neki Emma az élete legnagyobb szerelme. Ezt kellett
mondania, mert egyrészt ebben a pillanatban így is gondolta, másrészt
pedig Emmának, ahogy minden nőnek, akár a Mézga család Paulája az
illető, akár pedig Olbach Emma, szüksége volt egy nagy-nagy, hajdani,
beteljesületlen szerelemre, amitől a férfi egy ilyen, életre elhihető
ígérettel búcsúzik el.” (Kedves Ismeretlen)

Hozzászólás
Kedves Dolezsai, meglehetős elfoglaltságaid ellenére, elég pontosan fogalmazol, örülök, hogy időt szakítottál... Hát igen, nem titok, hogy Viktóriát nagyon kedvelem, ő meggyőződésből, az igazságot kutatva írja a kritikáit, igen nagy szellemi, tudásbeli háttérrrel és érzékenységgel, ezért még akkor is tanulságos és szórakoztató olvasnom, mikor én nem csapnék annyira oda, (vagy egyáltalán nem csapnék oda), hál istennek nem vagyok irodalomkritikus, nem kaptam ilyen kihívást a sorstól, ezért alapjáraton nem vágyam odacsapni, legfeljebb, ha valamilyen közügyben, illetve társadalmi igazságtalanságban lépnek a tyúkszememre... www.szexmanifesto.blog.hu
Üdítőnek tartom Karafiáth Orsi kemp fotóit és megmozdulásait... kegyetlenül uncsi és pergamen tapintású tud lenni, mikor mondjuk egy író semmi más csak és kizárólag egy egydimenziójú író... Orsi költő, de emellett kemp akcionista, ebbe tartozik bele a fürdőkád sorozata is, ami jó értelemben szórakoztató, mondjuk én biztos kitaláltam volna más beállításokat is, de én én vagyok... www.szexmanifesto.blog.hu
ME-nek: A szerkesztő úrral ellentétben botrányosnak tartom a férfi-bestseller írók nyomulását. Nettó ízléstelenségnek, hogy nem lehet másképpen közelíteni az irodalomhoz, mint a 90-es évek kritikusi ízlés(telenségé)vel. És tényleg sajnálom, hogy nem lett jófajta botrány Radics Viktória igen provokatív, s talán megfontolandó kritikáiból. Hajrá Karafiáth! Tényleg évek óta szurkolok neki, mert szellemes, lendületes és új színt hoz a poros, önsajnáló, sápadt arcú, belterjes irodalmunkba.
Ha Karafiáth Orsolya eladja magát a tévének, de ott képes önmaga maradni, vajon ízléstelenebb-e, mint amikor egy éles szemű, jó ízlésű kritikus eladja magát egy Coelhonál is tehetségtelenebb, ám dúsgazdag írónak, és önmagát feladva dícsérni kezdi annak nyilvánvaló fércmunkáját? http://www.boszormenyizoltan.info/hu/?q=tartalom/recenzio/az-ej-puha-teste-budapesten