hirdetés

Visszaszámolás

A Nobel-díj satóvisszhagjáról a felszámolás kapcsán

Kertész Imre tizenegy hónappal azután, hogy a Svéd Királyi Akadémia neki ítélte az irodalmi Nobel-díjat, újabb regényt írt, a Felszámolást, melynek közönségbemutatója szeptember tizedikén este hét órától lesz a Radnóti Színházban. A regényt a korábban trilógiaként emlegetett regények negyedik részeként aposztrofálják a kötet előzetesei. A Felszámolás délelőtti sajtóbemutatóján a litera is jelen lesz. Az alábbi írás a Nobel-díj sajtóvisszhangjának szubjektív szempontrendszer alapján elvégzett feldolgozása.
hirdetés

Ki hitte volna akár egy évvel ezelőtt is, micsoda jelentősége lesz a tizedikéknek? De 2002. október 10-én meg lehetett sejteni ebből valamit. Október tizedikén terjedt el a hír a hírügynökségeken keresztül. Először az Interneten és a rádiókban, majd estére a televíziókban, másnap a napilapokban, s jó egy hónapon át a hetilapokban, nem csak nálunk, az országhatárokon belül, hanem a világsajtóban is, gyakran láthatott az ember egy arcot, melyen valami "grandiózus hahotaszerűség" (© by E.P.) terebélyesedett, az első Nobel-díjas magyar íróét, Kertész Imréét.

((Furcsa (Tényleg furcsa?! Néha olybá tűnik, talán éppen hogy természetes, mintha valamiképp összeforrna a néhol oly gyakran emlegetett 'nemzeti karakter'-rel, mintha ettől lennénk azok, akik vagyunk - s mindennek csupán az a szépséghibája, hogy a halmazelmélet szabályai szerint két nem azonos meghatározottságú halmaznak mindig vannak olyan részei, melyek nem fedik egymást, s melyeknek tagjai csupán az egyiknek tagjai, így ezeket nem lehet leírni a másik részhalmaz meghatározásaival, mert ha tudnak, s tegyük fel, olyan részhalmazok olyan elemeiről beszélünk, melyek tudnak, tiltakoznak -), hogy nálunk az ünneplés nem csupán a felismerten és elismerten tehetséges írónak kellett szóljon, hanem bizonyos mértékben a véleménynyilvánítás szabadságának is, melyet most végre egy elismert, független, külföldi díjon keresztül a világ is visszaigazolt . Hiszen Kertész Imre nevét a díj előtt a politikai palettán a jobboldalt képviselő sajtóorgánumok hasábjain soha nem mint a színvonalas és kevéssé ismert kortárs magyar irodalom képviselőjének nevét írták le, hanem mint egy, a hazáját külföldön érdemtelenül képviselő zsidóét, aki minden megnyilatkozásával lejáratja az országot, ahonnan származik. Változást talán mégsem hozott e tekintetben a díj , csupán nehezítette az addig objektív véleménynyilvánításként feltüntetett pártos színezetű tételeket egyedüli üdvözítő evangéliumként tálalni, hiszen a tájékoztatás szélesebb nagyközönséget elérő forrásaiban is hírré emelkedett az, ami addig nem volt az. Mindezt tényleg csupán dupla zárójel mögött.))

Arról, hogy Kertész Imre esélyes a Nobel-díjra, már október nyolcadikán lehetett tudni, bár 2001-ben , mikor a bizottság szintén az esélyesek között tartotta számon, ennek nem volt különösebb sajtóvisszhangja . Október 10-én az origon 13.20-kor adtak hírt a Nobel-díj megszerzéséről, és aznap este 19.55-kor került fel az indexre Görgey Gábor kulturális miniszter levele Kertész Imréhez. Október 11-én a Magyar Hírlap honlapján a hírhez már megkérdezett írók, költők pár szavas köszöntése is csatlakozott, valamint egy, a korábbi, témához kapcsolódó cikkeket felsoroló cikkarchívum. A kereskedelmi televíziókban két-három napig folyamatosan ünnepelték az eseményt, és az MTV 2-es csatornáján október 11-én a Zárórában valóban érdemben foglalkoztak a Nobel-díj kapcsán Kertész Imrével. A hetilapok 42. számai ünnepelték az új Nobel-díjast . Az Élet és Irodalom október 18-i számában foglalkozott először a Nobel-díjjal: Nádas Péter, Kornis Mihály, Sándor Iván, Vári György és Vásárhelyi Mária írásai voltak olvashatók, valamint a La Repubblica újságírójának, Susanna Nirensteinnek írása Petőcz György fordításában. Ugyanebben a számban jelent meg Ráday Eszter Rosenberg Ervinnel, a Sorstalanság, a Kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért svéd fordítójával folytatott beszélgetése. A következő héten Balla Zsófia, Esterházy Péter és Varga László köszöntötte Kertész Imrét, s itt olvasható az október 11-i Zárórában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata is. 2002. noveber 1-én az ÉS a Nobel-díjas szerző műveinek német fogadtatásáról Sárossi Bogáta válogatásában és fordításában közölt egész oldalas írást, melyben a Süddeutsche Zeitung, a Neue Zürcher Zeitung, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Berliner Zeitung a Welt am Sonntag és a Der Tagesspiegel írásaiból ad ízelítőt

A december 7-én, a Svéd Királyi Akadémián a díjátadást megelőző fogadáson elhangzott Heuréka! című ünnepi beszéd szövegét az ÉS 2002. december 8-i, 49. számában közölte, mely Kertész Imre magyar kiadójánál, a Magvetőnél nyomtatásban is megjelent az alkalomra.

2003. május 30-án az ÉS hasábjain Ráday Eszter interjúja olvasható Kertész Imrével, "A Sorstalanság ot a Kádár-rendszerről írtam" címmel, melyben az 1975-ben megjelent első regény elutasítása kapcsán a szerző úgy nyilatkozik, valószínűleg nem a Holocaust, mint tematika volt az ok, inkább az, hogy a regény a Kádár-rendszerről íródott . 2003. július 12-én a József Attila Kör műfordító táborában a szerző fordítóival tartott kerekasztal-beszélgetésen - melynek moderátora Vári György volt - szintén felmerült ez a kérdés. A Népszabadság 2003. szeptember 6-i Hétvége mellékletének első oldalán az új regény megjelenése kapcsán készített interjúban Kertész Imre visszatér ehhez a kérdéshez, s a két rendszer azonos gyökerűsége mellett érvel. Első regényét már egy 1995-ös, Szilágyi Ákossal folytatott beszélgetésében is a totalitárius rendszerek működési elvének leírásaként értelmezi, és nem a lágerek világa vagy a Holocaust felmutatásaként.

Bár a Nobel-díj hírére erősödtek azok a hangok is, melyek szerint Kertész Imre méltó szakmai értékelése évek óta késik, a kritikusok is elvégezték a rájuk háruló feladatokat. Szirák Péternek a Kalligram Tegnap és Ma monográfia-sorozatában 2002. októberében már megjelenés előtt állt Kertész Imréről szóló monográfiája, melynek több éves előkészületi munkálatait már korábban is megmutatta tanulmányaiban a szerző . Nem sokkal ezután elkészül Vári György kötete a szerzőről Buchenwald fölött az ég címmel, majd a Dayka Gábor Társaság kritikusainak gondozásában a Kertész Imréről még a Nobel-díj jelölés híre előtt megtartott konferenciájuk előadásait tartalmazó kötet.

A kertészi életmű korábban sem volt visszhangtalannak mondható - még ha a joggal várt nagy áttörés, mely a szélesebb közvéleményhez is eljuttatta volna műveinek hírét, hosszan elhúzódott is -, amit nem csupán a róla szóló írások jeleznek, hanem a neki ítélt díjak sora is.

Nemzetközileg ismertté sem a Nobel-díj átadás után vált, hiszen német nyelvterületen már jóval korábban fordították köteteit - 1998-ban Németországban megjelent írásainak egy gyűjteménye -, és Franciaországban, Angliában,. Spanyolországban egyaránt hozzájuthattak könyveinek valamelyikéhez az olvasók. A Kertész Imre fordítóit megszólaltató, idei júliusi kerekasztal-beszélgetésen jelen lévők közül Natalie és Charles Zaremba-Huzsvai a francia nyelvterületen a Kaddist (10 évvel ezelőtt), a Sorstalanságot, a Valaki mást, a Kudarcot és a Nyomkeresőt fordították, Cvetla Kjoseva bolgár fordító a Sorstalanságot és a Kaddist, Outi Hassi finn fordító szintén a Sorstalanságot és a Kaddist, Xantus Judit spanyol fordító, a Sorstalanságot (1996-ban), s Adam Kovacic is több regényt ültetett át spanyolra, Buda György a Kaddist és a Kudarcot társfordítóként, a A holocaust mint kultúra című esszét és a Nyomkeresőt egyedüli fordítóként jegyezte németül, míg a pozsonyi Szolnoki Julianna a Száműzött nyelv és a Kaddis fordítását tudhatja maga mögött, de a Svéd Akadémia honlapján további fordításokat is feltüntettek a szerkesztők.

Most, nem egészen egy évvel a Nobel-díj után, az író népszerűségét és sajtófeladatait is figyelembe véve szinte csodával határos módon, de elkészült az eddig trilógiaként emlegetett, így tetralógiává bővülő regények negyedik kötete, a Felszámolás. A Radnóti Színház bejárati ajtaján, s az Írók Boltjának bejáratában is nagy plakát hirdeti a kötetet, az estre minden jegy elkelt, s várhatóan így lesz ez a Vígszínházban szeptember 12-én tartott rendezvény jegyeivel is, ahol Esterházy Péterrel az Egy történet című közös könyvükből olvassák fel párhuzamos írásaikat. A Felszámolás hazai bemutatója világpremier, hiszen először magyar nyelven jelenik meg a regény, s csak szeptember 21-én tartják meg a Berliner Ensemble-ban a németországi bemutatót. Az új regény a Gályanapló és a Valaki más folytatása.

Kertész Imre nem csupán a Nobel-díjasok sorában lett első a szerző, hanem a hamisított könyvek szerzőinek sorában is: a Magvető, a Gesta és a Konkrét Könyvek kiadó köteteiből elektronikus úton sokszorosított paperback hamisítványok tűntek fel a könyvpiacon. Ez Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése igazgatója szerint az első kalóznyomtatási ügy hazánkban. Noha Kolosi Tamás, a Líra és Lant Rt. vezérigazgatója a Népszabadság szombati értesülése szerint már hónapokkal ezelőtt feljelentést tett az ügyben, egyelőre még nem találják a hamisított Sorstalanságok előállítóját és forgalmazóját.
Bár az nem tudható, hány példányban jelenik meg csütörtöktől a könyvpiacon a Felszámolás, kettős remény él az olvasóban: részint reméli, egy-két napon belül arról értesül, hogy a kötet szinte hozzáférhetetlen, mert olyan gyorsan elkapkodták a könyvesboltok polcairól, de bízik abban is, hogy ő maga még időben fog odaérni.


Jegyzetek:

1. Többek között erről is szól az író a Népszabadság 2003. szeptember 6-i szombati Hétvége mellékletének címoldalán olvasható, vele készült interjúban Nem értem, miért tilos a bírálat Berlini beszélgetés Kertész Imre új regényéről Készítette: Inotai Edit.
2. Erről szól Vásárhelyi Mária, aki a Nobel-díj sajtóvisszhangját elemző cikkében mutatja ki a híradást jellemző különbségeket. Vásárhelyi Mária: Nobel-díj - történeti keretben ÉS, 2002. október 18. 6. o.
3. Balassa Péter tesz említést arról, hogy Kertész Imre már 2001-ben Nobel-díj esélyes volt, sőt, a jelöltek között 'ezüstérmes' volt. (Hírérték és kulturális emlékezet Balassa Péter, Dérczy Péter, Radnóti Sándor és Szilágyi Ákos 2002. október 11-én a Zárórában zajlott beszélgetésének szerkesztett változata. Szerkesztő: Mészáros Sándor. Moderátor: Lévai Balázs. ÉS, 2002. október 25. 8-9. o.
4. Vári György: Buchenwald fölött az ég. Kertész Imre köszöntése. Magyar Narancs, 2002. 42. sz. 26-30. o.; Spiró György: Örüljünk!, 168 óra, 2002. 42. sz. 26-27. o.; Szilágyi Ákos: A mi Nobel-díjunk, 168 óra, 2002. 42. sz. 33. o.
5. "- A regény témája miatt utasították vissza?
- Nem hiszem, tudniillik 75 ebben a tekintetben különös év volt [...] váratlanul néhány könyv megjelent a Holocaustról.[...] A Sorstalanság tehát valószínűleg nem azért nem jelenhetett meg, mert témája a Holocaust. Ez a regény ugyanis nem azonos a témájával, a Sorstalanságot és a Kádár-rendszerről írtam, és aki a hetvenes évek Magyarországán élt, annak azonnal észre kellett vennie, hogy aki ezt a könyvet írta, az ismeri a jelent és gyűlöli. Egy olyan alkalmazkodási folyamatot írtam le ugyanis, amely minden elemében a magyar történelem 1956 utáni szakaszára emlékeztetett. Tehát nagyon veszedelmes könyvről volt szó, s Kardos ezt bizonyára észrevette." ÉS, 2003. május 30. 8. o.
6. "Akkor fordultam vissza hozzá [Auschwitz emlékéhez] amikor írni kezdtem, és írni akartam - akkor viszont nem Auschwitzról akartam elsősorban írni, mert hát, nézd csak, megéltem ezt-azt a Rákosi-világban is, ott is láttam, tapasztaltam, satöbbi. Azt akartam megírni, ami érdekelt: a szisztémát. Szóval hogy milyen az ember; hogyan lehetett 1949-ben átállni; ilyeneket. Hősök, ellenállók, akik kínzásokat álltak ki a nácik alatt, most mosogatórongyként viselkednek, és így tovább. Tehát az emberek változnak. Amit '56 után láttam, igazán nagy iskola volt. Érdekelt, hogy lehet így bánni az emberrel, ilyen anyagszerűen, és mivel nem jutottam dűlőre, különböző szövegeket írtam. Nem akartak összeállni regénnyé, ezért róttam magamra a feladatot, hogy amit átéltem, az kompozíciónak látszik, tehát tessék azzal foglalkozni. És miután nekikezdtem, jöttek a történetek buktatói, mert kiderült, ez sem olyan egyszerű."\
7. 2000-beszélgetés Kertész Imrével. A Merlin Színházban, 1995. december 21-én tartott 2000 esten készült felvétel szerkesztett változata, mely a Magyar Rádió Vastag margó című műsorában hangzott el, szerkesztők Jósvai Lídia és Németh Gábor. Letölthető: http:www.mkk.hu/szerzo.jsp?authorID=4264 címen, a Svéd Akadémia sajtónyilatkozatával és az író életrajzával.
8. Szirák Péter: Emlékezés és példázat: a létezés negatív aspektusa (A Kertész-olvasás) In: Uő.: Folytonosság és változása nyolcvanas évek magyar elbeszélő prózájában. Kandidátusi értekezés, KLTE, 1997, 77-84. o. Később kötetben: Debrecen, Csokonai, 1998, 82-88. o.; Szirák Péter: Emlékezés és példázat Lengyel Péter, Kertész Imre és Szilágyi istván elbeszélő prózájában. In: A népiességtől a posztmodernig. Tanulmányok korunk irodalmáról Szerk.: Bitskey et al., Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997. 71-93. o.
9. Néhány példa erre: Reményi József Tamás: Egyes szám első személyben Napjaink, 1975. 8. sz. 9. o.; Spiró György: Non habent sua fata. A Sorstalanság - újraolvasva Élet és Irodalom, 1983. 30. sz. 5. o.; Tímár György: Egy vita, a két hiányzó névMagyar Hírlap, 1985. nov. 11. 4. o.; György Péter: A Sorstalanság egy mondatának értelmezéséhez Orpheus, 1991. 4. sz. 39-49. o.; N. P. [Nádas Péter]: "Egy felháborítóan tisztességes könyv." Élet és Irodalom, 1996. máj. 24. 4. o. ; Heller Ágnes: A holocaust mint kultúra In.: Uő.: Az idegen. Bp., Múlt és Jövő, 1997. 92-101. o.; Pályi András: A tények és a valóság Népszabadság, 1998. nov. 18.; Marno János: Kortárs, 1989. 3. sz. 155-161. o.; Nagy Sz. Péter: "...és mink vagyunk?" Új Írás, 1989. 5. sz. 127-128. o.; Csuhai István: A lehetséges regény Forrás, 1990. 3. sz. 87-89. o; Balassa Péter: Drámai monológ Magyar Hírlap, 1990. szeptember 29. Ahogy tetszik melléklet, 2 o.; Marno János: Regénysirató Jelenkor, 1990. 11. sz. 878-885. o.; Márton László-Varga Lajos Márton: A tanúságtétel perspektívái Jelenkor, 1991. 12. sz. 1051-1054. o.; Spiró György: A 60 éves Kertész Imre köszöntése Élet és Irodalom, 1989. 46. sz. 7. o.; Balassa Péter: A hang és a látvány. Miért olvassák a németek a magyarokat? Jelenkor, 1995. 7-8. sz. 664-668. o.; Földényi F. László: Az erkölcsi magány terhe Magyar Lettre Internationale 25., 1997. 2-3. o.; Esterházy Péter: 1 könyv. A szabadság nehéz mámora ÉS, 1997. július 25., 3. o.; Esterházy Péter: 1 nyitott könyv ÉS, 1999. 45. sz. mindkettő kötetben: Esterházy Péter: A szabadság nehéz mámora Megvető, Budapest, 2003, 396-405. o. További, teljesebb bibliográfia letölthető a www.kontextus.hu oldalon a Kortárs Irodalmi Adattárról. A közvetlenül a megjelenés (1975) környéki recenziókat dolgozta fel: Molnár Gábor Tamás: Fikcióalkotás és történelemszemlélet. Kertész Imre: Sorstalanság Alföld, 1996/8. 57-71. o.
10. 1983 Füst Milán-jutalom; 1986 Forintos Díj; 1988 Artisjus Irodalmi Díj; 1989 József Attila-díj; 1989 Déry Tibor-jutalom; 1990 Az Év Könyve Jutalom; 1990 Örley-díj; 1992 A Soros Alapítvány Életműdíja; 1995 A Soros Alapítvány Díja; 1995 Brandenburgi Irodalmi Díj; 1996 Márai Sándor-díj; 1997 A lipcsei könyvvásár Literaturpreis für die europäische Verständigung nevű nagydíja; 1997 Friedrich Gundolf-díj; 1997 Kossuth-díj; 1997 Jeanette Schocken-díj; 1997 Budapest nagydíj; 1998-tól: A darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja; 1999 Herder-díj; 2000 Die Welt-Literaturpreis; 2000: Herder-Preis; 2001: Ehrenpreis der Robert-Bosch-Stiftung; 2002: Hans-Sahl-Preis.     

Györe Gabriella

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.