hirdetés

Belépés

2007. március 01.

Wake up Joyce

Kiállítás és Finnegans

A z Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) és Írország Budapesti Nagykövetsége szervezésében szerdán este nyitották meg James Joyce születésének 125. évfordulójának tiszteletére megrendezett –fényképekből és életének epizódjait ismertető leírásokból álló – kiállítást. A megnyitón köszöntőt mondott MenderTiborné főigazgató, a kiállítást Martin Greene, Írország nagykövete nyitotta meg. Joyce életéről és műveiről Romhányi Török Gábor műfordítóval Csokonai Attila költő beszélgetett.
Kiállítás
Nagy Magdolna, a tárlat szervezője, az OIK (1056 Budapest, Molnár u. 11.) munkatársa elmondta: a múlt évszázad legjobb angol nyelvű regényének tartott Ulysses szerzőjéről készült fotókat, műveiről és életéről szóló angol nyelvű leírásokat az Ír Nagykövetség bocsátotta az OIK rendelkezésére.
 
Az idegennyelvű könyvtár belső udvarában 22 tabló mutatja be a hányattatott sorsú, világhírű író életét, dublini, párizsi, zürichi éveinek legfontosabb eseményeit.
 
Az OIK-ban március 30-ig megtekinthető fényképeket és dokumentumokat a magyar közönség már láthatta három évvel ezelőtt Szombathelyen – tette hozzá Nagy Magdolna. A Ulysses főhőse, Leopold Bloom ugyanis Szombathelyet jelöli meg elképzelt szülővárosaként. A városban alakult Magyarországi James Joyce Társaság évente Bloomsday-t szervez, tavaly pedig helyet adott a nemzetközi James Joyce-szimpóziumnak.
 
A bibliotéka üvegtárlóiban az intézmény mintegy ötven címből álló Joyce-kötet gyűjteménye is látható. Egyebek mellett kiállítják az Ulysses egy különleges, dublini kiadású példányát, amelyet az Ír Nagykövetség adott kölcsön az intézménynek a tárlat idejére.
 
Joyce műveit az OIK-ban az elmúlt fél évben ötven alkalommal kölcsönözték ki – jegyezte meg Nagy Magdolna, hozzátéve, hogy az angol, magyar, német, olasz és francia nyelvű kötetek közül legtöbbször, harminchétszer az angol példányt vették ki. A legnépszerűbb mű az Ulysses, amelyet tavaly nyár óta huszonkilenc alkalommal kölcsönöztek ki.
 
James Joyce 1882. február 2-án született Dublinban. Első műve, Az ibseni új dráma című értekezés 1900-ban jelent meg Londonban. 1916-ban adták ki önéletrajzi regényét Ifjúkori önarckép címmel. Írországban játszódó történetei 1914-ben láttak napvilágot a Dublini emberek című kötetben.
 
Joyce 1904-ben elhagyta Dublint, 1909-ben pedig végleg szakított szülőhazájával, amelynek nacionalizmusát, vallásos elfogultságát elutasította, legtöbb művében kritikusan ábrázolta. Az első világháború kitörése után a család Zürichbe költözött, ahol Joyce hozzálátott az Ulysses írásához.
 
Az Ulysses-ből először Amerikában publikáltak fejezeteket, a mű azonban közfelháborodást keltett, pornográfia vádjával be is tiltották egészen 1933-ig. 1920-ban Joyce-ék Párizsba költöztek, így a teljes mű – az Odüsszeia sajátos, modern változata – először itt jelenhetett meg 1922-ben.
 
A regény egyetlen nap, 1904. június 16. története a három főszereplő – Leopold és Molly Bloom, valamint Stephen Dedalus – belső monológjain keresztül leképezve. Napjainkban is a világ több pontján tartanak június 16-án úgynevezett Bloomsday-t, tisztelegve az író emléke előtt.
 
1940-ben Joyce családjával együtt Franciaországból Zürichbe menekült, s itt halt meg 1941. január 13-án.
 
Finnegans Wake
A Független Hírügynökség információi szerint csaknem hetven évvel a megírása után lefordítják James Joyce utolsó művét, a Finnegans Wake-et magyarra. A regény magyarításával többek között Ottlik Géza is próbálkozott, de feladta. Bozai Ágota író, műfordító azonban elérkezettnek látja az idejét annak, hogy elkészüljön a Joyce regény magyar változata.
 
Kevesen értik, és még kevesebben olvassák végig James Joyce műveit. A huszadik század megkerülhetetlen szerzőjének kikiáltott író művei kapcsán elhangzott az is, hogy meggyalázza, illetve éppenséggel megújítja a nyelvet. A Dublini emberek, a világsikerű Ulysses (magyarul Szentkuthy Miklós fordításában is olvasható), valamint a Finnegans Wake szerzőjéről mondják, hogy hazája nem Írország vagy Nagy-Britannia, hanem az angol nyelv.
 
Joyce csaknem haláláig írta végső regényét, a Finnegans Wake-et, amit „Finnegans ébredésének” lehetne lefordítani, de erre még soha senki nem tett kísérletet. Ottlik Géza, Rayman Katalin és Krostó Nagy István, Bíró Endre is belekezdett a regény fordításába, de mindannyian feladták. A mű egy éjszakai álom, egy pillanat tudatfolyamának megjelenítése.
 
Bozai Ágota sem vállalkozik arra, hogy a címet lefordítsa. A műfordító valószínűleg csak a nevet tartja meg, így a regény magyar címe valószínűleg csak „Finnegans” lesz.
 
(Források: MTI/Független Hírügynökség/hirado.hu)
hirdetés