hirdetés

Wu Ming-Yi, Nesbø és Habermas

2018. április 7.

Shakespeare klasszikusa krimiadaptációban, egy kisebb kultúrdiplomácia botrányt kiváltó író, egy német filozófus könyvtára és a bestsellerfaktor áll a fókuszban ezen a a héten. – Külföldi hírösszefolglalónk következik.

hirdetés

Shakespeare találkozása a skandináv krimivel

A klasszikus Shakespeare-művek kortárs újramesélése mára már szinte divattá vált. Ezt mutatja a Hogarth Kiadó Shakespeare-sorozata is, amellyel egyben az író mindenkori aktualitását szeretnék bemutatni. A sorozattal párhuzamosan Jo Nesbø, a norvég bestseller krimiíró új kötetének is Shakespeare Macbeth című drámája szolgált alapul. A norvég író elmondása szerint a drámában leírt környezet akár egy sötét, noir, nyomasztó thriller is lehetne. Aki a Macbethre alapozva vásárolja meg a könyvet, kisebb csalódásra számíthat, de ettől függetlenül egy jó krimit kapnak az olvasók.

Nesbø a történetet ezúttal a megszokott környezetből a viharos, iparvidéki Skóciába helyezi át. A kisvárosba, ahol Duncan rendőrkapitány háborút hirdet a bűnözés ellen. Ebben a harcban kap fontos szerepet Macbeth, a volt kábítószerfüggő rendőr. A regény a továbbiakban sokban eltér az eredeti drámától, kezdve onnét, hogy a szereplők messzemenőleg szimpatikusabbak, egészen a nyilvánvaló nyelvi változásokig. Az eredetihez képest, sokkal több a nyomdafestéket nem tűrő kifejezés, amelyeket különösen dicsértek a kritikusok. Nesbø a szokásosat hozza ebben a könyvében is, de a tény, hogy vette a bátorságot és kimozdult a komfortzónájából, mindenképp említésre méltó, írja a The Guardian.

 

Kisebb botrány a nemzetközi Man Booker-díj kapcsán

Március elején került nyilvánosságra az idei nemzetközi Man Booker-díj esélyeseinek listája. A 13 szerzőt szerepeltető listán, amelyen Krasznahorkai László neve is feltűnik, megjelenik többek között a tajvani Wu Ming-Yi neve is. A tajvani írót idén The Stolen Bicycle című könyvéért jelölték a rangos díjra. A kisebb kultúrdiplomáciai perpatvar pont a tajvani író kapcsán alakult ki. A Kínai Népköztársaság nyomására és panaszára a szervezőbizottság a jelöltlistán a szerző neve mellett feltűntette Tajvan után Kína nevét is, ugyanis Kína nem ismeri el a szigetország szuverenitását és saját területének tekinti.

Wu Ming-Yi ezt követően Facebook bejegyzésében bírálta a szervezők döntését, miszerint ez nem tükrözi személyes álláspontját, és ezt közvetíteni fogja a felelős személyek felé is. A Telegraph beszámolója szerint Truda Spruyt, a bizottság szóvivője közölte, hogy jelenleg a brit külügyminisztérium hivatalos, Tajvannál kapcsolatos jelentésére várnak, miután tanácskérésükre politikailag semleges formaként a „Tajvan, Kína” javaslatot kapták. Elmondása szerint tisztában vannak a szerző személyes állásfoglalásával, és a Man Csoportot szponzoráló cégcsoportok között levő kínai érdekeltséggel rendelkező cégcsoportnak nem volt beleszólása a jelöléseknél. Mindemellett Wu Ming-Yi-nek nyilatkozatával sikerült magára haragítania a szélsőséges kínai internetezőket is, akik könyveinek betiltását követelik, mivel szerintük véleménye eltér az 1,3 milliárd fős többségétől.

 

Betekintés Jürgen Habermas könyvtárába

A Suhrkamp Kiadó Logbuch portáljának köszönhetően, egy interjú kapcsán, betekintést nyerhetünk Jürgen Habermas személyes könyvtárába. A kérdésre, hogy milyen rendszer alapján csoportosítja a könyveket a német filozófus, egy újabb kérdéssel válaszolt. A valódi kérdés az, hogy egyáltalán van-e még hely a könyveknek. Habermas elmondása szerint a felső emeleten a felesége minden rést betöltött könyvekkel és nyelv szerint csoportosította azokat. Habermas számára csak pár polc van fenntartva olyan filozófiai klasszikusoknak, mint Schopenhauer vagy a hegeliánusok. A történelmi könyvek felesége dolgozószobájában kapnak helyet, míg az övében a kortárs filozófiai, politikai művek, valamint teológiai és vallásszociológiai könyvek vannak. A többi kötet azóta az alsóbb szintre került, ahol témakörökre bontva kaptak helyet a kiszuperált gyógyszertári polcokon.  Kronológiailag csak a kortárs filozófia mára már klasszikusnak számító művei vannak rendszerezve, Diltheytől kezdve egészen Arendtig, akárcsak a szociológiai művek Saint-Simontól, Marxon keresztül, Luhmannig. A frankfurti iskola képviselői saját részleget alkotnak, mivel sokkal nagyobb és fontosabb szerepet töltenek be Habermas könyvtárában. A gyűjtemény természetesen az ókori filozófusokig nyúlik vissza. Ami pedig a német irodalmat illeti: Grimmelshausen, Walther von der Vogelweide is megtalálható a polcokon. Szépirodalmi szempontból főleg Peter Weiss, Max Frisch, von Koeppen, Grass, Jurek Becker, Thomas Bernhard vagy Alexander Kluge műveit említi, valamint Bruno Schulz Fahajas boltok című könyvét. A német filozófus a fenti szerzőkkel kapcsolatban még arra hívta fel a figyelmet, hogy akkor még volt feszültség a szépirodalmi szférában, még vibrált a levegő, és fel lehetett háborodni egy-egy rossz kritikán. A mai szerzők kortárs rálátásának hiánya, elmondása szerint, egyre silányabb benyomást kelt Habermasban. Mára már hiányzik a feszültség az irodalom terén, vagy felismerhetetlenné vált. Hogy melyik könyv változtatta meg az életét? Boethius De consolatione philosophiae című műve, válaszolja. A könyvet még egyetemista évei alatt olvasta − azonban megtanulta azóta, hogy a filozófia nem tud vigasztalni. Az interjú végére még pár hétköznapi érdekességre derül fény. Például megtudhatjuk, hogy utoljára Gustave Flaubert új fordításban megjelent köteteit, vagy a német könyvdíjjal kitűntetett Arno Geiger Unter der Drachenwand című könyvét ajándékozta el.

 

Miből is áll a bestseller?

Jörg Magenau Bestseller című könyvében erre a kérdésre próbál választ találni. A német kritikussal a német DW Portál készített interjút. Magenau szerint, ami eddig lerí a különböző bestseller listákról, hogy nagyon jó esélyekkel lesz olyan könyvekből sikerkönyv, amelyek például természettel, egészséggel kapcsolatos témákat boncolgatnak, hiszen ezeknek örökérvényű hétköznapi fontosságuk van, és egyben egy menekülési pontot biztosítanak a politikai horrorhírek elől.  Az elmúlt évek trendje azt mutatja, hogy a történelmi vagy napjaink egyetemes problémáit tárgyaló könyvek általában komoly olvasottságnak örvendenek. Ez látható Németország példáján is. Az újraegyesülés és a fal leomlása óta, egy  paradigmaváltás figyelhető meg a gondolkodásmódban. Az emberek már nem hisznek a „botcsinálta” történelemben, hanem a természetes folyamatokat és a hosszú távú változást tartják relevánsnak, és olyan témák foglalkoztatják, mint kihalásveszély, vagy természeti változások.

Magenau továbbá arra hívja fel a figyelmet az interjúban, hogy olyan szerzők, mint Kehlmann Tellkamp, Süskind vagy Schlink sikere sokkal egyértelműbb, ugyanis könyveikben történelmi vagy mai témákat tárgyalnak, amelyek kapcsán könnyebb következtetéseket levonni, vagy azonosulni a témával. Ennek ellenére nehéz kialakítani egy rendszert, mondja Magenau, amely alapján biztosra meg lehetne jósolni egy kötet bestseller státuszát. Ám az eddigi mutatók szerint biztos pontnak számít, ha a könyv egyenesen bevonja az olvasót, és az azonosulni tud a szereplőkkel. Nem csak a könyvön múlik a siker, hanem az olvasóközönség hangulatán, véleményén. Az országos bestsellerek egy bizonyos ország közvéleményére, hangulatára, társadalmi problémáira reflektálnak, és ezeket sokszor nem is lehet  átültetni egyik kultúrából a másikba.

Képek forrása: The Guardian, DW, Chen Meng-Ping

Molnár Csongor

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.