hirdetés

Zsákmányszerző hadjárat

2011. szeptember 1.
Az Írogatsz még? sorozatban Németh Zoltánnal a műfajok közötti egyensúlyozásról, az önátadásról és „a jövő zenéjéről” Jánossy Lajos beszélgetett.
hirdetés

György Norbert kérdése Hozzád: Kelly Bundy, a szőke leányzó az Egy rém rendes családból a Nagy Kínai Bölcset idézve azt mondta egyszer, hogy az életben mindig az egyensúlyra kell törekedni: a Ping és a Pong között.

Az egyik legismertebb kínai asztalitenisz márka nevével tudok válaszolni: DHS, azaz Double Happiness. Szőke leányzóval természetesen pingpongoztam már, közülük kiemelném Viera Marčeková-Majerčíkovát, a szlovák válogatott oszlopos tagját, háromszoros egyéni és többszörös páros szlovák bajnokot. De barnával is, Ivana Krchňavát említeném, aki idén második lett Szlovákiában az országos asztalitenisz-bajnokság döntőjében vegyespárosban.

Ha az előző kérdést bővíthetjük, az egyensúly kérdését a különböző műfajok közötti cirkálásra nézve, arra, hogy sokfélében próbálsz otthon teremteni, mennyire az ún. egyensúlyra törekvés igaz.

Semennyire sem. Nem törekszem egyensúlyra, eleve mindig is a líra érdekelt, az összes többi ennek függvényében értelmezhető. Ez így van elrendelve, és ebből nem tudok kilépni. Minden más műfaj zsákmányszerző hadjárat a vers követelőző zsarnoki hatalmának kielégítéséhez.

A reflektív, elemző perspektíva volt-e idő, amikor gátlást is jelentett a szépírói fogékonyságodra nézve?

Soha. Éppen ellenkezőleg: hihetetlen mértékű inspirációt.

Előfordul, hogy a magyarországin kívüli magyar irodalomra vonatkozó kérdéseket elhárítják ezeknek a kulturális régióinak az alkotói. Te többször is tettél/teszel kísérletet, hogy a felvidéki irodalmat „tájold”.  A legutóbbi években milyen tendenciákat láttál felerősödni, kik azok a szerzők, akiknek jelentős pályát jósolsz?

Hogy Yoda mestert idézzem: „A jövő mindig mozgásban van.”  Még a múltról sem mernék egyértelmű kijelentéseket tenni, hiszen az is a jelen mindenkori érdekeinek mentén alakul. De elég belelapozni a kortárs magyar folyóiratokba, s megnézni, kik publikálnak, illetve melyek azok a kötetek, amelyekről kritikák és tanulmányok születnek – és máris benne vagyunk a lehetséges válaszok labirintusában.

A kritikus, szakmailag olvasó Németh Zoltán képes-e „megszabadulni” a fenti önmagától, azaz feltehető laikusnak tettetett kérdés, hogy az olvasásnak felszabadítható-e a teljesen
önátadó, élvezeti foka?

Az iménti kérdés öntudatlan paradoxonára úgy lehetne válaszolni, hogy minél összetettebb az olvasás, annál inkább szabadít fel, annál élvezetesebb, annál erősebb az önátadás. Ha nem így lenne, akkor a funkcionális analfabéta számára okozná a legnagyobb örömöt és szabadságot. Vagyis válaszom: minél inkább tágítjuk saját olvasáslehetőségeinket, minél inkább felturbózzuk az elméleti lehetőségekkel, annál több árnyalatát élvezhetjük a szövegnek, annál izgatóbb, mélyebb és felszabadítóbb az olvasás.   

Most éppen mik a kulcstémáid? Mi foglalkoztat költőként és mi elméleti szemszögből?

Az idei évben két könyvem jelent meg, Feszített nyelvtükör címmel egy tanulmánykötet, Boldogságtelep, vetélőgépben címmel egy verseskötet, s néhány hét múlva lát napvilágot a harmadik, Az életmű mint irodalomtörténet cím alatt egy monografikus jellegű tanulmánykötet a Kalligram Kiadónál, amely Tőzsér Árpád posztmodern korszakát tárgyalja. Terveim között szerepel jövőre A magyar posztmodern irodalom hármas stratégiája címmel megjelentetni azokat az irodalomtörténeti és irodalomelméleti tárgyú írásaimat, amelyekben a kortárs magyar posztmodern irodalom eltérő poétikai stratégiáit értelmezem.
Versek esetében nem tudok ennyire tudatos és programszerű lenni, a líra plazmaszerű állapotban kavarog, és az odavezető utat amúgy sem lehet elmesélni.

N. Tóth Anikótól kérdezném, hogy mi a véleménye egy olyan szobáról, amelyet évtizedek óta csak egyetlen ember látogat, egyébként zárva, s benne mozdíthatatlan tárgyak, évtizedek óta. Véletlen, hogy ez az ember férfi? 


Jánossy Lajos

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.