hirdetés

Zsebkönyvtől az életmű-sorozatig és tovább

Interjú Barna Imrével

2008. március 20.
Ingo Schulze és Bret Easton Ellis könyveinek kiadója számára a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál mindig nagy esemény: vendégeik a díszvendégek, matinéjuk a Könyvfesztivál népszerű rendezvénye. Az Európa Kiadó igazgatójával, Barna Imrével beszélgettünk a Könyvfesztiválon várható újdonságokról és rendezvényekről valamint a későbbi tervekről.
hirdetés

Tudható, hogy Ingo Schulze és Bret Easton Ellis, két európás szerző is érkezik a fesztiválra, egyikük a díszvendég.
 
Nagyon büszkék vagyunk vendégeinkre, de nem csak az ő könyveikkel készülünk a fesztiválra. Ingo Schulze meghívásának apropója a magyarul új, s német nyelven sem túl régen megjelent nagyszabású regénye, az Új életek hazai kiadása; Bret Easton Ellis sajnos nem írt az utóbbi időben új regényt, de korábban kiadott nagy sikerű regényei folyamatosan kaphatóak a kiadónál, így lesz mit dedikálnia.
 
A szokások szerint Bret Easton Ellis veheti majd át a Budapest Nagydíjat, s utána a csütörtöki, első napon pódiumbeszélgetés is hallható majd vele. Ki laudálja az írót s kivel fog beszélgetni a Könyvfesztiválon?
 
A pódiumbeszélgetésen Bret Easton Ellis partnere Lévai Balázs lesz. Szombaton délelőtt kerül sor a hagyományos Európa-matinéra, melynek természetesen szintén ő lesz az egyik díszvendége. A Budapest Nagydíj átadásán a laudációt a szerzőről az Európa Könyviadó szerkesztője és Bret Easton Ellis fordítója, M. Nagy Miklós fogja tartani. Ő beszélget majd vele az Európa Matinén is, ahol Ingo Schulzénak én leszek a beszélgetőpartnere.
     Lévai Balázs nem először beszélget Ellisszel: hadd említsem meg, hogy a Könyvfesztiválra jelenik meg a Bestseller című televíziós beszélgetősorozat második része.
 
Ingo Schulze előző két kötete a Gondolat Kiadónál, a mostani nagy regény Önöknél jelent meg. Hogyan alakult így?
 
Nincsenek erre szabályok, de nem veszekedtünk rajta. Természetesen megkérdeztük a kiadót, vajon akar-e foglalkozni a könyvvel, s ezek után kértük a könyv kadásának jogát. Mikor a regény németül megjelent, ez volt az év könyveseménye, mindenki erről beszélt. Egyébként egy ilyen könyvet lefordíttatni és kiadni a magyar könyvpiacon nem kis feladat.
 
Az Európa Könyvkiadó köt-e tartós szerződést a szerzőivel?
 
Vannak olyan élő klasszikusok, akiknek a könyveire csomagban szokás szerződni: ilyen például Agatha Christie életműve is. Ilyenkor fordul elő, hogy több könyvre, vagy kisebb sorozatokra kötünk szerződést, de az alapeset az, hogy egy-egy mű jogait vesszük meg meghatározott időre. Persze ha egy szerzőt már kiad egy kiadó, még ha úgy tűnik is, hogy éppen most nem foglalkozik a kiadás gondolatával, meg szokás kérdezni erről.
 
Évente hány kötet kiadására tud vállalkozni az Európa Könyvkiadó?
 
Az átlagos évi címszám 200 és 250 között van, ennek hol kisebb, hol nagyobb hányada természetesen utánnyomás, de százon felüli az új címek aránya. Persze különbség van a változatlan utánnyomás és a javított, alakított utánnyomás között is: hogy egyik idei kedvencemet említsem, a Zeno tudata című regény negyven éve jelent meg utoljára magyarul; ebben az esetben például erős szövegmunkára volt szükség.
 
Nagyobb példányszámokkal dolgoznak-e egy-egy ilyen könyves esemény kapcsán?
 
Ezt szerzője válogatja: ha olyan szerzőről van szó, aki a piacon is jó névnek számít, ez is egy szempont lehet. Ingo Schulze közönsége nem lektűrközönség, így természetesen nagyon fontos, hogy a kötete a Fesztiválon jelenik meg, mert a Fesztivál közönsége az az olvasóközönség, akikre számíthatunk, de nem feltétlenül a példányszámok emelkedése jelzi ezt. A Fesztiválnak nem a vásárlás a legfőbb jelentősége, hanem az a napokig tartó figyelem, ami a könyvek iránt, a kiadók iránt és egy-egy szerző iránt is megnyilvánul.
 
Mik azok a tényezők, amelyeket a kiadó figyelembe vesz, amikor meghatároz egy induló példányszámot?
 
A tapasztalatok, a piaci tendenciák befolyásolják ezt leginkább: nincsenek csodák. A tapasztalatot úgy is értem, hogy egy-egy konkrét szerző új művénél kalkulálhatunk azzal is, hogyan is volt ez legutoljára, de ott vannak a könyvterjesztők és kereskedők, akinek az igényei alapvetően meghatározzák a példányszámot. Nem korlátlanok a -tól -ig határok: minden műfajnak és minden szerzőnek is megvan a maga olvasóközönsége. A külföldi bestsellerlistás regények esetén sem beszélhetünk arról, hogy ez automatikus itthoni sikerlistahelyet hozhatna. Nagy a bizonytalansági tényező: sok mindenen múlik a siker.
     Ma már szerencsére nem úgy van, mint húsz vagy harminc évvel ezelőtt, hogy egy fix példányszámban megjelenő kötet újranyomása vagy utánpótlása nagy hercehurca volt: ez ma már elég egyszerű dolog.
 
A kiadó egy-egy kötete kapcsán a költségek hány százalékát fordítja reklámra?
 
Ezt így nem lehet megmondani, hiszen az is reklám, ha információs füzeteket adunk ki például. Azt érdemes reklámozni, amire előre láthatóan van kereslet, mert akkor el tudja érni az ember, hogy még többen megvegyék. De a legjobb reklám egyébként is a kínálat egésze.
     Hadd mondjak egy konkrét példát: a középkorúak is emlékezhetnek még rá, milyen szerepet töltött be az Európa Modern Könyvtár sorozata a könyvpiacon: a hetvenes-nyolcvanas években is futott még, aztán sok-sok évig szünetelt. Most újraindítottuk, s úgy vesszük észre, hogy bevált a számításunk: kiválóan alkalmas ez a zsebkönyv-formátum arra, hogy bizalmat keltsen az olvasókban olyan első könyves szerzők iránt is, akiknek valóban a nevét sem hallotta még. De Modern Könyvtár-szerzőként kezdte annak idején például Paul Auster is az Európánál.
 
A Modern Könyvtár sorozatban milyen kötetek jelennek meg a közeljövőben?
 
Javier Marias Mikor halandó voltam című kötete Kutasy Mercédesz fordításában, az észak-amerikai indián Sherman Alexie Menekülés című könyve, mely Holbok Zoltán fordításában a Könyvfesztiválra jön ki, vagy Antonio Lobo Antunestől az És megjönnek a karavellák, melyet Pál Ferenc fordított. A köteteket kezdetnek tekintjük. Figyelemfelhívásnak, ahonnan tovább lehet majd lépni, mint egykor Paul Austerrel.
     De nem csak a Modern Könyvtár köteteire vagyunk büszkék: az előbb beszéltünk róla, milyen fontos a kontextus. Itt vannak például a szerzői sorozatok. Büszke vagyok a gyakorlatilag teljesnek ígérkező Nabokov-életműsorozatunkra, melynek néhány, magyarul már ismert darabja is új szövegváltozatban, Nabokov saját angol fordításainak figyelembevételével jelenik meg. Kundera már régi szerzőnk: az ő könyvei állandóan piacon vannak, s újra meg újra kiadjuk őket. Új életmű-sorozatunk viszont a Juan Carlos Onetti regényeit bemutató vállalkozás.
     De hadd térjek vissza még a Könyvfesztiválra: ott van például Garri Kaszparovnak a Hogyan utánozza az élet a sakkot? című nagyon érdekes könyve – remélem, hogy bízvást a kezükbe vehetik azok is, akik nem tudnak sakkozni, de kíváncsiak az életre.
     Nem említettük még, hogy Kína lesz a díszvendég-ország, s ebből az alkalomból Lu Hszünnek, a huszadik századi kínai irodalom klasszikusának egy esszékötetecskéjét adjuk ki. Neki köszönhető egyébként Petőfi kínai népszerűsége. A könyvet Galla Endre fordította, és a Hajnali virágok alkonyi csokorban címet viseli.
 
Mely külföldi könyvfesztiválokon és könyvvásárokon képviselteti magát a kiadó?
 
Természetesen a legfontosabb Frankfurt, a Frankfurti Könyvvásár – onnan semmiképp sem maradhatunk el. A londoni könyvvásárra is el szoktunk menni, időnként megjelenünk egy-egy másik nagy európai könyvvásáron is, Párizsban, Torinóban, Lipcsében: de, szemben más kiadókkal, akik a portékájukat is szeretnék népszerűsíteni és eladni, az Európa jellemzően vásárlói pozícióban látogatja ezeket a vásárokat, így a partnereinkkel való személyes kapcsolattartás,a kiadói kollégákkal való találkozás akkor is létrejön, ha csak Frankfurtba megyünk, ahol mindig mindenki ott van.
      Persze vannak magyar szerzőink is, közülük az egyik legnagyobb és legfontosabb Szabó Magda. Vele a kilencvenes évek derekára megy vissza a kiadó kapcsolata. Osztovits Levente érdeme: egy véletlen kapcsán alakult így. Szabó Magdával mint Szobotka Tibor örökösével került akkor kapcsolatba az Európa egy fordítás jogainak a kapcsán. A kapcsolatból barátság és életműszerződés lett. Szabó Magda kilencvenévesen, az abszolút siker csúcsán hagyott itt bennünket árván alig több mint egy hónappal azután, hogy a születésnapját ünnepelve, gyermek- és ifjúsági könyveinek új sorozatát mutattuk be éppen.
 
Van-e olyan kötet, melyről tudja, hogy a Könyvfesztiválra jelenik meg, s amelyet nagyon vár, mert szívesen elolvasná?
 
Nagyon várom például Esterházy Péter új könyvét. És aztán várom persze a Könyvhetet, ahol egyébként – bár az Európának hagyományosan a Könyvfesztivál áll igazán testhez a profilja miatt (nemzetközi könyves esemény külföldi szerzőkkel), az idén mi is versenyben leszünk, nagyon becses magyar szerzőink nagyon becses könyveivel jövünk majd ki. A magyar könyv idei ünnepére időzítettük Amerikában élő tekintélyes történész-szerzőnk, John Lukacs Demokrácia és populizmus című kötetét, vagy Bob Dent évtizedek óta Magyarországon élő angol szerző Magyarországról szóló könyvének bemutatóját; Gergely Ágnes Tigrisláz című, versfordítás-elemzéseket tartalmazó kötete is igen közel áll a szívünkhöz. Akárcsak szeretett régi kollégánknak, tanárunknak és mesterünknek, Lator Lászlónak az önéletrajzi könyve, melyről azonban csak óvatosan merek beszélni: biztos, hogy kiadjuk, de nem biztos, hogy a Könyvhétre elkészül. De ha késik is, nem fér hozzá kétség, hogy megjelenése az év egyik legfontosabb magyar irodalmi eseménye lesz.
     Végül hadd említsem még két könyvheti könyvünket. Az egyik Virginia Woolf-sorozatunk utolsó kötete, melynek borítóján azonban nem Virginia Woolf szerepel majd szerzőként, hanem e kötetek legtöbbjének fordítója, Tandori Dezső. A másik könyv az Európa zenei vonatkozású kiadványainak sorozatába illeszkedik: Várkonyi Judit Palánkay Klára operaénekesnővel készített életútinterjúja, A díva egy kivételes, nagy egyéniségnek állít emléket.

Györe Gabriella

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.