ESTERHÁZY PÉTER

Ha én lennék Tolnai Ottó

(részlet)

- a Tolnai meg én, veszítene-e valaki ezen a cserén? Ő lenne hatvanéves, én meg három, s rajta lenne a nadrágom (Milne nyomán); lényegében ennyit akartam mondani, de azért egy kicsit még folytatom,

- ha én lennék, akkor olyan könnyen írnék születésnapi köszöntőt, nem is könnyen, hanem magától értődőn, úgy, hogy nem is látszana az alkalmiság, mert nála nincs alkalmi írás, mert minden az, minden alkalom az írásra, és minden írásnak van alkalma, van oka, van szükségessége, van legitimitása, eltekintve attól, hogy semminek sincs, volt, de már nincs, a reneszánszban még volt, de már nincs,

- ha én lennék, akkor itt már nem efféle elvi izé, fejtegetés állna, hanem valami konkrétum, nem győznék kicsit mondani, a semmit, egy alma (az enyém és a tied), egy sirálymellcsont, egy golfpálya, egy komlólugas, kecskék, indigókockák, sírfeliratok, szőke fürtök, könyvmakettek, egy öntöttvas kertitörpe (20kg), egy öntöttvas Kossuth (23kg), egy öntöttvas Cupido (2kg),

- és természetesen a történetek, mert ha, akkor teli volnék történetekkel, a fülemből is az folyna, akár a disznózsír, akkor nem kellene Hrabalba bújnom, elég volna magamba (bár az - poétikailag - kétségkívül nem ugyanaz), és csak beszélnék, beszélnék, beszélnék, és az olyan volna, mintha írnék és írnék és írnék (hát ez most is így van), és az olyan volna, mintha beszélnék, majdnem olyan volna, mert ha csupán olyan volna, akkor nem lehetne olyan, ravasz ez a Tolnai-féle olyan volna,

- de ha, akkor én evvel persze nem foglalkoznék, külön nem foglalkoznék evvel, nem foglalkoznék evvel tematikusan, hanem a történeteim folyamatosan a történeteimről is szólnának, és a történetekről szóló történetek és a nem történetekről szóló történetek közt semmi módon nem tudnánk különbséget tenni, ez is egy történet, ez a semmi mód, az önértelmezés világértelmezés és viszont, és még mindig a sirálymellcsontnál és disznóbőrövnél tartanánk (mellyel kisebb botrányt okoztunk, okoznánk, okoztunk volt, de állítólag a püspök úr azt mondta, hogy egy rutingyónással áthidalható lesz a sóval kivert kaucsuköv esete),

- és így lassacskán világos volna, hogy egy végtelen szöveg egy darabját olvassuk, a szöveg minden porcikájában ott volna ez a végtelen, vagy egy másik képpel ugyanerről, mintha lábjegyzeteket írna, illetőleg írnék egy nagy, ismeretlen szöveghez,

- egy nagy, ismeretlen szöveg vendége volnék (ezt ő úgy fejezi ki, hogy árvacsáth; árvaesti nincs, „Esti árva”, ez a mondat van),

TOLNAI OTTÓ


Nem könnyű


Jász Attilának


(részlet)

Egy orrszarvúval bajlódom

ki bajlódott már szamárral

én bajlódtam

lóval netán nevelt üszőket

én neveltem üszőket

bajlódtam bikákkal

az sejtheti nem könnyű

nem könnyű egy orrszarvúval

egy orrszarvúval bajlódom

Jelenkor 2010 július-augusztus

TOLNAI OTTÓ HETVENÉVES

Tolnai Ottó Nem könnyű című verse után Esterházy Péter „Ha én lennék Tolnai Ottó…” kezdetű másfél oldalas mondatban foglalja össze, játékból, köszöntés gyanánt, hogy mit is szeret az ember annyira Tolnaiban és a Tolnai-szövegekben. Varga Mátyás „emlékblog”-ot küld, Pálinkás György emlékképeket elevenít fel Tolnairól.  

TÜSKÉS TIBOR (1930-2009)

A Jelenkor tavaly elhunyt, egykori legendás főszerkesztőjével Ágoston Zoltán közöl posztumusz interjút. Tüskés és Fodor András levelezésének eddig hiányzó darabjai és Bartusz-Dobosi László visszaemlékezése is olvashatóak az Orosz István grafikáival illusztrált összeállításban.

BESZÉLGETÉS

Rakovszky Zsuzsával Ménesi Gábor beszélget pályakezdésről, a vers születéséről, prózaírásról, önéletrajziságról, női írásról.



PRÓZA

Rakovszky Zsuzsa most készülő, Vay Sándorról, illetve Vay Saroltáról szóló regényéből közöl részletet. Dragomán György rövidprózái Hegedűs 2 László (színes mellékletben közreadott) képeire íródtak - mintha ezúttal a szöveg illusztrálná a képet és nem fordítva. Julian Barnes három franciás (könnyed, pikáns és szellemes) esszéjét Baudelaire-ről, Courbet-ről és Mallarméről Mihálycsa Erika fordította. A 30Y énekese, Beck Zoltán első megjelent novellája egy erős atmoszférájú road-movie-jelenet (olajraktár). Halász Margit elbeszélését (Én és a Marlboro Man), Szántó T. Gábor regényének (A córesz elmélete és gyakorlata) egy részletét és Burns Katalin novelláját (Juhász köhög) is olvashatjuk a rovatban.

LÍRA

Vasadi Péter, Csordás Gábor, Vörös István, Jász Attila, Meliorisz Béla, Nagy Márta, Gellén-Miklós Gábor, Toroczkay András, Miklya Zsolt, Korpa Tamás versei.

TANULMÁNY

András Sándor: A kohézióról: hogyan áll össze egy műalkotás a megértésben

BÍRÁLAT ÉS VITA

Görföl Balázs Rakovszky Zsuzsa elbeszéléskötetéről (A Hold a hetedik házban), Bedecs László pedig Kántor Péter verseskötetéről (Megtanulni élni) közöl kritikát. Veres András Bókay Antal József Attila-könyveiről indít vitát, Buda Borbála pedig N. Horváth Béla József Attila-monográfiáját bírálja. Körner Gábor Gömöri György kritikájára válaszol a Zbigniew Herbert-fordítás kérdésében.