A MU Színház és a Szépírók Társasága műKEDDvelő-sorozatának ma esti vendégei: Takács Zsuzsa, Balla zsófia és Lárai Eszter.
33 költőnő 44 verse: Havas Judit előadásában és szerkesztésében cd- és könyvbemutató. Rendhagyó beszélgetés a cd és könyv alapján a „női” költészetről.  
Lárai Eszter ajánlása a ma esti beszélgetéshez: „…A líra igényes és zárt műfaj, sokak szerint a zene mellett a művészetek sarokköve, sokféle fantázia és erős szabadságvágy kell hozzá. De egy nehéz életforma mellett is meg tud szólalni. Gondoljanak a világirodalom nagy nyomorban élő férfiköltőire. A prózaíráshoz sokkal nagyobb anyagi és személyes függetlenségre van szükség. Nem véletlen tehát, hogy a női költők főként a huszadik században futottak fel, ennek is inkább a közepében-második felében, amikor a nők élete egyre önállóbb lehetett, egyre kevésbé volt kiszolgáltatott. A múlt század végétől egyre nő a jó prózát, esszét író nők aránya is, a fejlett Nyugaton a század első felében olyan jelentős írók teremnek, mint Katherine Mansfield vagy Virginia Woolf. És most, a század végére, a jelentős életmód-változással egyre több a jó vagy jelentős női prózaíró, az esszében kiválóságok vannak; előbb-utóbb lesz dráma is, azt gondolom és remélem. És ekkor még nem soroltam a remek kritikusokat, irodalomtörténészeket, műfordítókat, irodalomelméleti szakember-asszonyokat…”
„… A témák ugyanazok, a szerzők neme és életük különbözik. No de két nőé vagy két férfié sem egyforma. Ám ez a különbség áthidalhatatlan. Kevés férfi-író tud nőalakokat belülről hitelesnek mutatni. Tolsztoj, Dosztojevszkij, Flaubert, Németh László. Van, aki néha beletrafál, de többnyire fölszisszenek olvasván: ahogyan Móricka elképzeli, hogy egy nő hogyan néz önmagára, hová teszi a kezét és hová nem…” (Részletek Balla Zsófia a Nőirodalom, mi az? című esszéjéből)

 

Havas Juditról: előadóművész  szerkesztő
Az ELTE magyar-könyvtár szakán végezte. 1975 óta előadóművész. 2003-ban PhD fokozatot szerzett az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében.
A Magyar Rádió és Televízió műsorainak rendszeres közreműködője, Verselő címmel állandó műsort vezetett és szerkesztett a Duna Televízióban. A Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa.
Előadásai: Erdély harangoz (1986), Útibatyu (1990), A hajnali imádság margójára; A séta (1998), Piros csodák (2003), Követelem a Holnapot (2004), "lányod vagyok, hajolj le hozzám" (2005).

Takács Zsuzsáról:  költő
1962-ben az ELTE spanyol-olasz szakán diplomázott. Még abban az évben férjhez megy. Egy ideig a havannai egyetem lektora, majd a budapesti Közgazdasági Egyetemen tanít spanyol nyelvet, diplomáciatörténetet, társadalomtudományi ismereteket. Két lánya van. Nekik és a versírásnak szenteli életét. Első verseskötete, a Némajáték, 1970-ben jelent meg a Szépirodalmi kiadónál. Olasz, spanyol, katalán, francia, angol költőket fordított. Keresztes Szent János Összes versét és válogatott prózáját 1992-ben adta ki az Európa kiadónál. Önéletrajzi prózáját a Holmi című folyóiratban és könyvben is publikálta. 2001-ben otthagyta egyetemi állását.

Balla Zsófiáról:  költő. 1956-68 hegedű szakos diák a kolozsvári zeneiskolában 1972 tanári diplomát kap a Zeneakadémián 1975 a Romániai Írószövetség tagja 1972-85 a kolozsvári rádióstúdió magyar adásának zenei-irodalmi szerkesztője 1978-82 Désen magyar népzenét és zenei írást-olvasást tanít 1985-1990 az Előre című napilap agrár-ipari tudósítója 1990-94 a Családi Tükör és A hét irodalmi szerkesztője 1992 a Jelenkor szerkesztője, 1993 áttelepül Magyarországra - szabadúszó író, költő.

Lárai Eszterről: költő. Kötetei: tollbafojtás, Parnasszus (2004),
Idő-gettó, Z-füzetek (2002).