hirdetés

A megindult fa - Rabíndranáth Tagore a magyar kultúrában

Országos Széchenyi Könyvtár (Budavári Palota 1827 Budapest, Szent György tér 2.)

Kezdő dátum: 16:00
16:00
Az Országos Széchényi Könyvtárban a Nobel-díjas indiai költő és gondolkodó, Rabindranath Tagore (1861-1941) születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás nyílik a VII. emeleti katalógustérben.
hirdetés

Köszöntőt mond Dr. Sajó Andrea, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. A megnyitót megtiszteli jelenlétével Őexellenciája Gauri Shankar Gupta, az Indiai Köztársaság nagykövete. A kiállítást Dr. Vekerdi József professzor nyitja meg. Közreműködik: Sudár Annamária előadóművész.
 
 


A Nobel-díjas indiai költő és gondolkodó - Kuncz Aladár szavaival - a megindult fa, „aki messzi Napkeletről elhozta hozzánk a fák bölcseletét”, a huszadik század egyes szakaszaiban rendkívüli jelentőséggel bírt a magyarok számára, és számos alakban volt jelen mind irodalmunk, mind a hazai sajtó hasábjain, akinek verseit legkiválóbb költőink fordították. 

Tagore a modern India legjobban ismert költője. Az 1913-as irodalmi Nobel-díj hatására hazánkban először Kosztolányi Dezső veszi észre, hogy a civilizáció keleti bölcsőjéből egy felnőtt lépett elő, hogy megmutassa a művelt Nyugatnak, hogyan kell verset írni. Egyik első fordítója Babits Mihály, aki az újdonsült világhírű költőt Szent Ferenchez hasonlítja. Az első magyar nyelvű Tagore-kötetet Ady Endre barátja, az Oscar Wilde-fordító Kelen Ferenc készítette 1914-ben. 

A régi indiai filozófiákkal ellentétben Tagore költészete életörömöt sugároz, és gyakran gyermeki szemmel csodálkozik rá a világ szépségére. Az eredetileg bengáliul író Tagore kezdetben maga fordította angolra verseit, és angol közvetítéssel vált az európai kultúra részévé. A világháborút követő évek során sokakban megrendült a Nyugat civilizációjába vetett hit, és Tagore páratlan népszerűségre tett szert, nemcsak mint kívülálló szemlélő, hanem inkább, mint egy keleti bölcs és próféta, aki megmutatja az utat a tisztán szellemi értékek felé.

Tagorénak rekordmennyiségű könyve jelent meg a húszas évek elején, és a költő fokozottan a közbeszéd tárgyává vált. 1926-os budapesti és balatonfüredi látogatása ismételten nagy figyelmet irányított rá, és mérföldkő lett a magyar-indiai kapcsolatok történetében. Az évtized végére Tagore feledésbe merül egészen az ötvenes évek közepéig. 1955-ben azonban, mikor India a Szovjetunió barátjává és stratégiai partnerévé válik, gyökeres fordulat következik be Tagore megítélésében is, és Tagore India antiimperialista harcának legnagyobb írójává válik. Ebben az időszakban többek között Franyó Zoltán és Csoóri Sándor fordít Tagore-verseket.
Az azóta eltelt fél évszázad során a bengáli költő ismét a magyar irodalmi közbeszéd peremére szorult. Bár hazai megismerése még várat magára, a magyar Tagore-irodalom a maga gazdagságában igazságtalanul elfeledett szerves része kultúránknak.


A kiállítás 2011. június 18-ig tekinthető meg a VII. katalógustérben

hirdetés