hirdetés

Gergye Krisztián Társulata: A szatír – kortárs tánc –

MU Színház (Bp, XI., Körösy József u. 17.)

Kezdő dátum: 20:00
20:00
hirdetés

A darab a 2005-ben a Trafóban bemutatott azonos című etűd újraértelmezése és kibontása.

Szereplők: Gresó Nikoletta, Virág Melinda, Gergye Krisztián – Tárnok Marica, Ágens. Zene: Alfred Schnittke. Ének: Ágens. Jelmez: Béres Móni. Fény: Fogarasi Zoltán. Hang: Boudny Ferenc. Smink, maszk: Károlyi Balázs. Dramaturg: Miklós Melánia. Produkciós asszisztens: Trifonov Dóra. Rendezés, koreográfia, látvány: Gergye Krisztián.
„A szatír eredetileg egy képzeletbeli természeti lény, az isten és a bak összetétele, mely az osi, természetes állapotot kereso vágy szülötte. (…) nem a keresztény, de még csak nem is a harmonikus, kulturált görög világ terméke, hanem eredendoen barbár gyökeru. Barbársága az elevenséget, az élettel teltséget, az élet buntudat és morál nélküli feltétlen élvezetét jelenti, ami az eros nemi jellegben, a hangsúlyozott testiségben kap formát. A szatír alakja (karaktere) alkalmas arra, hogy kulturális kontextusban lehessen felmutatni a lélek által még le nem igázott test sajátságát." (Kimlei Katalin: Testvariációk, Ellenfény, 2005/2.)
 
 
„A természetet, melyhez még nem nyúlt kutató kéz, amelyen a kultúra még nem tett eroszakot – ezt látta a görög ember a szatírban, s a szatírban nem látta még a majmot. Ellenkezoleg: az ember osi példánya volt o, legemelkedettebb és leghevesebb indulatainak kifejezése, o, a lelkes rajongó, akit elragadtatással tölt el az isten közelléte, o a résztvevo, kíséro, akiben megismétlodik az isten szenvedése, a természet szíve mélyébol hirdetoje a bölcsességnek, jelképe a természet nemi mindenhatóságának, melyet a görög ember szent tisztelettel csodált. Fönséges és isteni volt a szatír..." (Nietzsche: A tragédia születése…)
 
Információ, jegyrendelés: MU Színház 1117 Budapest, Korösy J. u. 17.
209-4014, 466-4627 szinhaz@mu.hu

Tags: színház zene

hirdetés