A Nemes Nagy Ágnes-esten a költőt Ferencz Győző költő, irodalomtörténész méltatja. A Kemény Aranka szerkesztésében megjelent Rejtély és ráció – Nemes Nagy Ágnes verskéziratai és rajzai című kötetet Ács Margit mutatja be a közönségnek. A Nemes Nagy Ágnes műveiből összeállított műsorát Havas Judit adja elő.

 

A Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett magyar, latin és művészettörténet szakot, egyetemi évei alatt Halász Gáborral és Szerb Antallal ápolt munkakapcsolatot. 1944-ben köt házasságot Lengyel Balázzsal. 1945-től publikál: a Kettős világban megjelenése után indítja el férjével az Újhold folyóiratot, melyet 1948-ban betiltanak.

 

 

 

Az ötvenes évek kemény diktatúrájának idején a gyerekirodalom és a fordítás marad asylumként. A Szárazvillám című verseskötete 1957-ben jelenik meg. Ezekben az években kis baráti társaság is kialakul körülöttük, ide jár Pilinszky, de e társasági központ évtizedekig marad meg, ide jár Tandori, Mészöly, s sokan mások is. A hetvenes-nyolcvanas évek meghatározó irodalmi alakja lesz. Költészetét a Babits Mihály neve által fémjelzett filozófiai alapérdekeltségű tárgyias költészetként szokás jellemezni: nem önéletrajzi érdekeltségű, az egyénen túlmutató problémák foglalkoztatják.

 

Nemes Nagy Ágnes: Tanulni kell

 

Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zuzmarásak.

 

Tanulni kell. A nyári felhőt.
Lobbanásnyi égi-erdőt.

 

Tanulni kell mézet, diót,
jegenyefát és űrhajót,

 

a hétfőt, keddet, pénteket,
a szavakat, mert édesek,

 

tanulni kell magyarul és világul,
tanulni kell mindazt, ami kitárul,

 

ami világít, ami jel:
tanulni kell, szeretni kell.