Alföldi Róbert Haraszty István (Édeske) szobrászt és Petőcz András írót kérdezgeti majd, a zenéről Dés András (ütőhangszerek) és Fekete-Kovács Kornél (trombita, szárnykürt) gondoskodnak. Az ötletgazda és sorozatszerkesztő Eszéki Erzsébet.

 

Haraszty Istvánról:
A korszak egyik legjelentősebb műve volt a Madárkalitka (1971), amely a rabságot modellezi (amint kirepülne belőle a madár, becsukódik az egyébként nyitva lévő ajtó). Alkotásainak jó része látványos, szellemesen működő szerkezet, sokszor többéretelmű, humoros címmel, mozgó szobrait jól kiszámított dramaturgia és zeneiség jellemzi.
1977-ben a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban volt látható első nagyszabású kiállítása. 1980-81-ben készítette el Agyágyú című, monumentális kinetikus szobrát. 1987-ben alkotta meg a korabeli magyar bürokráciát karikírozó, Termékszerkezet-váltás (Stemplire várva I.) című mobilját, 1986-87-ben, nyugat-berlini tartózkodása után a Vér és fű (1988) című művét. 2007-ben műveiből a Kogart-Házban nyílt retrospektív kiállítás.

Petőcz Andrásról:
1998-ban meghívást kap az Egyesült Államokba, ahol három hónapot tölt egy nemzetközi írószemináriumon, Iowában. Ebben az időszakban fordul a próza felé. Megírja A napsütötte sávban című prózaverskötetét, majd novellákat publikál Egykor volt házibarátaink címmel. Ezt követi két regény, A születésnap 2006-ban, majd 2007-ben az Idegenek – ez utóbbi írása idején Petőcz András Franciaországban él. A könyv az oroszországi Beszlanban történt tragédia prózai felodolgozára, drámai látomás a terrorról, a kiszolgáltatottságról egy, az édesanyjával folyton menekülő kislány szemszögéből.
Fontos kötetei: 1984: Betűpiramis (versek); 1988: A jelentés nélküli hangsor (versek); 1989: Non-figuratív (versek); 1990: A jelben-létezés méltósága (esszék); 1994: A tenger dicsérete (válogatott versek); 2002: Majdnem minden (összegyűjtött versek); 2005: Európa rádió (versek); 2006: A születésnap (regény); 2007: Idegenek (regény).

 

További részletek az est fellépőiről a literán