hirdetés

VersMetró

Lezárult a szavazás

A VersMetró Magyarország eddigi legnagyobb szabású költészet-népszerűsítő akciója volt: a budapesti metró napi közel másfél millió utasa számára két hónapon át tett hozzáférhetővé magyar verseket, illetve képző- és iparművészeti alkotásokat.
A literán szavazni lehetett, kinek melyik vers tetszik a legjobban. A szavazás ezennel lezárult; az eredményeket közzétesszük. A 20 legtöbb voksot kapott alkotás elhangzik a VersMetró zárórendezvényén, január 29-én 9 órakor a Toldi moziban.

Külszíni szemle

Mi lesz veled, kelet-európai film?

Drótposta Berlinből

Fehéri György ezúttal nem irodalmi, hanem filmes eseményen járt. Interjúpartnereit arról kérdezte, meglátásuk szerint van-e a kelet-európai filmnek valamilyen leírható különlegessége, miként változtak az alkotások az elmúlt tíz évben, s hogy vajon meddig él még a kelet-európai film. A 2003 novemberében, a 13. Cottbusi Filmfesztiválon készült beszélgetéseket a budapesti, 35. Magyar Filmszemle apropóján adjuk közre.
hirdetés

Kritika

Egy mesemondó szikla feljegyzései

Balázs Attila: A meztelen folyó. Árkád-Palatinus, Bp., 2003

Balázs Attila kötetében "…a folyó, közelebbről a Duna és a Tisza kerülnek a középpontba, és kezdenek alakzatként funkcionálni. A folyó, amely szemben áll a határok hirtelen változásával, az állandóságot testesíti meg a könyvben, és amely sohasem száradhat ki, legfeljebb csak az elbeszélő rémálmában. (…) kavarog, áramlik, itt-ott elkanyarodik, néha külön utakon az Adria felé, utána visszatér a fősodrásba, de elmondható, hogy a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig áramló víztömegből nem kizárólagosan, de leginkább két kikötőt használ, gyakori lehorgonyzásra: Újvidéket és Budapestet".

A litera hangja

Megkopott

Keresztury hangja

Hír a literán, glossza az ÉS-ben: múlt pénteken kilépett az Írószövetségből Parti Nagy Lajos. "Ok, beszéd, nyilatkozat (…) lett volna korábban is bőven, most szakadt el a cérna" - fogalmazott, azt is világossá téve, miért viszi a normális esetben magánügynek számító döntését a nyilvánosság elé. Az akkor még - szellemi közállapotaink nagyobb dicsőségére - teljesen ismeretlen Kertész Imre ("ja, hát persze, ismerem én, ő írta a Makrát") 1990-es kilépése óta emlékezetem szerint ez az első eset, amikor egy rangos írót az elkeseredés, a felháborodás effajta demonstratív gesztusra késztetett.

Filmszínházmuzsika

A 35. Magyar Filmszemle programja

Az idei Szemle főhelyszíne is a Mammut mozi és a Millenáris, illetve az Uránia is várja az érdeklődőket. A jegyár egységesen 600 forint. Nagyjátékfilmek (ezen belül szerepelnek a betára készült, illetve az információs vetítéseken részt vevő művek), kisjátékfilmek, kísérleti kisjátékfilmek, dokumentumfilmek, kísérleti dokumentumfilmek, portréfilmek, filmszociográfiai alkotások és ismeretterjesztő filmek kategóriákban szálltak versenybe a filmalkotások. A literán bírálatokat és beszámolókat közlünk majd a vetítésekről.

Filmszínházmuzsika

Szemle fel!

Elindult a 35. Magyar Filmszemle

Január 27-én kezdődött a 35. Magyar Filmszemle. Sokak szerint a szemle talán legizgalmasabb alkotásának Jeles András József és testvérei című filmje ígérkezik, de irodalmi szempontból érdekesnek tűnik a Forgách András forgatókönyvéből készült Janisch-film (Másnap), Salamon András Getnója, a Török Ferenc és Podmaniczky Szilárd szövegkönyvéből dolgozó Szezon vagy a Mészáros Péter-féle Hajnóczy-adaptáció. Nem szerepel azonban a programban a várva várt, Tar Sándor forgatókönyvéből készülő Mispál Attila-film. A versenyművek közül többet már vetítenek a mozik, nem újdonság a Salinger Richárd-regényből készült közönségfilm sem, Sas Tamás rendezésében (Apám beájulna). A programot külön dokumentumban közöljük (részletesen lásd: Film.hu), a múlt heti sajtótájékoztatóról pedig a KonTextus portál beszámolóját olvashatják.

Fordítói műhely

Hugo von Hofmannsthal

Az aranyalma

Bár Hugo von Hofmannsthal, a bécsi költő, drámaíró, librettista és elbeszélő (1874-1929) nevét minden művelt hazánkfia ismeri (Hermann Broch híres Hofmannsthal-esszéje [Hofmannsthal és kora] 1988 óta olvasható magyarul, a még híresebb Chandos-Brief [Levél] pedig jószerével állandó hivatkozási alap minden, a nyelvkritikával, nyelvfilozófiával kapcsolatos fejtegetésben és vitában), prózája nálunk még "jobbára” felfedezésre vár.

Falcsik Mari: Sanzon nehéz időkben

A Magvető Kiadó újdonsága

2004. január 30-án pénteken kerül a könyvesboltokba a Magvető Kiadónál megjelent verseskötet. A kiadó ekképpen ajánlja a könyvet: "Falcsik Mari robbanásszerűen került be az irodalmi köztudatba, költészetével egyszerre hódítva meg a szakmát és a nagyközönséget. Páratlan sikerének titka lírájának életszerűsége: ezek a versek mindannyiunkról és mindannyiunkhoz szólnak. Falcsik Mari keresetlenül beszél az élet legfontosabb dolgairól: szerelemről, elmúlásról, fájdalomról és örömről.

Tilalmakat szegve

Vlagyimir Viszockij versei és dalai

Vlagyimir Viszockij, a brezsnyevi korszak művész-fenegyereke 42 évet élt. Egyedi énekstílusa és nem szokványos színészi tehetsége egy tehetségtől félő világban bontakozott ki, melyben az üldözött értelmiség mártíriumát viselte. Költészete mind tartalmi, mind formai, és nem utolsó sorban előadásmódjának stílusát tekintve iskolát teremtett, melyet azóta is utánoznak.

Szív Ernő: Az ötszázadik felolvasás

Első nyilvánosság extra II/4.

2003. december 30-án a litera immár másodszor tartotta előszilveszteri buliját a Toldi moziban. Akik felolvastak: Bódis Kriszta, Cserna-Szabó András, Erdős Virág, Garaczi László, Háy János, Kornis Mihály, Pályi András, Peer Krisztián és Szív Ernő.
Negyedikként olvasható Szív Ernő írása az ötszázadik felolvasásról.
hirdetés