hirdetés

A litera hangja

Kulturális atombomba 2.

Az igazi atombomba azért mégis a szabad ember lehetne, aki - pusztán csak azzal, amilyen - elrombolná a rosszat, a nézők arcába csapna, hogy atyámfiai az úrban, térjetek észhez! Na ez az ember befurakodván a valóságshow-kba látszatra megtestesítené a kis gonoszt, álhíreket terjesztene a lakókról, egymásnak ugrasztaná a fenenagy őszinteségben sorvadó és egymás torkát amúgy is elharapni készülő megfigyelteket, miközben a kamerákba kitekintve cinkosává avatná a nézőt. Ő lenne a kor Rózsa Sándora, Sóbri Jóskája, a mi Zorrónk vagy maga Pán Péter.

Helyszíni szemle

Kertész-konferenciák

Kevésbé feltűnően bár, de 2002 akkor is Kertész Imre éve lett volna, ha nem tetőzi be a legnagyobb irodalmi kitüntetés. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az eddigi életművének értelmező áttekintésére irányuló szándék már a Nobel-díj előtt, illetve attól függetlenül is "benne volt a levegőben", mint az, hogy ebben az évben két Kertész-konferencia is zajlott: az egyik áprilisban, a Dayka Gábor Társaság szervezésében, a másik pedig novemberben, az MTA Irodalomtudományi Intézete és az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszéke konferenciasorozatának keretében.
hirdetés

Kedvenc könyvem

"nem kedvenc könyveink, hanem kedvenc hőseink vannak"

Kepes András a kedvenc hőseiről

Úgy gondolom, nem kedvenc könyveink, hanem kedvenc hőseink vannak. Valószínűleg többet tanultam Jean Valjeantól, az öreg halásztól, Adrian Leverkühntől, Raszkolnyikovtól, Seymour Glasstól, Aureliano Buendíatól és a többiektől, mint a szüleimtől vagy a tanáraimtól az egyetemen. Olvasmányaim hősei, egymással is vitatkozva életfilozófiát tanítottak.

A litera hangja

A kulturális atombomba

Ha valaki még nem lett volna biztos abban, hogy az agy egy romló természetű dolog, különböző behatásokra és az idő előrehaladtával így is, úgy is veszít képességeiből, attól a pillanattól kezdve mérget vehet rá, amikor a kereskedelmi televíziók valóságshow fedőnéven ledobták reánk a kulturális atombombát. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy ezekkel közel egy időben néhány elmés kiadó irodalomnak mondott bestsellerekkel támadta meg kíváncsi és gyanútlan elménk, a hatás tökéletesnek is nevezhető, ha szürkeállományunk teljes kiirtására tettünk hitet.

Kedvenc könyvem

"Az embereknek nem kell a művészet"

Till Attila kedvenc könyvei

Az igazat megvallva engem a szépirodalom önmagában nem érdekel annyira. Én képekben gondolkodom, nem történetekben. Sokáig küzdöttem ezzel, de így van. (...) Történeteket nem olvasok már, túl gyors egy kép egy történethez képest, és én túl gyors lettem. Egy nagy regény nagy torta, amit végig lehet ízlelgetni, sok szeletből áll: az engem nem vonz.

Nagyvizit

Krasznahorkai László: "Nincs már sehol semmi"

Látogatóban Krasznahorkai Lászlónál

A pilisi faluban hosszas bolyongás után két élő járókelővel találkozunk. Az egyik áll. A másik a kocsma felé imbolyog. A Rózsahegy utcát keressük, de olyan nincsen itt egyáltalán - Úttörő néven viszont ismernek egy utcát, amelyik fekvésében a keresettel kísértetiesen megegyezik. (Később megtudjuk, maga Krasznahorkai László keresztelte át, miután évekkel a rendszerváltás után sikerült meggyőznie a polgármestert, hogy már nem fognak visszajönni az oroszok.) Megérkezünk: a tájba simuló faház egyszerű és nyugodt belső terébe lépünk. A nappali falát a keleti kultúrákkal kapcsolatos könyvek elképesztő gyűjteménye tölti be. Az óriási ablakokon át a kilátás annyira imponáló, hogy beszélgetés közben egyfolytában kifelé pislogunk, s az interjú felét végül a teraszon készítjük el.

Nagyvizit

Esterházy Péter: "...attól féltem, hogy ezután majd komoly embernek kell lennem"

Látogatóban Esterházy Péternél

BEST OF LITERA! - Széles mosoly és éktelen dobpergés fogad. Az előbbiért roppant hálásak vagyunk, hisz az alkalom kivételes: a Javított kiadás megjelenése óta nemigen fordult elő, hogy a szerző interjút adjon valakinek.

Nagyvizit

Marianna D. Birnbaum: "Egy dolog biztos: ‘édesapámozni' nem lehet többet."

Beszélgetés Marianna D. Birnbaummal

Marianna D. Birnbaum az 1991-ben a Magvető Kiadónál megjelent Esterházy-kalauz szerzője, az író közeli barátja, életművének kiváló ismerője. Az alábbiakban beszél a morális íróról, az eltűnő és örökké létező "édesapáról", illetve a Nobel-díjról.
     

Kérdez-felel

A tinta színe

Esterházy Péterrel beszélget Csontos Erika

Asztalfiók

Az élet képei

Esterházy Péter

Azt gondolom (látom), hogy ez a válogatás nem akar elérni semmit, vagyis nem bizonyítani akar, nincs egy gondolat, amelyhez képek kerestettek volna, hanem voltak (vannak) a képek, és valaki, egy "szemes ember" tallózik, kóvályog köztük. Szempontjai esztétikaiak, amit egy album esetében természetesnek, sőt kötelezőnek hihetnénk, minthogy azonban egy diktatúrába pillantunk vissza, radikálisnak kell tartanunk.
hirdetés