hirdetés

Interjú

Horváth Benji: A XX. század után verset kell írni, akkor is, ha nem lehet

Az Európában megpróbáltam kissé lebontani a régi költői ént, leépíteni a tetszelgést, kicsit kimozdulni az alanyi költészetből, vállalni a sebezhetőséget, a nevetségességet, és nem mesterfokon sajnáltatni magam, hanem kezdeni valamit a romokkal. – Horváth Benjit A Dicsőséges Európa című könyvéről kérdeztük.

A hónap szerzője

Garaczi László: Isten elszólta magát

Most inkább a történetek érdekeltek, a karakterek kialakulásának motívumai. A hasadás pillanata, a hasítás jellege. Mikor hatévesen egy villamosmegállóban eldől, hogy életed titkos terve az lesz, hogy a lányok felpofozzanak. - A hónap szerzőjével, Garaczi Lászlóval beszélgetett Jánossy Lajos.

hirdetés

Nagyvizit

Radnóti Sándor: Komolyan vettem az íróasztalomat II.

Most fut ki a II. világháború kommunikatív emlékezete, és vele lepattan a tabu a fasizmusról. Megszűnik az antifasizmus konszenzusa, amely létrehozta azoknak az embereknek a körét, akikkel minden véleménykülönbség ellenére szóba lehet állni. Hát én nem akarok mindenkivel szóba állni. – Nagyvizit-interjú Radnóti Sándorral, második rész.

Nagyvizit

Radnóti Sándor: Komolyan vettem az íróasztalomat I.

Az újbaloldali gondolatok nagyon erősen vonzottak, de az újbaloldali kultúra egyáltalán nem, soha nem volt például farmerem. Kora ősztől késő tavaszig öltönyben és nyakkendőben jártam. Ezt nem láttam olyan világosan akkor, mégis érezhettem valami diszkrepanciát, úgyhogy nagyon nagy ívben kerültem el például az Ifjúsági Parkot, ahol ugye ez volt a dress code. – Nagyvizit-interjú Radnóti Sándorral, első rész.

Interjú

Nyerges Gábor Ádám: Befelé kémlelés helyett körbenézés

Az a bizonyos pszichés állapot, amire utalsz is, mégis végig ott van a kötetben, ez talán a legfőbb összetartó erő a versekben: annak az élménye, ahogy az ember bámulatos gyorsasággal képes alkalmazkodni akár a legképtelenebb valóságtapasztalatokhoz, jóhoz és rosszhoz, a magán- és a közügyek terén egyaránt. – Nyerges Gábor Ádámmal új kötetéről Takács Tímea beszélgetett.

Interjú

Balogh Attila: Magyarul írok, magyar költőnek tartom magam

Amennyiben elfogadjuk az olyan meghatározást, hogy cigány költő, úgy szükségszerűen léteznie kell a mozgássérült, fekete hajú és még sorolhatnám, milyen költő kifejezéseknek is. Amikor azzal fordultak Radnótihoz, adjon verset egy nívós zsidó kulturális lapnak, a költő nemleges választ adott. – Balogh Attilával Ayhan Gökhan beszélgetett.

Interjú

Dunajcsik Mátyás: Szélesvásznú szörnyetegek

...a trollok valódi formája és alakja igazából megismerhetetlen: azt mindig mi, saját magunk töltjük meg tartalommal, amikor igyekszünk beléjük vetíteni mindazt, ami bennünk is ott van ugyan, az emberi természetről alkotott fogalmainkkal azonban mégsem tudjuk összeegyeztetni. – Dunajcsik Mátyást a Trollok alkonya című kötetéről kérdezte Helli Szimonetta.

INTERJÚ

Semezdin Mehmedinović: A gyermekem örült ahányszor csak élve tértem haza

Semezdin Mehmedinović: Szarajevó blues – Az ostromlott város fogalomtára, Quadmon, 2018.

Nem pusztán egy állam, hanem egy teljes valóság megszűnéséről van szó: megváltozott az értékrend, a kultúra alaposan leértékelődött, úgyhogy életem legfontosabb harminc éve lidérccé, álommá vált. – Semezdin Mehmedinović és Orcsik Roland távbeszélgetése.

Interjú

Borda Réka–Vida Kamilla: Hozzáférhetővé tenni az élményt

Egy idő után van felelőssége egy szerzőnek a következő generáció felfedezésében és megsegítésében. – Az augusztus 23–26. között, idén először megrendezésre kerülő Kóspallagi Írótanya szervezőivel, Borda Rékával és Vida Kamillával beszélgettünk.

Nagyvizit

Kérdés nincs – Posztumusz nagyvizit Kányádi Sándornál

2012 februárjában a Litera szerkesztői, Keresztury Tibor és Jánossy Lajos meglátogatták otthonában a magyar költészet egyik legnagyobb élő alakját, Kányádi Sándort, hogy életút-interjút készítsenek vele. Az akkor felvett interjút a folytatás reményében nem publikáltuk. Ma azonban, amikor a költőt Nagygalambfalván örök nyugalomra helyezik, az olvasó elé tesszük.

hirdetés