hirdetés

A katedrán

György Péter: Már réges-rég nem az

Az egyetem állandósága és a folyamatos megújulása ugyanannak az éremnek a két oldala, s kitanulni, hogy miként működik mindez, mi a megfelelő arány a hosszú időtartamok és a gyors lefolyású divatok között: ez az igazi pedagógiai probléma. - A katedrán; oktatóként is tevékeny kritikusokat, irodalomtörténészeket, esztétákat, írókat kérdezünk, hogyan látják a magyar oktatást. György Péterrel beszélgettünk. 

A katedrán

Károlyi Csaba: A preferenciák változtak

Az iskola le akar szoktatni nemcsak a kérdezésről, de az ítéletalkotásról is. Noszogatni kell a diákokat, hogy határozottan fogalmazzák meg a véleményüket. Először csodálkozni szoktak, hogy annak örülök a legjobban, ha ez nem egyezik az enyémmel. – A katedrán című sorozatunkban ktatóként is tevékeny kritikusokat, irodalomtörténészeket, esztétákat, írókat kérdezünk, hogyan látják a magyar oktatást. Károlyi Csabával beszélgettünk. 

hirdetés

Interjú

Enyedi Ildikó: Babonásan tisztelem az irodalmat

„A film az én saját birodalmam, amit lépésről lépésre vettem be” – mondja Enyedi Ildikó, akivel a Testről és lélekről mozgatórugóiról, irodalomról és arról beszélgettünk, milyen eszközökkel sikerült megteremtenie az idegenség érzetét a filmben. – Mészáros Gábor interjúja.

A hónap szerzője

Dragomán György: Nekem kamaszkoromban mindig süt a nap

Ahhoz, hogy az első pillanatban a szagán megérezd az elnyomás veszélyét, tényleg nem árt, ha vannak már ilyen típusú tapasztalataid. Ha nem láttad és tapasztaltad meg működés közben, akkor az elején talán még megbocsátóbb vagy, a cél érdekében megengedhetőnek tartasz bizonyos dolgokat – pedig nem megengedhetők. – A hónap szerzőjét, Dragomán Györgyöt Hrabovszky Dóra kérdezte.

INTERJÚ

Morcsányi Géza: Valami, ami nehezebb a valóságnál

Nem próbálta megfejteni az általa játszott figura mozgatórugóit és sokáig úgy gondolta, a filmet se fogja megnézni. Csak az Arany Medve után hitte el, hogy nagy galibát mégse okozott azzal, hogy elvállalta Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjében a főszerepet. – Morcsányi Gézával Szekeres Dóra beszélgetett.

A katedrán

Radnóti Sándor: Akkoriban még szivarozva

Nekem ezzel szemben a vizsgáztatás olyan terhes volt, hogy általában négyes-ötösöket adtam. Meg is kaptam egykori kedves tanítványomtól, most kiváló kollégámtól, Gács Annától, hogy nem tudom elképzelni, milyen megalázó volt nálam egy-egy jeles. – A katedrán; oktatóként is tevékeny kritikusokat, irodalomtörténészeket, esztétákat, írókat kérdezünk, hogyan látják a magyar oktatást. Radnóti Sándorral beszélgettünk. 

A katedrán

Gács Anna: Két véglet

Ami szerintem tényleg aggasztó fejlemény, hogy a kritikai olvasás képessége nagyon sokat romlott az elmúlt két évtizedben. Egy tanulmány, újságcikk értelmezése, kontextusba helyezése, értelmes felhasználása komoly nehézségekbe ütközik. – A katedrán; oktatóként is tevékeny kritikusokat, irodalomtörténészeket, esztétákat, írókat kérdezünk, hogyan látják a magyar oktatást. Gács Annával beszélgettünk. 

Interjú

Sophie Aude: Vagy a bodega

A közmosoda franciául is épp ugyanezt jelenti, mégis egy elhagyatott zsinagógában nehéz elképzelni, hogy miről van szó pontosan? - Sophie Aude-dal, Bodor Ádám Verhovina madarai (Les oiseaux de Verhovina) című regényének francia fordítójával beszélgettünk.

 

A hónap szerzője

Darvasi László: A halál buta, és tehetségtelen

Vannak fölöttébb érdekes élményeim ezzel kapcsolatban, mi az igazi halál közelsége, hogyan hozza vagy hogyan nem hozza elő az Istent, hogyan hozza elő az imát, mit tesz a történettel, mit tesz a gondolkodással, mit tesz az önismerettel. Azt hiszem, hogy a halál buta, és tehetségtelen. – A hónap szerzőjével, Darvasi Lászlóval Mészáros Gábor készített interjút.

A katderán

Szilasi László: Poroszos romokon

A nem-érthetőség időbeli szintje viszont folyamatosan emelkedik. Ég a napmelegtől a kopár szík sarja – ez sem jelent semmit, lássuk be: lefordíthatatlan. Vagy csak annyit jelent: nagyon, de nagyon meleg volt akkor. – A katedrán; oktatóként is tevékeny kritikusokat, irodalomtörténészeket, esztétákat, írókat kérdezünk, hogyan látják a magyar oktatást. Szilasi Lászlóval beszélgettünk. 

hirdetés