hirdetés

Interjú

Csordás Gábor: Gondosság és nyitottság

Honnan lett volna tapasztalatuk a bolsevizmusról? Nem tudták, hogy csaknem valamennyien, akik ott Rómában együtt vannak, íróként szabadságos halottak. Hamarosan egy évtizedre eltemették őket. - Lengyel Balázs Két Róma című esszékötetének szerkesztőjével, Csordás Gáborral beszélgettünk.

Interjú

Takács Zsuzsa: A távollévő Isten mellett

Egy idő után úgy éreztem magamat, mint aki egyszerre két műszakban dolgozik, nappal dr.Jekyll és éjjel Mr. Hyde. S hogy álmaimat korlátok között tartsam, egy idő után megszerkesztett, tizennégy soros verseket álmodtam. - Takács Zsuzsával összegyűjtött verseiről, A Vak Remény című kötetről Jánossy Lajos beszélgetett.

hirdetés

Interjú

Beck András: Beszorozzuk ötvennel

Raktárkészlet címmel nyílt kiállítás az ISBN Galériában. A kiállítás középpontjában Milan Kundera Tréfa című regényének első magyarországi megjelenése, Csehszlovákia augusztus 21-imegszállását követő bevonása és betiltása, majd húsz évvel későbbi könyvesbolti felbukkanása áll. - Az ötletgazdával, Beck Andrással beszélgettünk.

A hónap szerzője

Zoltán Gábor: Nem tudom másképp látni a világot, mint úgy, hogy az ember szabad

Nem tudom már elfogadni, ha egy író csak azért kanyarítja egy bizonyos irányba a történetet, mert azt szeretik az olvasók, vagy mert ő már olvasott olyasmit, és tetszett neki. Igen, miközben a felelősség letételéről beszélek, ebben a dologban sokkal nagyobb felelősséget várok el. Az írók írjanak igazat. Ne szépelegjenek. – A hónap szerzőjével, Zoltán Gáborral beszélgettünk.

Interjú

Horváth Benji: A XX. század után verset kell írni, akkor is, ha nem lehet

Az Európában megpróbáltam kissé lebontani a régi költői ént, leépíteni a tetszelgést, kicsit kimozdulni az alanyi költészetből, vállalni a sebezhetőséget, a nevetségességet, és nem mesterfokon sajnáltatni magam, hanem kezdeni valamit a romokkal. – Horváth Benjit A Dicsőséges Európa című könyvéről kérdeztük.

A hónap szerzője

Garaczi László: Isten elszólta magát

Most inkább a történetek érdekeltek, a karakterek kialakulásának motívumai. A hasadás pillanata, a hasítás jellege. Mikor hatévesen egy villamosmegállóban eldől, hogy életed titkos terve az lesz, hogy a lányok felpofozzanak. - A hónap szerzőjével, Garaczi Lászlóval beszélgetett Jánossy Lajos.

Nagyvizit

Radnóti Sándor: Komolyan vettem az íróasztalomat II.

Most fut ki a II. világháború kommunikatív emlékezete, és vele lepattan a tabu a fasizmusról. Megszűnik az antifasizmus konszenzusa, amely létrehozta azoknak az embereknek a körét, akikkel minden véleménykülönbség ellenére szóba lehet állni. Hát én nem akarok mindenkivel szóba állni. – Nagyvizit-interjú Radnóti Sándorral, második rész.

Nagyvizit

Radnóti Sándor: Komolyan vettem az íróasztalomat I.

Az újbaloldali gondolatok nagyon erősen vonzottak, de az újbaloldali kultúra egyáltalán nem, soha nem volt például farmerem. Kora ősztől késő tavaszig öltönyben és nyakkendőben jártam. Ezt nem láttam olyan világosan akkor, mégis érezhettem valami diszkrepanciát, úgyhogy nagyon nagy ívben kerültem el például az Ifjúsági Parkot, ahol ugye ez volt a dress code. – Nagyvizit-interjú Radnóti Sándorral, első rész.

Interjú

Nyerges Gábor Ádám: Befelé kémlelés helyett körbenézés

Az a bizonyos pszichés állapot, amire utalsz is, mégis végig ott van a kötetben, ez talán a legfőbb összetartó erő a versekben: annak az élménye, ahogy az ember bámulatos gyorsasággal képes alkalmazkodni akár a legképtelenebb valóságtapasztalatokhoz, jóhoz és rosszhoz, a magán- és a közügyek terén egyaránt. – Nyerges Gábor Ádámmal új kötetéről Takács Tímea beszélgetett.

Interjú

Balogh Attila: Magyarul írok, magyar költőnek tartom magam

Amennyiben elfogadjuk az olyan meghatározást, hogy cigány költő, úgy szükségszerűen léteznie kell a mozgássérült, fekete hajú és még sorolhatnám, milyen költő kifejezéseknek is. Amikor azzal fordultak Radnótihoz, adjon verset egy nívós zsidó kulturális lapnak, a költő nemleges választ adott. – Balogh Attilával Ayhan Gökhan beszélgetett.

hirdetés