hirdetés

Garaczi László: Feri és a posztmodern

Garaczi László írása

Garaczi László 1956-ban született Budapesten. Prózaíró, számos kötet birtokosa: A terület visszafoglalása a madaraktól, Tartsd a szemed a kígyón, Plasztik, Nincs alvás!, Bálnák tánca, Mintha élnél, Az olyanok, mint te, Pompásan buszozunk!. 2002-ben Nevetnek az angyalok címen esszékötete jelent meg a Jelenkor Kiadónál.

A Mindentudó Gyermek

Baránszky László-emlékkönyv. Összeállította: Lukácsy András

"Hazaérkezésem után sokszor álmodtam még azt, hogy New Yorkban vagyok, Baránszkyéknál. Visszagondolva érdekes, hogy nem eseményeket, beszélgetés-foszlányokat, hanem helyszínt: történések lehetséges terét. S éppen a helyszín volt irreális; a lakás ugyanolyannak tűnt, mint amilyennek ismertem, valóságos volt, az emlékezet által ébren is hitelesített az alaprajz s a tárgyak architektúrája, az atmoszféra - de az odavezető út, a közvetlen környék nem az igazi New York volt, hanem valamiféle furcsa keveréke felületesen megismert idegen városoknak, a Gürtel Bécsének, vagy a régi Kelet-Berlin S-Bahn állomásai alatti gyalogos-átjáróknak például; a valóságos helyett egy lehetséges New York rajzolódott ki tehát, fikció, ami persze mégsem sokban különbözik attól, amit valamennyien kialakítottunk és őrzünk magunkban róla, akik ott jártunk, a valóságban is oly fantasztikus városban."
(Wilheim András)
hirdetés

A holokauszt-diskurzus és a Sorstalanság

Részlet Szirák Péter Kertész Imre-monográfiájából

A holokauszt olyan történeti esemény, amely magába sűríti a történelmi tudat mibenlétének, az emlékezés lehetőségének és készségének, a közvetíthetetlenség tapasztalatának, a felejtés szükségszerűségének kérdéseit. Az emlékezés és az emlékállítás, a megértés és megértetés önmaga lehetetlenségével néz itt szembe. A holokauszt-diskurzust mégoly eltérő távlatokból vizsgáló értekezések közös, vissza-visszatérő, nem egyszer kiinduló hivatkozása a híres adornói intelem, amely a huszadik század második felének meghatározó citátumává vált, gondolhatunk itt akár a bölcselet, akár a történetírás, az esztétika vagy a művészettudomány legkülönbözőbb területeire.

Orbán Ottó: Az éjnek rémjáró szaka

A Magvető Kiadó ajánlata

A könyv Orbán Ottó hátrahagyott, élete utolsó hónapjaiban keletkezett verseit tartalmazza. Minden darabja megrázó erejű vallomás. A nemrég elhunyt költő a rá jellemző mély személyességgel beszél szenvedéseiről és reményeiről, miközben minden sorát áthatja a közösségért, a világért való aggódás és az együttérzés. A kötet az életmű csúcspontja.      

Darvasi László: Trapiti, avagy a nagy tökfőzelékháború

A Magvető Kiadó ajánlata

Egy szép napon egy fura kis manócska bukkan fel a városkában, aki nem tudja, honnan és miért jött, csak annyit tud, hogy Bánatos Olivértől, a magányos és szomorkás festőtől kell segítséget kérnie. Ő Trapiti. De ki tudja, mi az, hogy Trapiti?
     Darvasi László író. 1962-ben született Törökszentmiklóson. Eddig több mint tíz kötete jelent meg, a legutóbbiak: Szerezni egy nőt - háborús novellák (Jelenkor, 2000); A lojangi kutyavadászok - kínai novellák (Magvető, 2002); Trapiti, avagy a nagy tökfőzelékháború (Magvető, 2002)

Tolnai Ottó versei

Egy sópárlóban menekült; USA-ceruzák; Signeponge

"Össze fogják morzsolni mint ahogyan ő
 Éppen összemorzsolt egy legyet
 De a kezére pillantva
 A légy szemét látta
 Minden egyes gyémántfazettában" - Egy sópárolóban menekült - USA-ceruzák - Signeponge - három vers Tolnai Ottótól.

Tolnai Ottó (1940) Író, költő, műfordító. Palicson (Jugoszlávia) él. Eddig több mint húsz kötete jelent meg, a legutóbbi Balkáni babér címen a Jelenkor Kiadónál.

Szijj Ferenc: Kenyércédulák

Részletek egy készülő kötetből

"...és nincs sok különbség,
tehát hogy a maradékba való beolvadás is kárhozat
és az idegenség is csak álca, tudás és nem tudás között
nincs határ, lét és nemlét között semmi döntés."
 
Szijj Ferenc (1958, Szombathely) Költő, író. Négy kötete jelent meg eddig, legutóbb egy mesekönyv, Szuromberek királyfi címen a Jelenkor Kiadónál. Újabban rajzait és fotográfiáit is megismerheti a közönség.

Laudáció a Pletykaanyuról

Mikola Gyöngyi laudációja a Bródy díj átadásakor (Budapest, Műcsarnok, 2002. szeptember 27.)

Hálás feladat olyan könyvről beszélni, mely méltán lett híres és sikeres a megjelenése óta eltelt egy évben, és örömteli feladat olyan szerzőt méltatni, aki az olvasók legkülönbözőbb köreiben lett ismert és népszerű, és akit a szigorú kurátornak nemcsak szakmabeliként van szerencséje személyesen is ismerhetni, hanem - most már, az eredmény ismeretében elmondhatja -, akinek ez a szerző két féléven keresztül hallgatója is volt a szegedi egyetemen, és egy tanárnak mindig szívmelengető arra gondolni, hogy milyen szerencsés volt, amikor, bárha csak egy rövid ideig is, de talán ő is inspirálhatta híressé vált tehetséges tanítványát.

Grecsó Krisztián: Egy fej

Grecsó Krisztián novellája

Grecsó Krisztián (1976) Író, legutóbbi kötete: Pletykaanyu (Jelenkor 2001), a Bárka című folyóirat szerkesztője. Pletykaanyu című kötetével 2002-ben elnyerte a Bródy Sándor-díjat.

Név, születés, ilyesmi?, megvan!, mondtam már, drága uram, hogy beírtam, arra lennék kíváncsi, hogy ide, a "történet" rovatba, ha meg nem sértem, ide mit kell beírni. Értem. Akkor írom. Vagy inkább diktáljam? Úgy is jó, fáradt vagyok, annyira, de annyira elcsigázott, hogy nem is emlékszem, mikor voltam ilyen lerobbant állapotban utoljára.

Marno János versei - Első nyilvánosság

Verskorom; A híd; Búcsú; Tegnap; nyár

"Mitévő legyen. Adjon-e hangot / e veszett világnak, vagy megjárja / rozzant hídját előbb, előbbre tartva / a járást a nyelvnél, mely magában semmi, / ha mégoly sokatmondó." - Marno János négy versét olvashatják Első nyilvánosság rovatunkban.

hirdetés