hirdetés

könyv

Vér és arany

Szálinger Balázs: Első Pesti Vérkabaré, Palatinus, 2002

A kabaré a könnyű szórakozás intézménye, a vér viszont a fájdalom és a halál nem alvadó szimbóluma. De vajon mit is jelenthet a "vérkabaré" oximoronja Szálinger Balázs néhol nosztalgikus, néhol kifejezetten hagyománytagadó dalköltészetében? Miféle könnyűséget ígérhet a vérkabaré, melynek elképzelt színpadán a szeparékba húzódó vérszomjas nézők tapsának ütemében vérző vagy festéktől vöröslő nők produkciói követik egymást. És hogyan olvasódnak ennek fényében az efféle sorok: "Egy nyáladzó vendéget kért a színre, / s mire visszaült, vörös volt a nyál. / S százat kért, hogy százát arcon legyintse, / s ma mind a száz csodadoktora vár" (Vér az ágon)?

könyv

Lóstaféta

Kántor Péter: Lóstaféta, Magvető, 2002

A "lóstaféta" szó szükségképpen beindítja az asszociációkat: nyilván versenyről van szó, ahol lovak váltják egymást, amelyek (akik?) lóhalálban vágtáznak a cél felé. Ez volna Kántor Péter új kötetének kulcsa? A hajszoltság, a rohanás a cél felé, vagy a váltás? Nem, semmi esetre sem; a költő a kötet fülszövegében rögtön el is hárítja - és meg is erősíti - ezt az értelmezést: "Nem lóverseny! - szokták mondani. Hát nem is. Meg igen is - tudja ezt mindenki."
hirdetés

könyv

Bíró Péter

Bíró Péter: Hazafelé, Magvető, 2002

A Hazafelé című regény védtelenül, kissé magányosan lépett be az irodalmi térbe: bár szerzője második könyve ez, az a 11 év, amely Bíró első könyve, a Csak ami van megjelenése óta eltelt, csaknem ismeretlen, az elsőkönyvesekhez vagy a pályakezdőkhöz hasonlatos szerzővé tette Bíró Pétert. Hiszen nem egyszerűen távol vagyunk már 1991-től: Bíró Péter a két könyve közti szünetben folyamatos jelenléttel, folyóiratbeli publikációkkal sem építette önmaga írói imázsát, éppen ezért a Hazafelé most a szerzői "védjegy" védelme nélkül kerül az olvasók kezébe.

könyv

"Konyha" és "Tűzhely"

Oravecz Imre: A megfelelő nap, Jelenkor, 2002

Oravecz Imre új verseskötetében a négy évvel korábbi Halászóember hagyományát követi, akár kettős értelemben is. Egyfelől - az ábrázolás szintjén - a felidézett szajlai múlt tradicionális rendjét áhítja, s ebből a vágyból új, másodlagos tradíció születik: a tradícióvesztés feldolgozásának tradíciója. Másfelől - az ábrázolt világgal egylényegű nyelvi kidolgozás szintjén - a már megtalált deiktikus-monoton hanghordozást folytatja, árnyalja, rétegezi, ha tetszik: kérdésessé teszi, újra és újra, új és új variációk formájában próbálgatja, mint aki már csak ezt tudja, ezt akarja, mert ezt elfogadta.

könyv

Végtelenbe futó, ádáz csínytevések

Darvasi László: A lojangi kutyavadászok, Magvető, 2002

Darvasi László, a kortárs magyar irodalom talán legnagyobb kedvű mesélője, anekdoták, beszélyek és legendák fantáziadús kiagyalója és átírója, legutóbb megjelent könyvében, A lojangi kutyavadászokban különös, távoli vidékre, kiszámíthatatlanul veszedelmes viszonyok közé invitálja olvasóját.

könyv

Testvériség II.

Márton László: A mennyország három csepp vére (Testvériség II.), Jelenkor, 2002

Márton László regénytrilógiájának (Testvériség) első kötete (Kényszerű szabadulás) tavalyi megjelenésekor nagy elvárásokat támasztott. Egyfelől mint a kortárs prózában átalakulni látszó irodalmi hagyomány, az "új történelmi regény" vagy historigrafikus metafikció legújabb megvalósulása, másfelől mint - a megcélzott olvasói közeget tekintve - új szemléletű Márton-regény: ez a könyv ugyanis jóval szélesebb olvasói réteg számára megközelíthető a sövegszerűség visszaszorítottsága, központi helyéről háttérbe tolása folytán.

könyv

Kritikus-pillanatok

Kálmán C. György: Mű- és valódi élvezetek, Jelenkor, 2002

A Mű- és valódi élvezetek szinte minden lehetséges utat ismertet, amelyet irodalmi alkotásokról véleményt formáló személy szakmájának gyakorlása közben bejárhat. Az 1989 és 2000 között készült munkáiból álló válogatás Kálmán C. Györgyöt publicista recenzensként, populáris és szakmai szempontokat mozgató kritikusként, valamint szakszerű tanulmányíróként egyaránt bemutatja.

könyv

"De nem hozzám való, Uram"

Nádasdy Ádám: A rend, amit csinálok, Magvető, 2002

Nádasdy Ádám negyedik verseskötetében a rend elsősorban poétikai-metafizikai fogalom: elrendelés, ami elől lehet menekülni, mint a Záróra után című versében a rendet rakó kéz elől az íróeszközöknek ("Befektetem mind, bárhogy menekülnek"), de hiába; elrendelés, ami ellen lehet tiltakozni, mint Babits Mihály Jónása, de amíg Babitsnál az utolsó szó az Úré, addig Nádasdynál a lírai éné: "Az Úr hallgat, és én belerúgok az ajtófélfába. Miért mindig az enyém az utolsó szó?" (Az úr hegedűje)

könyv

Vissza a jelenbe

Balla Zsófia: A harmadik történet, Jelenkor, 2002

Néhány éve, röviddel a mostanit megelőző kötete, a válogatott és új verseket tartalmazó Ahogyan élsz megjelenése után Balla Zsófia megkért rá, hogy a tiszteletére rendezett Kossuth Klub-beli beszélgetős est bevezetőjeként mondjak néhány szót költészetéről. Megírtam az öt oldalas szöveget, annak rendje és módja szerint fel is olvastam, a kéziratot a gyakorlott kiállítás-megnyitó kézmozdulatával nyomban átnyújtottam a szerzőnek, de sem akkoriban, sem később nem publikáltam. A kritikus gyarló ember, lusta is. Az járt a fejemben, hogy a soron következő verseskötet megjelenésekor mennyire kapóra jön majd ez a publikálatlan szöveg, részben vagy egészben biztosan fel fogom használni. Nem gondoltam rá, hogy 1995 után ilyen hosszú időt kell várni Balla Zsófia következő versgyűjteményére, és arra sem gondoltam, hogy az a bizonyos pályakép most, A harmadik történetről szólva ennyire kevéssé lesz használható.     

kritika

Felnőtt gyermekdalok

Háy János: Kotródom el, Palatinus Kiadó, 2002

Háy szép dalgyűjteménye éppen most biztosítja a költőt arról, hogy életérzése ide vagy oda, éppen nem távolodásról, hanem impozáns megérkezésről van szó - e gyűjtemény után Háy már nem tud majd, még ha esetleg akarna, akkor sem, elkotródni a magyar költészet tereiről... - Margócsy István kritikája Háy János Kotródom el című verseskötetéről.

hirdetés