TündérVölgy, TündérDomb: az előbbi Kukorelly Endre regényének címe (mely Vörösmarty Mihály művére is utal), az utóbbi pedig a regény egyik fejezetének címe.

Tasnádi István - Schilling Árpád: Hazámhazám - Taigetosz csecsemőotthon II. In memoriam Hofi Géza. A Krétakör Színház előadása. Rendező: Schilling Árpád. Budapesti Nagycirkusz. "...tényleg, nem gáz?, mikor a szerző úgy köpi képen a karikírozás tárgyát, hogy magát arisztokratikusan elhatárolja a köpés gesztusának méltatlanságától? Még gázosabb ez a gesztus akkor, ha ez a tárgy az ún. NÉP. Amelyik ugye hülye, mán a neve is az: BADAR. Mer' a badar eleve hülyének születik, ld. a rövid leges-leges-legújabb kori összefoglalót, magát a darabot. Annyira hülyének, hogy észre se veszi magát, akkor meg, úgy kell neki! Dögöljön éhen, vagy zabáljon gyereklábat..."

Mint oly sokan, természetesen én is úgy gondolom, hogy Arany János költészete az egyes számú hungarikum. Ezen felül egyes számú hungarikum még Krúdy Gyula prózaművészete, de ezt már Kertész Imre is megmondta, akinek szintén egyes számú hungarikum a prózaművészete, noha Jókai Mór (szintén egyes számú hungarikum, a továbbiakban: e. sz. h.) miként a sajátját, az ő prózaművészetüket is költészetnek nevezte volna.

"Az újpesti varrónő kedvence egyébként Csintalan Sándor, aki szerinte Áder János mellett hazánk legnagyszerűbb Csárdáskirálya, a Dráva-melléki Benetton Csárdásöttusa nyolcszoros bajnoka, aki táncával már többször rabul ejtette és boldoggá tette a Párizs-Dakar Rally szlovák pártdelegációjának asszonykórusa megannyi tagját, a sivatagi körülményekkel sikeresen dacolva szerelmi mámorában."

Felpörögtek az események az egri Gárdonyi Géza Színházban. Közeleg Kőrösi Zoltán, Galambok című tragikomédiájának május eleji bemutatója. Molnár Csaba ebből az apropóból beszélgetett a szerzővel.

Ady-értelmezések, szerk. H. Nagy Péter, Pécs, Iskolakultúra ("Iskolakultúra-könyvek" 15.), 2002 
     Géczi János: Rózsahagyományok, Pécs, Iskolakultúra ("Iskolakultúra-könyvek" 17.), 2003
     A recenzálandó két kötetet - a recenzensi önkényen túl - csupán egy technikai körülmény kapcsolja össze: mindkettő az "Iskolakultúra-könyvek" sorozatban látott napvilágot, folytatva a kiváló munkákból álló (ám ehhez képest talán az ideálisnál csekélyebb kritikai figyelemmel kitüntetett) sort.

A Pécsi Harmadik Színház repertoárja főként kortárs darabokból áll - az utóbbi pár évben bemutatták Spiró György: Kvartettjét (melyet öt évadon keresztül játszottak, előadták az USA-ban, Finnországban, Romániában) és Szappanopera című darabját, Egressy Zoltán: Sóska, sült krumpli-ját, így Háy János darabja beleillik Vincze János rendezői világába, melynek szerves része a saját korára való reflektálás. A darabot rendezte: Vincze János. Ősbemutató: 2003. január 29., Pécsi Harmadik Színház.

1. Élet és Irodalom, 2003. március 7. 19. l.: Koltai Tamás szerint Stohl Andrást ki kellene rúgni a Nemzeti Színházból. Nem azért kellene kirúgni, mert rosszul játssza Shakespeare-t (a színészi teljesítményre vonatkozó kérdés fel sem merül), hanem mert kompromittálta az arcát a Való Világban, vagy hol. Igen, valóban, mélységesen abszurd és elkeserítő az egész: ha ellenállásunk egy olyan idolja, mint például Cserhalmi György, annak idején odaadta volna az arcát, mondjuk, egy mos6 reklámhoz, Magyarországon alighanem valóban legalább tíz évvel tovább tartott volna a szociálizmus.

Egy jó mű átemelése egy másik műnembe mindig kockázatos vállalkozás, hiszen az anyagnak megvan a maga természete, amely szinte kiköveteli a megformálás mikéntjét. A jó epika rétegzettebb, többsíkú, jelentésgazdagabb lehet, az érzékeny befogadóban könnyebben hozhatja mozgásba a képzettársítások tartományát. A drámai szöveg - kevés kivételtől eltekintve - egyneműbb, már csak az élőbeszéd szabályai miatt is. Ugyanaz a mondat a színész szájából hiteltelen, netán hamisan szól, holott az epikus mű folyamatában teljesen a helyén volt.

A de Leónoké nem egyszerű família - az egész családfa vakfoltokkal és vérfoltokkal van tele. A kiindulópont 1462-64: ezekben az években Cabeza de León és felesége, Johanna irtózással és gyűlölettel teli házasságából három fiúgyermek születik. Ezt a tényt Johanna finoman elhallgatja az illetékesek (Cabeza, illetve a három fiúgyermek) elől. Az elsőszülött ikerpár egyik tagját - mondván, legalább neki legyen esélye a boldogságra - a beteges családi fészektől messzire viteti. Ettől semmi nem fordul jóra.