Ezért nem szeretem a januárt és a februárt, a kidobott fenyők miatt. Mintha halott kutyák hevernének az út mentén. - Ezen a héten Nagy Ildikó Noémi írja a naplót a Literán. A keddi bejegyzést olvashatják.

Reggelizés közben Bukowskit olvasok. Összecsuklik a könyv, és majdnem beleesik a céklalébe. Utálom a tojástartó poharat, de csak ez az egy van. Morcos fej van rajta, és ha beleteszed a tojást, olyan, mintha az agyát ennéd ki a fejéből. - Ezen a héten Nagy Ildikó Noémi írja a naplót a Literán.

Egyik címben sem tudtunk megegyezni, a szavazás sem hozott látványos eredményt. Akkor azt javasoltam: Holmi – hiszen ez volt Bessenyei könyvének a címe, a magyar felvilágosodást pedig büszkén vallhatjuk példaképünknek, akár ősünknek. Rövid vita után ebben megegyeztünk. - A Holmi utolsó naplóját vasárnapról Réz Pál írta.

Mit lehetne tenni?, mind gyakrabban merül föl ez a kérdés – és ez nem a saját hivatásunk közvetlen teendőire vonatkozik, hanem arra, amikor az ember föláll a munkapadja mellől… - A Holmi naplóját olvashatják szombatról, Závada Pál tollából.

Igyekszünk tartani magunkat a Holmi-szerkesztés hallgatólagos konszenzusához: ahhoz, hogy személyes politikai válaszainkat és lapszerkesztői ítéletalkotásainkat válasszuk külön. Ez ma egyre nehezebb... - A Holmi naplóját péntekről Szalai Júlia írta.

Legnehezebb megindokolni az olyan vers elutasítását, amelyik akár meg is jelenhetne. ”Jöhet is, mehet is” – ír vissza Sándor, amikor megkapja. De hát, a fenébe is, a vers legyen ünnep! Vágjon mellbe, ámítson el. - A Holmi naplója csütörtökről. Várady Szabolcs írása.

Azzal hízelgünk magunknak, hogy ha remekmű érkezik a szerkesztőségbe, azt mindannyian észrevesszük majd. - A Holmi folyóirat naplóját olvashatják szerdáról, Radnóti Sándortól.

Réz Pali 2011 tavaszának egyik hétfőjén azzal áll elő, hogy kapott egy lemezt, rajta van Bartos emlékirata két részben (Vasmacska, Budapesti lektúra). Amikor utoljára együtt vacsoráztunk, megemlítette, hogy írja, mondja Pali, de akkor még Állami boldogság volt a címe. - A Holmi naplója keddről Závada Pál tollából.

Vajon – micsoda önhittség már a képzettársítás és a kérdés is! –, vajon száz év múlva előveszi-e valaki a mi folyóiratunkat – és ha igen, kicsap-e, kicsordul-e belőle a mi korunk? Azt hiszem, alig. - Ezen a héten a Holmi folyóirat szerkesztői írják a naplót a Literán. Elsőként Réz Pál és Várady Szabolcs írását olvashatják.

A mostani vasárnapok általában már egészen mások. Olyanok, mint például a mai. Teljességgel történésmentesek. Úgy emlékszem, valamikor ennél borzalmasabbat elképzelni nem tudtam volna, ma meg már nem hogy elviselem, egyenesen szeretem. - Mesés Péter befejező netnaplója.