"ő látta meg bennem először azt, amit anyámnak kellett volna, ott voltak a színpadon hétkor, a fegyverhordozó a versruhában, a ruhakölteményben, Tamás diadallal és megvetéssel a szemében, valamit nem vettünk észre a jövőből mi, akik mindig előre, sohase hátra, nem tudta sem ő, de én sem, hogy nem látjuk egymást többé az életben" - Király Tamásra barátja, Bárdos Deák Ágnes emlékezik.