hirdetés

A vezetés iskolája

2015. április 17. - Budapest100

Egyetemista szervező volt az első évben, olyan sikerrel, hogy utána önkéntesből a projekt vezetője lett, számtalan friss ötlettel. Ezen a héten az idén április 18-án és 19-én immár ötödször jelentkező Budapest100 szervezői írják a naplót a Literán. Tornyánszki Éva az új generáció lendületét és tudását hozza ma is, a háttérből erősítve a programot. A számok és a lájkok évekre visszamenő begyűjtése az ő naplójának külön érdekessége.

hirdetés

2010 decemberében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem designmenedzser szakos hallgatójaként hallottam először a Budapest100 tervéről. Somlyódy Nóra akkori KÉK-es keresett meg azzal, hogy van két kicsit hóbortos kutató és egy kivételes ötlet, ami biztosan tetszeni fog: évről évre nyissuk ki az adott évben 100 éves épületeket Budapesten. Pontosabban önkéntesek segítségével próbáljuk meg rávenni az adott épületekben lakókat és dolgozókat, hogy ünnepeljék meg a centenáriumot, és tegyenek valamit a házukért: ültessenek virágot, fessék le a korlátokat vagy éppen a ház történetéhez kapcsolódó programmal emlékezzenek meg. Az apropót az egyik kutató, Tamási Miklós munkahelyének, az OSA Archívumnak 100 éves születésnapja adta.

Kissé szkeptikusan, de lelkesen elmentem az első találkozóra, ahol hosszas tervezés után elhatároztuk: belevágunk a projektbe. Első feladatom a fotós és programszervező önkéntesek toborzása és koordinálása lett. Hihetetlen élmény volt az egész folyamat, minden héten újabb kihívással kellett megküzdenie a szervezői csapatnak: a lakók pesszimizmusa és zárkózottsága, az önkéntesek koordinálásának nehézségei miatt. Az OSA révén minden költséget fedezni tudtunk, a média pedig hamar felkapta a fejét a kissé merész és képtelennek tűnő vállalkozásra. A BME alkotóhetén résztvevő hallgatók is bekapcsolódtak a munkába: történeti tablókat és ötletterveket készítettek a házak számára. Több hónapon át 30 önkéntes segítségével az első Budapest100-on 50 budapesti épület nyitotta ki kapuját. Lehetőség nyílt a százéves épületek bejárására, de emellett számtalan, a lakók által önkéntesek segítségével megszervezett program is várta a látogatókat, sőt esetenként kisebb épületrészek is megújultak – a programot nem várt lelkesedés övezte. A sok esetlegesség ellenére sikeresnek ítéltük a programot, zsigeri lépéseinkkel szemben viszont több tudatosságot fogalmaztunk meg igényként.

A 2012-es program szervezését már kidolgozott feladatleírásokkal, ütemtervvel és a módszertani leírással kezdtük meg. A csapat is átalakult, az OSA a kutatási területre húzódott vissza, Somlyódy Nóra elhagyta a csapatot, így Kiss Gergő építésszel vettük át a projektvezetői feladatokat. Nehéz szervezési év volt, különösen a szponzorszerzés terén, de egy banki pályázat fődíja megteremtette a lehetőséget a megvalósításra. Legszebb élményeim közé tartozik, amikor a közönségszavazás utolsó óráiban, este 9-kor páran nyakunkba vettük az esős várost, és bejárva az építész kollégiumokat, minden szobába bekopogtunk és a vizsgára készülő hallgatókat szavazásra kértük. Éjfélkor összeestünk, de meglett a döntő, ahol Gergővel prezentáltuk a terveket és megnyertük a 3 millió forintos támogatást. 


Az áprilisi programhoz 25 intézmény és 35 lakóház csatlakozott, sőt volt ingyenes hajójárat, Smartphone alkalmazás és nyitó esttel igyekeztünk segíteni a branddé válást. Megszületett az első kreatív videó is az akkor 100 éves Katona József Színház színészeivel, és összefoglaló is készült az ünnepről.

2013-ban Kiss Gergő helyére Szerencsés Rita lépett, ketten vezettük a projektet, illetve a kutatói részleg és a kommunikáció csapat is sokat alakult. A fesztivál nagyon különleges helyszínekkel büszkélkedhetett, és a sajtó az eddigieknél nagyobb érdeklődést tanúsított a program iránt. A csatlakozottak között voltak iskolák, templomok, közintézmények, gyárak, egy hajó és természetesen a lakóházak. A programok nagyon változatosra sikerültek, és ezek mellett főleg a lakóközösségek tagjaira került a hangsúly. 


Ezt az évet is igyekeztünk megújítani különlegességekkel: nosztalgia villamosok idézték fel a 100 évvel ezelőtti hangulatot, promóvideó készült.

2013 nyarán a Berlinben megrendezett Lebendige Stadt („Legszebb városi ünnep”) elnevezésű díjat is sikerült megszerezni a benyújtott 631 pályázat közül. Ősszel, a Design Hét keretében újra be lehetett járni néhány különleges, 100 éves ipari épületet.

2014-ben Szerencsés Rita lett a főszervező, ami szépen jelzi, hogy mindig az önkéntesekből alakul ki a szervezői mag, én a kommunikációban és szponzorkeresésben találtam meg a helyem. A 2014-es hétvége szervezésekor örömmel tapasztaltuk, hogy a százéves házak lakói és képviselői várják az eseményt, maguk is kutatják az épület történetét. Tavaly közel 60 helyszínnel, több mint 150 programmal és 20.000 látogatóval büszkélkedhetett a Budapest100. Az év végén az Önkéntes Központ Alapítvány szakmai zsűrije az Év Önkéntes Programjává választotta a Budapest100-at. 

Már csak pár nap és április 18-19-én, az 5. jubileumi Budapest100 alkalmával közel 60 budapesti ház nyit ki. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban látható fotókiállítással visszaidézzük az elmúlt éveket, és mára már közel 230 önkéntes segít nekünk a kutatásban és szervezésben. Öt szervezési év és élmény után nehéz bármint mondani az ünnepről. Büszkén figyelem a program épülését, segítem a kommunikációját, és kapcsolati hálózatának épülését. Kérdés lehet, hogy hol vannak a Budapest100 továbbfejlődésének határai, de a legfőbb cél már megvalósult: elindult egy egész várost megmozgató kezdeményezés, ami további hasonló célú projekteket generál. A program népszerűsíti az önkéntességet, közösséget épít és megszépíti a várost az itt lakók és ide látogatók szemében.

Portré: Hutter Katalin Cecília

Tornyánszki Éva

Budapest100

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.