A világ legjobb könyvesboltja - Szakács János boltnaplója
2010. december 4. - Írók Boltja
1989-ben a Déliben vettem egy Expresszt: „Írók Boltja érettségizett eladót keres.” Felnyírt haj, bőrkabát, Cure. Az irodában végigmért Robi, és így szólt: "Valami irodalmi érdeklődésre szükség lenne!" Így találtam munkát. - Szakács János boltnaplója.
- 2010. december 4.
Az első mondat évek óta megvan: A világ legjobb könyvesboltjában dolgozom, és boldogtalan vagyok. Ülök a Dzséróban. Fél kilenc. Hogy lesz ebből napló?
Rágyújtok. Egy slukk sör.

Már húsz éve ide járok Sajóval, Gabcsival, Boltjásokkal. Bevezetem a jó hírű Gutenberg János Könyvesiskola gyakornokait a Dzséró titkaiba. Ez itt az Imi, ez itt a Gizi, ez meg itt a csapolt Holsten-i. Isteni! „Gondold meg és igyál!” Mindegy hogy Moszkva-Petuskin zötyögsz, vagy az Újváros-Koccintó vonalon, az eredmény ugyanaz.
Egy apró korty unicum, öblítés sörrel.

Könyvek után a fahasogatás, disznóvágás. Édesapám: Előszállás! Felszállás, leszállás. Viszem a hurka-kolbászt. Nyakamban kislányom, hátamon a zsák, kezemben a feleségem. Mikor még nem volt az, felszálláskor leesett a jegygyűrűm a vonatról. Indult a szerelvény, akkor vettem észre. Az asszony elsápadt. Rossz jel. A következő állomásnál, mikor nyitottuk az ajtót, ott hevert a vonatlépcső vasszegélyén. Ásó, kapa, stb.
Rágyújtok, csak hogy ki ne essek a ritmusból.
A Terézváros az én falum. Tíz percre a Bolt, a piac, a gyerek iskolája és a Dzséró. Minden, ami kellhet. Séta a főutcán. Karácsonyi fények. Latyak, szmog. Előszálláson azért tágasabb. Ha megöregszem, szeretnék a hegyoldalban szőlőt borospincével. A korai őszi estéket majd ott töltöm, és nézem a lebukó napot.
Egy apró korty unicum, sör nélkül.

Egyik kedvenc felütésem Brusselmans: A férfi, aki munkát talált c. könyvéből a következő: „Az is lehet, gondolta egyik reggel a könyvtáros, hogy felgyújtom az egész kócerájt.” 1989-ben a Déliben vettem egy Expresszt: „Írók Boltja érettségizett eladót keres.” Felnyírt haj, bőrkabát, Cure. Az irodában végigmért Robi, és így szólt: "Valami irodalmi érdeklődésre szükség lenne!" Így találtam munkát.
Rágyújtok. Egy slukk sör.

Jobb olvasni, mint írni, az már biztos. Egyedül a Gizinél, ritkaság. Velem Bukowski, aki úgy ír az életről, azaz a nőkről, ahogy senki más. A bölcsek csöcse nála.
Üres a korsó. Elfogyott az unicum. Teli a hamutál.
Lassan indulni, indulni kéne: vár a család.
Gizi, fizetek, volt egy feketém...
Rágyújtok. Egy slukk sör.

Már húsz éve ide járok Sajóval, Gabcsival, Boltjásokkal. Bevezetem a jó hírű Gutenberg János Könyvesiskola gyakornokait a Dzséró titkaiba. Ez itt az Imi, ez itt a Gizi, ez meg itt a csapolt Holsten-i. Isteni! „Gondold meg és igyál!” Mindegy hogy Moszkva-Petuskin zötyögsz, vagy az Újváros-Koccintó vonalon, az eredmény ugyanaz.
Egy apró korty unicum, öblítés sörrel.

Könyvek után a fahasogatás, disznóvágás. Édesapám: Előszállás! Felszállás, leszállás. Viszem a hurka-kolbászt. Nyakamban kislányom, hátamon a zsák, kezemben a feleségem. Mikor még nem volt az, felszálláskor leesett a jegygyűrűm a vonatról. Indult a szerelvény, akkor vettem észre. Az asszony elsápadt. Rossz jel. A következő állomásnál, mikor nyitottuk az ajtót, ott hevert a vonatlépcső vasszegélyén. Ásó, kapa, stb.
Rágyújtok, csak hogy ki ne essek a ritmusból.
A Terézváros az én falum. Tíz percre a Bolt, a piac, a gyerek iskolája és a Dzséró. Minden, ami kellhet. Séta a főutcán. Karácsonyi fények. Latyak, szmog. Előszálláson azért tágasabb. Ha megöregszem, szeretnék a hegyoldalban szőlőt borospincével. A korai őszi estéket majd ott töltöm, és nézem a lebukó napot.
Egy apró korty unicum, sör nélkül.

Egyik kedvenc felütésem Brusselmans: A férfi, aki munkát talált c. könyvéből a következő: „Az is lehet, gondolta egyik reggel a könyvtáros, hogy felgyújtom az egész kócerájt.” 1989-ben a Déliben vettem egy Expresszt: „Írók Boltja érettségizett eladót keres.” Felnyírt haj, bőrkabát, Cure. Az irodában végigmért Robi, és így szólt: "Valami irodalmi érdeklődésre szükség lenne!" Így találtam munkát.
Rágyújtok. Egy slukk sör.

Jobb olvasni, mint írni, az már biztos. Egyedül a Gizinél, ritkaság. Velem Bukowski, aki úgy ír az életről, azaz a nőkről, ahogy senki más. A bölcsek csöcse nála.
Üres a korsó. Elfogyott az unicum. Teli a hamutál.
Lassan indulni, indulni kéne: vár a család.
Gizi, fizetek, volt egy feketém...

Hozzászólás
szóköz nélkül:) balla.zsu.popovics@gmail.com
Egy réges - régi barátot találtam meg, azt hiszem. Szeretném felvenni vele a kapcsolatot néhány szó erejéig. Ha Te vagy Szaki, aki most olvasol, írj ide: balla. zsu. popovics@gmail.com..., ha valaki más, akkor pedig segíts nekem légyszíves elérni őt. Köszönöm! Popovics Zsuzsi