"a költő ír, a macska miákol és az eb vonít"

2012. április 17. - Juhász Anna

Két nap van tehát. Minden könyves rendezvényemen, legyen kisebb vagy nagyobb, dübörög bennem az akarás, hogy meggyőzzek mindenkit arról, milyen jó dolog olvasni, milyen lényegi élmény a kultúra és az irodalom. - Ezen a héten Juhász Anna írja a netnaplót.

Reggel 7 óra. Amikor próbálom kikapcsolni a Chopen-i ébresztőt a telefonomon, Szabó Lőrinc Ébredése jár a fejemben, milyen szép lenne az az áttetsző nyári hajnal, ami beszökik és körbeölel, de sajnos fáradt a reggel és kialvatlan, s maximum az utolsó sorok e kettőse érvényes rá: "Én felültem és értelmetlenül / és soká bámultam magam elé". Az este vajdasági barátainkkal grilleztünk a teraszon - szeretem az ilyen hétfői estéket mert valahogy kitágul az idő, a hétvége, s értelmet nyer egy füstös konyhában bezsúfolódva várni, míg a teraszon férfi-irányításra, szigorúan indirekt tűzön megsül az oldalas (minimum 4 óra). Hajnal volt tehát, mikor lefeküdtem és sötét még, mikor keltem. Első gondolataim egyike volt, hogy már csak 2 nap van hátra. Két zsúfolt, szervezéssel, tervezéssel, beosztással teli nap, és megnyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison, ahol park, Fogadó, B Épület (egykori Jövő Háza) kívül-belül könyves standokkal telik meg, s pár napra Buda szívébe költözik a hazai és világirodalom, könyvkiadás. Szervezőnek, kiadónak és látogatónak mást jelent a vásár, de egy biztos: ez a pár nap valahogy megtölti értelemmel és mélységgel, melegséggel a szívünket; a szerzők, dedikálások, programok és könyvek izgalmas kavalkádjában a tavasz első napjai különösen ragyogóak.

2006-ban, elbúcsúzva a Római Magyar Akadémia Via Giulia-beli szobámtól, a Tevere parttól, élményektől és boldog évektől, hazatérve Budapestre, nyáron a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésénél kezdtem dolgozni. Ez volt az első alkalom, hogy nem látogatóként kószáltam a Vörösmarty téri standoknál ülő ismerős, kedves költő-barátok dedikáló-asztalai közt, hanem szervezőként irányítottam az Ünnepi Könyvhetet. 2007 tavaszán volt az első Könyvfesztiválom, amely utoljára került megrendezésre a Kongresszusi Központban, és az olaszoktól sem kellett elszakadnom: Umberto Eco volt a díszvendég-író. Csaplár Vilmos, Nádasdy Ádám, Bodnár György, Fekete Gyula, Marék Veronika vagy Bächer Iván a vasárnapi Születésnapi Irodalmi Szalon vendégei között ültek. Szomorú, hogy se Bodnár György - a remek irodalomtörténész, aki az Ady szerinti "nagyon-nagy író-asszony", Kaffka Margit életmű kitartó kutatója volt -, se Fekete Gyula nem élnek már.

Az első vásárom óta eltelt pontosan öt év. Öt év Könyvfesztiválja - tele országokkal, díszvendég-írókkal, izgalmas feladatokkal, új helyszínnel (Millenáris). Ha arra gondolok, miben egyezik meg Günter Grass, Bret Easton Ellis, Ljudmila Ulickaja, Salman Rushdie vagy épp Amos Oz, természetesen abban, hogy a kortárs világirodalom kiemelkedő alkotói - s mint a Könyvfesztivál díjának, a Budapest Nagydíjnak birtokosai. S ha már újdonságokat említettem: a tavalyi évben például gondoltunk egy nagyot, és Magyarország Uniós elnökségéhez kapcsolódva, a világon egyedülállóan nem egy országot, hanem egy régiót: magát az Európai Uniót hívtuk vendégül. Óriási, gyönyörű feladat - több hónap nem alvás. De megérte, ilyen sokszínű, sokarcú írói kavalkádot még nem látott egy könyvvásár sem, s messze híre ment a kezdeményezésnek. Személy szerint egyik kedvenc francia szerzőmet, a Mrs. Haroy szerzőjét, a mindigpirossálas Jean Portantét is megismerhettem a Millenárison, majd legnagyobb csodálkozásomra augusztusban, a sztrugai költészeti napokon, a csodálatos Sveti Naumba tartó hajóúton ismét találkoztunk - s fedeztük fel együtt Macedóniát.



Ha az idei díszvendégek, az ún. Északi országok (Dánia, Svédország, Norvégia, Izland és Finnország) gazdag programját és annak előkészületeit szeretném ecsetelni, azt előre elárulhatom, hogy igazi északi: finom, letisztult, de sok érdekességet, látni-és olvasnivalót bíró standjuk lesz a B Épületben, a főbejárattal szemben. Hazánkba látogat tbk. Janne Teller, Leena Lehtolainen, Kjell Askildsen, Håkan Nesser vagy épp Katerina Mazetti. S ahogy a nyári fesztiváloknál, úgy idén a Könyvfesztiválnak is lesz 0. napja - mégpedig holnap: Jo Nesbø, a jelenleg talán legismertebb skandináv krimiszerző, akinek 14 millió példányban keltek el regényei -  jön is, meg nem is, látjuk is, meg nem is. Nesbo - akit hazánkban az Animus Kiadó publikál -, pontosan egy nappal a Könyvfesztivál nyitása előtt már el is utazik Budapestről, így a Millenárison nem tudunk órákat állni dedikáló-asztala előtt, mégis találkozhatunk vele: április 18-án 15.00 - 16.00 óra között az Alexandra Könyvesház Lotz termében lesz író-olvasó találkozója, s mivel Nesbo zenél is, az igazán szerencsések este még zenélni is hallhatják.

Két nap van tehát. Minden könyves rendezvényemen, legyen kisebb vagy nagyobb, dübörög bennem az akarás, hogy meggyőzzek mindenkit arról, milyen jó dolog olvasni, milyen lényegi élmény a kultúra és az irodalom. Habár a Könyvfesztivál közönsége nyilván nyitott és érdeklődő, az elmúlt programszervező hónapokban, az asztal előtt ülve tettem meg mindent azért, hogy ez a pár nap a Millenárison működjön, s az akarásom valóság legyen.  

Csütörtökön megnyílik a Könyvfesztivál, megtelik a Millenáris, reméljük a tavaszi napsütés is megérkezik, s élővé válik az irodalom: könyvek mellett kezet foghatunk kedvenc íróinkkal és kicsit beszélgethetünk velük. Mert ez az Ő ünnepük. Az íróké, a költőké. "S egy vers milyen veszélyes, / ha tudnád, egy sor is mily kényes és szeszélyes, / mert bátorság ez is, lásd, a költő ír, a macska / miákol és az eb vonít s a kis halacska -" (Radnóti Miklós: Költő)


fotó: Botári Gergely

Juhász Anna

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Cila Cila 2012-04-18 16:11

" - s fedeztük fel együtt Macedóniát." A fotó szerint teljes sikerrel. :-)