Reggel néhány kisebb kör az egyszervolt.hu oldalain. Ez az a korszak, amelyik már nem tart sokáig – Hanna, a nagyobbik lányunk óvodába megy reggel. A kisebbik otthon marad, általában velem, a korai órákban. Felöltözés, reggeli, náthagyógyszerek, olvasás, és egy kis egyszervolt.hu. („Nézzük meg a mindentudó madarasat!”) Ha épp arra van kedve.

Délelőtt egy másik kör az útlevélosztályon. A jelenlegi útlevelem meghosszabbítására nincs lehetőség. Rendelhetek egy új, ideiglenest, amelyik gyorsan készen van, de legalább drága. És egy évig érvényes. Kérhetek új, elektronikusat, amelyik lassan van kész, de legalább drága. Viszont öt évig érvényes. Kellene a vajdasági körúthoz, ami március végén esedékes.

Délben egyetemi óra, a mesterképzős hallgatóknak. Egyfajta bevezetés a romániai magyar irodalomba, a hetvenes-nyolcvanas évek szövegeinek újraolvasása. Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Lászlóffy Aladár, Bodor Ádám, Szilágyi István... egészen Kenéz Ferencig és Király Lászlóig. A kiindulópont pedig egy irodalmi díj, amit Pezsgő-díj néven emlegetnek, akik ismerik. A győztes díja az volt, hogy az öt-hat kritikussal, akik megszavazták munkáját az év könyvének, elfogyaszthatott egy üveg pezsgőt. Sok jó választás 1971-től 1983-ig, a díj betiltásáig. És néhány vitatható is persze.

Koradélután indulás Gyergyóba. Parajdig igazából nincs semmi gond, bár mindvégig havazik. Az út tiszta, a hó nem marad meg. Egészen más a helyzet, ahogy a Bucsin-tetőhöz közeledünk. Itt már megmarad a hó, az út nincs letisztítva, és ide-oda csúszkál az autó, pörögnek a kerekek. Hólánc nélkül nekivágni őrültség. Mikor erre rájövünk, vissza Parajdra. Hólánc van a csomagtartóban, de soha nem használtam még, Kolozsvár környékén nem nagyon van szükség rá.

A hólánc bemutatkozik, én is neki. Végül két parajdi fiatalember segít feltenni a kerékre, szinte félóráig tart a művelet. Igazán rendes tőlük, hogy bevállalják. Nekem ez rajz alapján nem jönne össze. (Ez a hólánc,  ejsze, sose volt használva, mondja az egyik, s igaza van.) A hólánccal felszerelt kocsiban végül harmincas-negyvenes sebességgel vánszorgunk át a hegyen.
Legalább két óra késéssel érünk be a tervezetthez képest. Móricz-előadás ugrik, illetve halasztódik vasárnapra, ha minden igaz. Egyelőre nem előadóként, hanem sofőrként igyekszem hasznosnak lenni.

Este konyak és lazítás, körülöttem mindenki a másnapi irodalmi vetélkedőre készülődik. Nekem nincs sok dolgom – az előadás lett volna a munka, de az egyelőre halasztva. Szombat este esedékes egy felolvasás, KAF, Láng Zsolt, Vida Gábor, Demény Péter, Szabó Róbert Csaba, BIJ felállásban, a tábor résztvevői előtt. Addig is pihenés, illetve ismerkedés Gyergyó éghajlatával.

Másra most nem nagyon jut idő, mint tényrögzítésre, pörögnek a kerekek.