És nem volt Die Krupps és nem volt kalapálás, de átjött a szomszéd pénzért iszonyatosan összetört arccal, leesett a vaslépcsőn, ez viszont mintha rímelne a kalapácsra. Éjfélkor eldőlt a kérdés, maradunk, szertartásosan letöröltem a port a szemüvegemről, kifújtam az orrom, és a ruháimat egy csomóban bevágtam a szennyeskosárba. Vége. Láttam, lélegeztem, józan voltam, mint egy vastalicska, tiszta ruha volt rajtam, de nem éreztem magam jobban. Ugyanaz a lakás, ugyanazok a kémények az ablakban, ugyanaz az én. Minden csikorog és buggyan, nem baj, tudom, hogy lassúnak lenni is jó lesz. Az állapotváltozás fáj, túl gyorsan lassulok. A sebességről kell esszét írnom a Bábelnek, jegyzetelek. Aztán viszont elkövetek egy hibát, Coelhoval akarok tovább lassulni, és a 170. oldalig nem találok egyetlen jó mondatot. Őszintét, hitelest, sérülékenyt, szellemest. Mintha még a gőgje és felszínessége is kommersz és hazug lenne, ráadásul egy ilyen bölcselkedő giccs nyálával van az egész nyakon öntve, brrr. „Veronika meg akar halni”, ettől én is. Szerencsére közben megy a tévében a Spektrum, kidől a kezemből Coelho, megtudom, hogy a legyeknek ugyanaz a génállománya, mint nekünk, lehet, hogy légyből lettünk, vagy van egy közös ősünk, a cecemajom. A jövő embere több fajból fog állni, például az egyik kizárólag hosszú űrutazások céljára lesz kifejlesztve, embrió korában lefagyasztják, és kilövik az űrbe, hurrá. Ennek az astrosapiensnek nem lesz lába, mert lábra a súlytalanság állapotában semmi szükség, viszont több keze lesz, és szeme is több lesz a teste különböző pontjain, vagy egy nagy, összetett szeme lesz (és, gondolom, szép, hártyás szárnyai). Légy, ami lennél. Legyni vagy nem legyni. Közben persze állandóan vágóképek a Szigetről, például egy rekedt hang kérdi egyik hajnalban egy lakókocsi sötét odvából, mi a különbség a kerékabroncs és a néger között – hogy a kerék nem kezd blues-t énekelni, mikor ráteszik a bilincset… Nem baj, jövő héten Marilyn Manson és Jak-záróbuli Csókolommal és Öregszemmel. Holnap meg magyar-argentin. Szkeptikus vagyok, a tippem 1-3, mint a Real ellen, és kb. ennyi lesz a Debrecen-Manch. is, sajnos. Holnap egész nap nem mozdulok ki, befejezem (undorral) Coelhot, (hogy lehet ezt beszopni? a Könyvfesztivál nagydíjasa?), elkezdem Vida Gábort, tuti megbízható minőség. Fájni fog a jobb térdem, morzsás lesz a lepedőm, délután becsönget két mormon, de nem hallgatom meg őket, mert éppen kezdődik a meccs.

Garaczi László