Vasárnap reggel, 8 óra 23 perc. Megáll itt szemben, tilosban, egy irtóztató 7-es BMW, és előmászik belőle egy kigyúrt, kopasz egyén, azonnali szoros fogvatartás, kérdések majd utána. Kiszáll a gyönyörű, filigrán felesége is, hozza a hidegben a csecsemőt, orrhegyig bele van bebugyolálva a Billerbeckbe, szőrme-szaloncukor. Templomba mennek. A kopasz félúton a fejéhez kap, visszafordul, ottmaradt, bazmeg, a cumisüveg, otthagytuk. És most fut vissza, a kezdő apákra jellemző fontoskodó, büszke aprózással siet az a nagyhangú, pökhendi férfi az árkádok alatt, hogy azért mégiscsak egyszerre érjenek majd oda.

Talán nem kellene olyan gyakran a külső után ítélnem.

Bár, amit most látok, az is csak: külső.

A Dóm tér tök olyan, mint a stockholmi városháza.

Szent-Györgyi Albert örök emléket állított vele saját Nobel-bankettjének.

Új hazájában (Woods Hole, Massachusetts) az volt a neve a tengerparton álló házának, a maradékból vette, hogy Hét szél. Az amerikai állampolgárságot csak 1955-ben kapta meg. Azt gondolták róla, hogy egy szaros kis komcsi.

Lehet, hogy az volt, de ezt a szempontot most nem veszem fel.

A konyhából behallatszik a Kossuth rádió (Fannika alszik, még nem tudta áttekerni a Petőfire). A megújuló, fiatal magyar kabaréban gyakorta azok a viccesek, azokon kellene nagyon nevetni, akik kevesen vannak, de (mi? kik is?) tartunk tőle, hogy lesznek majd még sokan is.

Jut eszembe: Csekonits.

Herceg Batthyány Fülöp 1809-1811 között, Georg Möser kőművesmester tervei alapján, klasszicista stílusban bővíttette ki az enyingi kastélyt, mely 1870-től 1895-ig a Draskovics, majd 1895-től 1946-ig a Csekonits család tulajdonában volt. A kastély eklektikus átalakítása 15. báró Csekonits Endre nevéhez fűződik. Az épület falai között 1946-tól gazdaképző iskola működött, az 1960-as évek elejétől rendelőintézet kapott itt helyet, ma pedig a hangulatos belső udvar és a kastélyt körülvevő park, a Czifrakert, a város nyári szabadtéri rendezvényeinek ad otthont.

Amikor a Gestapo keresni kezdi, Szent-Györgyi Albert, valami nagyon romantikus északi álnéven, mint követségi tisztviselő, családjával együtt itt, a svéd követség által bérelt enyingi Csekonits-kastélyban rejtőzik el. A meneküléshez Vitéz Lázár Károly altábornagy, a kormányzói testőrség parancsnoka, egy páncélozott Maybach Zeppelin DS8-ast bocsát a rendelkezésükre, egyenesen Horthy flottájából. A gépkocsit egy névtelen testőrsofőr vezeti, az anyósülésen, korábban egy ideig Angelo Rotta kirendelt személyi őrzője volt, egy Kruchina Viktor nevű állig felfegyverzett asassin, Horthy és Szent-Györgyi későbbi állandó összekötője ül. Kormányzósági jelvényekkel kipingálva, fellobogózva száguldanak a balatoni műúton a kiszemelt rejtekhely felé.

Papa kedvence, egy szarházi jobbos bértudós, aki volt, de most ezt a szempontot sem veszem fel.

Prof. Dr. Szent-Györgyi Albert 1943. január 6-án este indult el Isztambulba. Itt hamar megtalálta a keresett titkosszolgálati összeköttetést a szövetséges hadvezetéshez, és átadta a levelet, amelyben a magyarországi ellenzék részletesen leírta, hogy hol, mikor és milyen szervezettségben várják az angolok megjelenését Magyarországon, a háborúból való kiugrás támogatására.

Az egyik változat szerint Szent-Györgyi a tárgyalások után megkapta a szövetségesek részérõl a további magatartásra vonatkozó utasításokat. Az összeköttetés fenntartására Kruchina Viktor és annak Hilde nevű nõvére titkos rádióállomást létesítettek. Eljuttatták a szövetségesek által megjelölt helyre Kruchina Hilde fordításait, helyzetjelentéseit és egyéb információkat. A Gestapo azonban hamar felfigyelt rájuk.

A másik változat szerint a baloldali társaságokat a németek Magyarország területén is figyelték, így Szent-Györgyi Albert minden lépését ismerték, tudták terveit, követték egészen Isztambulig. A két angolszásznak hitt főmufti valójában Hitler titkosszolgálati tisztje volt.

Szent-Györgyi később egyszerűen azt mondta, izgalmasnak találta, hogy a megbeszélés során nem tudta biztosan, kivel tárgyal. A németek mindenesetre olyannyira komolyan vették az ügyet, hogy Hitler magához hívatta Horthyt, és Szent-Györgyi fejét követelte. A tudós ezt tartotta politikai pályája csúcspontjának. Az is volt.

Az ebéd előtti sétán néhány svéd állampolgárságú, Winnettounak öltözött, pánsípos azték levesz 200 forintra, megéri, legalább hamarabb szabadulunk.

Szent-Györgyi előbb Szegedre hozta az érmét, majd a világháború kezdetén eladta a Nemzeti Múzeumnak, a kapott összeget meg elküldte az orosz-finn háború finnországi szenvedőinek.

Az Orvosi és Élettani Nobel-díjat egyébként, a közvélekedéssel ellentétben, nem a C-vitamin felfedezéséért kapta, hanem a „biológiai oxidációs folyamatok kutatása terén elért eredményekért, különös tekintettel a fumársav katalízis és a C-vitamin jelentőségének tisztázására”. A díjat (Paprika prize, ahogy a Times nevezte: érem, oklevél, 40.000 dollár, a Konsterhuset nagytermében Berlioz Rákóczi-indulója szól) V. Gusztáv svéd király személyesen adja át, 1937. december 10–én – egy szűk évtizeddel a Dóm tér építésének megkezdése után.

Nem emlékmű tehát. Nem annak épült. Maximum előjel, ha nagyon akarom, amit aztán emlékművé tett, utólag, a szegedi paprika, a hexuronsav meg a Svéd Királyi Akadémia.

Szent-Györgyi először 1928 őszén járt Szegeden: a kultuszminiszter társaságában megtekintette az egyetemi építkezéseket. Aztán 1931 januárjában újra levonatozott, immár a családjával, és lehúzott Szegeden tizenhárom évet. 1934-1935-ben dékán, 1940-1941-ben rektor. Bevezeti, hogy a tanárokat már nem kell méltóságos uramnak szólítani, aggasztóan szabadelvű, forradalmi újítás. Biciklin jár, vagy a Buickján, reggelire szalonnát eszik őszibarackkal, az ebédet a Royalból hozatják, este Halászcsárda.

Kettőtől tenisz, öttől közös teázás.

Csak a todományról ne, könyörgök, colleginák, collegák.

Közben Godó Klárcsi telefonál Londonból, kitört végre a Henning Mankell-láz ott is, Kenneth Branagh lett Wallander, micsoda hülyeség, de ha ennek vége, visszatérek én is Az ötödik asszonyhoz, mert kedvelem, ha egy szigorú próza szürke, minimalista precizitása mögött, minden egyes lapon ott rejtőzik egy távoli, gyertyafényes svéd karácsonyeste standard, neobarokk vízjele.

Vízjel. A nyelvújítás előtt úgy mondták ezt magyarul, hogy filigrán. Kazinczy igazán annyiban hagyhatta volna.

Ebédre kisütök néhány csirkecombot a tegnapról maradt Apicius-mártással, de Alain Senderens receptjét nem lehet kizsákmányolni: a lányok inkább főtt tésztát követelnek, cukros tejföllel.

Megkapják.

Szilasi László