hirdetés

Az önkéntes mint olyan

2015. április 16. - Budapest100

Mindenkit arra buzdítok, hogy húzzon kényelmes cipőt, és vegye a nyakába a várost ezen a két napon – Ezen a héten az idén április 18-án és 19-én immár ötödször jelentkező Budapest100 szervezői írják a naplót a Literán. Fonyódi Anita önkéntesként minden évben programokat szervez, fotózza és kutatja is a házait. Ő írja a Kép-Tér blogot.

hirdetés

Ez az ötödik évem a Budapest100-zal. Első évben látogatóként találtam rá, beleszerettem a Falk Miksa utcai és a Palatinus-házakba, és irigyeltem a fiatal építészhallgatót, aki önkéntesként a vezetést tartotta. Nem tudtam klasszabb dolgot elképzelni, mint egy civil ünnepen épületekről előadást tartani, homlokzatokról, szecessziós jegyekről beszélni… A következő évben jelentkeztem önkéntesnek. Nem nagyon tudtam, mi vár rám, de bevállaltam egy csomó levéltári kutatást, amiről utóbb kiderült, remek döntés volt. Azóta is rendszeres látogatója vagyok a Teve utcai épületnek. A régi, megsárgult papírok tapintásánál és a százéves kézírásnál semmi nem feledteti jobban velem a hétköznapok nyűgeit. 

A harmadik évben az utolsó pillanatban kellett beugrani egy önkéntes helyére programszervezőnek a Balassi Bálint utca 25.-be, és néhány nap alatt produkálni egy háztörténeti kiállítást, amit a levéltári anyagok és a közös képviselő segítségével össze is hoztunk. Kutatni is jó, de házban lenni az ünnep alatt még sokkal jobb, sőt, akkor igazán kihívás, ha nagyon kevés lakó aktív, ahogyan itt történt. Ilyenkor nem annyira a közösségé, hanem inkább a házé az ünnep, ami száz éve áll. Sokan jöttek látogatni, délután két fiú gitárral pezsdítette fel az udvar életét, és a zene az addig passzív lakókat is előcsalta. A házról és az ünnepről akkor itt írtam.

Balassi Bálint utca 25.

A legjobb persze az, ha a lakók közül többen aktívak, és közös munkával születik meg a program. Így jutottunk el a negyedik Budapest100-hoz, tavaly áprilisban, amikor több helyen is kellett lennem. Ezek az én házaim lettek, mert mindet annyira megszerettem. Segítettem a VI. Zichy utca 30-ban, hiszen egyik kedvenc építészem, Fodor Gyula tervezte. Ott bemutattuk a házat a pincétől a padlásig. Volt kézzel festett lakónévjegyzék, festménykiállítás, sőt saját operaénekesünk is. Az építészről sétával egybekötött előadást tartottam. Az egyik lakó még a lakását is megnyitotta az érdeklődők előtt.

ZichyJenő utca 30.

De egy délelőttre fogadta a látogatókat a VII. Marek József utca 31. is, a Gerő és Győry kovácsműhely egykori székhelye. Itt az egyik lelkes lakóval csináltunk fotókiállítást a lakatosműhely munkáiból és megmutattuk az épületet, aminek lépcsőházát a kovácsműhely egykori terméke, a mennyezetről lelógó, pompás vascsillár díszíti. A harmadik tavalyi helyszínem a Hotel Astoria volt. A pincét, és a fontosabb termeket bejáró sétát Soós Tamás, az első évben általam irigyelt építészhallgató tartotta, az előkészítést és szervezést csináltuk együtt, a szálloda vezetésével egyeztetve. Olyan népszerű helyszín volt, hogy nem is tudtunk mindenkit fogadni, pedig napi öt csoport indult. Részletes beszámoló itt. 
2015-re az első világháború miatt megfogyatkoztak a százéves házak, így az idei, ötödik évét ünneplő civil ünnep részben ismétel. Megint meghívtuk az eddigi részvevőket, illetve azokat is, akik eddig valamiért nem csatlakoztak. Így lett, hogy mi is ismétlünk a Zichy utca 30.-ban, ami nagy öröm és nagy könnyebbség is, hiszen a tavalyi program egy részét megtarthatjuk. Valószínűleg új látogatók is jönnek majd, de azért mégsem lesz minden ugyanaz. Délelőtt gyerekkórus lép fel, amit az udvar remek akusztikája miatt különösen várok, és kíváncsi vagyok hányan fognak majd lépcsőfutásra vállalkozni, mert tavaly erről lemaradtam. Óriási mázli, hogy szervezőtársam és egyben a ház lakója Herbert Diana építész, és számára nincs lehetetlen, tavaly is mindent elintézett, ami nekem nem sikerült. Idén is mesél majd a házról, lesz kalandtúrának is beillő pince- és padláslátogatás, és nem véletlenül írom így, mert egyik sem könnyen bejárható helyszín, viszont megéri, mert semmi nem árul el többet a régi időkről, mint ezek a ritkán látható zugok. És aki nem fél a gerendák közti bujkálástól, még a tetőre is kijuthat, ahonnét fantasztikus kilátás van a Terézvárosra. Én repetázom a Fodor Gyuláról szóló előadással, majd elsétálunk a közelben két másik házához és lesz egy ráadás épület is. Délután a padláson egy másik lakó, Soós Andrea kisfilmjeit vetítjük képzőművészeti és grafikai munkáiból, amikhez elképzelni sem tudok jobb helyszínt, mint egy kicsit poros, sejtelmes padlásteret.
Mindenkit arra buzdítok, hogy húzzon kényelmes cipőt, és vegye a nyakába a várost ezen a két napon (április 18-19.), mert olyan élményekben lehet része, amilyenekben a hétköznapokban biztosan nem.

Séta a tető felé

Idén már százegy éves a házunk, ami persze nem az én házam, hisz nem lakom ott és nincs hozzá kulcsom sem, de mégiscsak jól esik így hívni: Nagymező-Zichy sarok, a sarkon a retró FÉKISZ Mértékszabóság tábla. Gyertek!

Budapest100 - Százéves házak Budapesten 

Leadkép: Balogh Róbert

Fonyódi Anita (Kép-Tér Blog)


Budapest100

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.