hirdetés

Bábel arca

2012. augusztus 31. - József Attila Kör

Sziveri ősze a szívünkben. Az enyémben biztosan, és hajnalig csak egyre fokozódik, a dolgokat már addigra nem lehet megmagyarázni. Fontos költő, fontos életmű, kegyetlenül különbözni vágyó. Tele tévedésekkel, hibákkal, döccenőkkel, persze, oké, de kié nem? - A József Attila Kör műhelynaplója péntekről Sopotnik Zoltántól.

hirdetés

Sziveri ősze kint az utcán. Orcsik kollégával lemegyünk a közeli erdőrészlethez, belépünk, akár egy képbe, letelepedünk egy krokodil alakú fára és majszoljuk a tájat. Két hobbit laptoppal, sznob didergést érzek, ilyet még ebben a formában nem csináltam. A természet hátulról figyel, szúrja hátam egy erős tekintet, nem merem elképzelni, hogy kié lehet igazán. Fotót valamiért nem csinálok, valahogy zsigerből elfelejtem, megörökítés-fóbiám lehet, vagy mi a szösz. Annyi fontos dolgot hagytam ki, hogy külön bolygót építhetnének belőle gondos, varázsszemű emberek. Fáradt vagyok, kávét képzelek a vérembe, duplát, rummal, a cukrászda teraszán tanultam anno, jó kávé plusz kommersz rum vagy konyak. Ez igazi együttállás. A gépemből Tom Waits szól, horpad a lélek, erősödik a közelben lődörgő patak színe.

Sziveri ősze a szívünkben. Az enyémben biztosan, és hajnalig csak egyre fokozódik, a dolgokat már addigra nem lehet megmagyarázni. Fontos költő, fontos életmű, kegyetlenül különbözni vágyó. Tele tévedésekkel, hibákkal, döccenőkkel, persze, oké, de kié nem? Viszont, amikor jó, és bizony elég sokszor jó, akkor olyan ereje van, hogy még a sokat látott angyalok is sírva fakadnak. Kegyelmi állapot teremtődik. Na, ez csak keveseknek adatik meg, hogy legalább egy versük legyen ilyen, mit versük, egy versszakuk, egy vézna soruk. Kivetítik, ahogy archív felvételen a Bábelt olvassa, talán az volt az utolsó neki. Nem kell hozzátenni semmit, nem lehet.

Ehhez sem.

Sopotnik Zoltán

 

József Attila Kör

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.