hirdetés

Chichen Itza és a kettős maja piramis

2005. február 11. - Pénzes Tímea

Merész elméletekből nincs hiány Mexikóban. A villahermosai bárgyú mosolyú olmék fejeket néger fejeknek gyanítják. De hogyan jutottak ide négerek az időszámításunk előtt? Netán ők hozták a piramisépítési technikát is magukkal? Mivel az ősi indián civilizációkról írásos emlék nem maradt fenn, csak építményeik és szobraik, a tudósok csak ezekből kiindulva és következtetéseket levonva igyekezhetnek megfejteni az olmék, maja, tolték, azték és mixték kultúrák titkát.
hirdetés

Chichén Itzára, a Yucatán - félszigeten fekvő legismertebb maja városra az egész napunkat rászántuk. Reggel kilenckor nyitott, és az első látogatók között érkeztünk. Szerencsére. Még alig volt valaki a piramisok közelében, nyugodtan bekukkanthattunk a csúcsán levő labirintusszerű kőtemplomba és nem kellett tömegen átverekednünk magunkat az egyes régészeti leletekhez. És a nap sem tűzött eszeveszetten. Dél körül már izzadtan lépkedtünk a tömegben. A terek megteltek maja naptárt áruló árusokkal, jaguárszobrokkal futkosó gyerekekkel, és a világ különféle nyelveit beszélő turistákkal.


A város alföldön terül el a dzsungelben. A régészek és a történészek mindmáig csak találgatnak, vajon ki és miért építette fel a várost az áthatolhatatlan dzsungelben. És honnan szerezték, hogyan szállították a rengeteg követ?


A főpiramis, avagy piramis a piramisban - El Castillo
A főpiramis, azaz Kukulkán piramisa az eddig legszebben restaurált maja piramis és négy oldalán négy lépcsősor vezet fel a kis termeket rejtő kőtemplomhoz. A tetejéről a környező őserdőre és a fák közt elterülő kúp alakú csillagvizsgálóra is rálátni. Jobbra az Ezer Oszlop csoportosulása, balra pedig a Pelotpálya. A fenti lépcsőn leguán piheg és nézelődik lefelé. Én bizony megszédülök, ha le kell tekintenem. Elképzelem, ahogy a maja főnökök vették szemügyre több ezernyi alattvalójukat. Valóban a hatalom érzését érezhették és kelthették. De az uralkodót nem gyötörhették szédülési rohamok: aki megtántorodott, nem szónokolhatott a tömeg felett. A piramis a maja naptár szimbóluma alapján épült: kilenc fokozata van, minden lépcsősornak 91 lépcsője, és ha a főbejárat nagy lépcsőjét is beleszámítjuk, a 365-ös számot kapjuk, az év napjainak számát. De valódi látványossága az, hogy a lépcsők árnyai a téli és a nyári napfordulókkor kígyózó hullámot vetnek.
A belső piramis valódi unikátum. A főpiramis belsejében másik, kisebb piramis bújik. Szűk résen lehet bemászni, aztán fülledt, nedves levegő fogad és szűk lépcsősoron felkapaszkodhatunk a piramis egyharmadáig, ahonnan terem nyílik és néhány kőszobor fogad. Nézem az embereket: többségük besétál a kis folyosón, de a fullasztó levegő és a belső piramisban honos sötétség elriasztja őket a vállalkozástól. 


Pelotpálya - Juego de Pelota
A pelot labdajátékot nagy nyomtatott I alakú pályán játszották. Két oldalán lelátó a szurkolók számára. A pelotpályát elhatároló falon található négy relief 7-7 játékost ábrázol, melyek közt halált ábrázoló szimbólum áll. A fal két végén hosszú kőkígyó húzódik, és alattuk ismétlődik ugyanaz a jelenet: középen a győztes csapat kapitányát látjuk, akinek az egyik játékos a fejét veszi. Levágott fejét a copfjánál fogva tartja, másik kezében kés. A tér kilencven méter hosszú, és a latin - amerikai világ legnagyobb eddig felfedezett pelotpályája. A labdát derékkal, vállal és lábbal bökdösték-rugdosták, de a játék pontos szabályai mindmáig ismeretlenek, csak a reliefekből következtetnek rájuk. Annyi azonban bizonyos, hogy vallási momentumokat magába foglaló sportról van szó.
A pelotpályán természetesen már koncertezett világsztár. Hogy hagyhatnának ki ilyen alkalmat..


Az Ezer oszlop csoportosulása - Grupo de las Mil Columnes
A főpiramistól jobbra ezernyi, kb. két és fél méteres, négyszögletes oszlop fogad. Az oszlopok többségét harcosok reliefjei díszítik. Mellettük áll a Harcosok temploma, bemenni tilos. A teteje, a jaguárokkal díszített homlokzat a földön található, hogy megtekinthessék a látogatók. Szalmatetővel védik a napfény elől.


A csillagvizsgáló - El Osario
Rongált kúpja megtévesztésig a mai csillagvizsgálók hű mása. Belépni tilos, a kőkupola csak kívülről csodálható. Hasonlóan lenyűgöző a déli részén található Kolostor és a mellette pompázó épület, aminek nevét sehol nem találom. A kolostor a puuci stílust viseli: alja csupasz, csak a derekától díszített.


A nevesincs épület
Az egész terület legdíszesebb és leghatásosabb épülete. Az esőisten, Chak arcával díszített. Chak - fejek több épületen is megtalálhatók: két szem, két orca, fogas száj, a homlokán a Napisten, és az orra helyén kunkori ormány található, ami kiáll az épületből. Az egymás mellett és alatt elhelyezkedő kis arcok egy nagy arcot formáznak, melyeknek szája maga az épület bejárata.


A Tzompantli
A maja város legbizarrabb épülete. Valójában kb. egy méter magas, tizenegynéhány méter hosszú és széles épületről van szó, amely emberáldozatok bemutatására szolgált. A maják halottkultusza elég rémisztő; a koponyák ábrázolásától sem riadtak vissza. Sőt, az alapzat egész külső falát ezernyi kőkoponyával fedték le, ami mellett nap mint nap elhaladtak! Akár az oszlopsoron, itt sem sorozatgyártmányról van szó: a koponyák megformálásai apró részleteikben eltérnek egymástól.


Belehallgatok az egyik német csoportvezető beszédébe: a pelotpálya túloldalán található a Bajszos férfi temploma. Honnan ez az ábrázolás, ha az indiánoknak hosszú volt a hajuk, de nem viseltek bajuszt és szakállt? Egy merész elképzelés szerint jóval Kolumbusz előtt itt jártak már a vikingek, őket ábrázolja a férfi, hallom a választ.
Merész elméletekből nincs hiány Mexikóban. A villahermosai bárgyú mosolyú olmék fejeket néger fejeknek gyanítják. De hogyan jutottak ide négerek az időszámításunk előtt? Netán ők hozták a piramisépítési technikát is magukkal?
Mivel az ősi indián civilizációkról írásos emlék nem maradt fenn, csak építményeik és szobraik, a tudósok csak ezekből kiindulva és következtetéseket levonva igyekezhetnek megfejteni az olmék, maja, tolték, azték és mixték kultúrák titkát.



2005. január 8.

Pénzes Tímea

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.