hirdetés

Egy kiadó kisvilága, ősztől őszig

2015. június 1. - Kiadók a Könyvhéten

Úgyhogy ezúton is jelentem: a Könyvhétre nemcsak a Gondolat kilenc könyvheti kötete, de vadonatúj, webáruházat és könyves blogot is magában foglaló, mobileszközökre optimalizált (!) honlapja is megjelenik a színen. – Az Ünnepi Könyvhéten hét kiadó írja a naplót a Literán. Elsőként Böröczki Tamás bejegyzését olvashatják, a Gondolat Kiadótól.

hirdetés

Jó dolog, hogy legalább évente egyszer írhatok naplót a Litera oldalán. Át lehet gondolni, mi is történt egy év alatt, mi változott, milyen irányba megyünk (nem feltétlenül az előre–hátra oppozíció értelmében). Persze, egy Gondolathoz hasonló (független, nem túl nagy) kiadó szerkesztőjének perspektívája mindig eléggé sajátos. A könyvtől könyvig vezető munka során könnyű beleveszni az éppen aktuális könyv világába (főleg, ha a könyv jó – és hát mindegyik az). Ebből a nézőpontból egy új honlap előkészítése és elindítása könnyen az év meghatározó eseményévé nőheti ki magát. Úgyhogy ezúton is jelentem: a Könyvhétre nemcsak a Gondolat kilenc könyvheti kötete, de vadonatúj, webáruházat és könyves blogot is magában foglaló, mobileszközökre optimalizált (!) honlapja is megjelenik a színen.

Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy egy kiadónak miért kell (kellett volna már rég) megújítania a honlapját egy olyan világban, amelyben már egy tízéves dizájn is történelem előttinek számít. A mi legfontosabb szempontunk, nem meglepő módon, az volt, hogy minél közvetlenebbül érhessük el az olvasóinkat: hogy a fülszövegek műfajból következően szikár és kiélezett mondatainál többet is elmondhassunk azokról a könyvekről, amelyeket igazán szeretünk, és hogy ezeket a könyveket egyszerűen és nem utolsósorban komoly kedvezménnyel közvetlenül meg is lehessen vásárolni nálunk.

Ami az őszt illeti: igen, novemberben itt volt Szorokin, ez a végtelenül kedves és visszafogott figura (nem biztos, hogy erre tippelnénk, ha csak a könyveit olvassuk), aki egy dokumentumfilm-forgatás kedvéért érkezett Budapestre, na meg az olvasókéért, hogy új regényét bemutassa. Bár az utóbbi évek kisebb terjedelmű Szorokin-regényei (mint Az opricsnyik egy napja vagy a Hóvihar) olvasmányélmény tekintetében semmiben sem maradnak el a szerző legkiemelkedőbb munkái mögött, a Tellúria minden tekintetben az utóbbi tíz év legnagyobb Szorokin-dobása: egy elképesztő fantáziával megírt, nagyívű történetfüzér Eurázsia jövőjéről, melyben az ötven fejezet majd mindegyike eltérő stílusban, sőt némelyike teljesen egyedi nyelven szólal meg (magyarul Gábor Sámuel remek fordításában). És mivel a magyarországi Szorokin-recepció nagymértékben kötődik a jobbnál jobb színházi előadásokhoz, hadd említsem meg a legfrissebb eseményeket: a Cukor-Kreml című regény színházi adaptációját két hete kezdte el játszani a Katona József Színház a Kamrában, a Trafóban pedig éppen most kerül újra színpadra A jég a Mundruczó-féle rendezésben, részben eredeti szereposztással.

A Gondolat nemrégiben megjelent tavaszi kötetei közül hármat szeretnék röviden a figyelmükbe ajánlani. Elsőként Andri Snaer Magnason izlandi író (a kiadón belül többek kedvence) ifjúsági fantasyjét, az Időládát (fordító: Patat Bence). A regény kettős cselekménye egy olyan láda körül forog, amely nem engedi át az időt, s így tulajdonosa kivárhatja benne, amíg a kinti világban jobbra fordulnak a dolgok (találó cím, igaz?). Azután itt van a holland Stephan Enter egészen kiváló regénye, a Perem (Fenyves Miklós fordításában) – megint csak egy időregény, bár egészen más megközelítésben, mint az előző. A kötetről olvasható a Librarius kritikája. Végül megjelent a Beney Zsuzsa-életműkiadás 7. kötete is „Nem látta senki más…” (Versközelben) címmel, mely a szerző kimondottan iskolásokat szem előtt tartó, csodálatos verselemzéseit gyűjti egybe (Csokonaitól Petőfin és Aranyon át Weöres Sándorig és Pilinszkyig).

És akkor a könyvhét: említtessék itt is három kötet, szigorúan szubjektív alapon válogatva. Vallasek Júlia Angolkeringője a szerző kortárs angol nyelvű regényekről szóló elemzéseit gyűjti egybe. A tárgyalt szerzők listája önmagában is meggyőző: olyan neveket tartalmaz, mint Julian Barnes, A. S. Byatt, J. M. Coetzee, Hilary Mantel, Alice Munro vagy éppen Salman Rushdie. Kaszás Veronika Erdélyi menekültek Magyarországon (1988–89) című munkája a magyarországi menekültügy történetének egyik különösen fontos fejezetét dolgozza fel történészi alapossággal, majd 500 oldalban. A téma aktualitását érzésem szerint éppen most nehéz lenne megkérdőjelezni. Végül a nyolcvanas években szocializálódott filmrajongók számára – mindazoknak, akiknek még gyerekként meghatározó moziélménye volt a Csillagok háborúja vagy Az elveszett frigyláda fosztogatói – különleges olvasmányélményt fog jelenteni Gál Mihály „A vetítést vita követte” című kötete, mely az ún. Filmátvételi Bizottság 1968 és 1989 között készült jegyzőkönyveit mutatja be. (A könyvről június 3-án, szerdán 15.00 órakor hallhatnak beszélgetést a Báthory u. 10. szám alatt található konferenciateremben.)

Előretekintve: ősszel – hadd használjak nagy szavakat – berobban majd a magyar könyvpiacra egy kitűnő norvég szerző, Lars Saabye Christensen Féltestvér című nagyregénye, a már komoly életművel rendelkező író első kötete magyarul. És megjelenik Howard Jacobson második magyarul olvasható regénye, a J (gyengébbek kedvéért: nagy J, kétszer áthúzva – a magyar kiadás címe még bizonytalan), amely a 2014-es Man Booker Díj egyik finalistája volt.

Igen, és említettem már, hogy a Gondolatnak új honlapja van?

Böröczki Tamás
Gondolat Kiadó

Kiadók a Könyvhéten

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.