hirdetés

Fuit

2017. december 24. - Lábass Endre

Ha versnek is tűnnek néha, eredendően nem azok szegények, viszont sokszor rosszkedvemben is boldogan írt naplójegyzetek. Úgy gondoltam, belőlük mutatok karácsonyra párat kisebb kupacokba csoportosítva, tán, ahogy születtek. – Karácsony hetén Lábass Endre írja a naplót a Literán. Íme, az első bejegyzés.

hirdetés

Már szépen elterveztem mindent, és egész kielégítően kereknek is tűnt így eltervezve a világ, kitaláltam, mi legyen az utolsó új írásom, ami még életemben megjelenik, odaadtam pár irományt Villányi Laci barátomnak a győri Műhely Öröm számába, és ezzel úgy gondoltam, vége, csak kicsit gyanakodtam – nem szokott ez ennyire kerekre sikerülni... Ekkor jött a kedves kérés, írjak valami naplófélét egy héten át karácsonyra a Literára. Csakhogy én nem szoktam naplót írni, illetve mindig valami suta irodalomféle lett belőle. Édesapám egyszer, még az ötvenes évek végén, tehát munkanélkülisége idején nekilátott egy napló írásának, határidőnaplóba írta, aztán már az első oldalon átalakult életrajzzá apám szövege, a másodikon meg már hosszadalmasnak ítélhette az egészet, mert onnan pokolian tömör, és hirtelen vége lesz... Szóval joggal féltem a naplóügytől, amikor rájöttem: – na de hiszen lényegében naplókat írtam, sőt fényképeztem egész eddigi életem során! 1973-ban kezdtem csavarogni, addig be voltam zárva egy hatalmas, poros labirintuslakásba. '73 augusztusában viszont életemben először világgá mentem, és ez tart azóta is. Járkálok az utakon, szép, hogy Kárpátalján garabonciásnak hittek – talán a dúdolgatásról, és hogy évtizedek óta nem jutott senkinek eszébe gyalog átmenni édesanyám szülőfalujából, Forgolányból a szomszéd faluba, Gyulafalvára, most meg többen láttak egy embert a poros úton... – ez valami falu bolondja –, én meg néha őrnek éreztem magam, gondoltam, járom a várost évtizedeken át... kéne már aktatáskát vinni magammal... ezt meg is tettem, de mi legyen benne? hát fényképeket hordtam magammal a város romos házairól. Ezt ma is ugyanúgy meg lehetne tenni. Fényképeztem, amikor a modern idő már engedte, fotóblogot szerkesztettem Pestből, de mindezek közben 1973-tól kis cetlikre mindenféléket írtam, ezekből születtek aztán az összes úgynevezett Pest-írásaim-köteteim – mindig cetlik tömegei voltak nálam, ha meg nem leltem sehol ceruzát, akkor felszedtem egy eldobott cigarettásdobozt, kihúztam belőle az alufóliát, azokra remekül lehet madártollal írni. Ez is nagyon tetszett, valamikor régen meg is írtam ezt a mesét. Na, ennyit a naplóimról, ha versnek is tűnnek néha, eredendően nem azok szegények, viszont sokszor rosszkedvemben is boldogan írt naplójegyzetek. Úgy gondoltam, belőlük mutatok karácsonyra párat kisebb kupacokba csoportosítva, tán, ahogy születtek. Nem mindegyik alatt van dátum, de azért elég sok esetben. Isten hozott.

nincs pénzem órára

– Öreg, segíts nekem
Vegyél egy órát nagy számokkal
Te mindent meg tudsz szerezni
Az unokámnak kell
Most tanulja az időt

imazacsi

Itt a nyár visszavonhatatlanul
Már ha vissza nem vonod
villámlással hógolyóval
jégveréssel gyűlölettel...
de Te ezt nem teheted
tele vagy szeretettel
Ó Casucci nejlonzacskó

torzutas

Azt mondják
Emberemlékezet óta
Ebben a megállóban
Ember nem szállt fel a buszra
Hát akkor mondd
Ki ez a görbe árnyék?
Tudnom kell
Mielőtt vele
Együtt várnék

viasz

A szakállas lomtalanító már épp
kilépne a rácsos kapun
– Jó sapkája van, szólok utána
Visszajön nevet leveszi a tökfedőt (gyönyörű Robinson)
– Eredeti orosz csak a pecsét nem látszik a zsír alatt
de ha ez nem zavarja nézze itt a felirat
sivatagi sapka ha nem látja megértem
Akkor lehajtom a felpatentozott karimát
És előkerül az ötágú csillag a sapkaégen

ön olyan emberi

Persze mi sem vagyunk fából –
Sírunk, ha nászágyunk
Kilóg a kukából

üresség

Rákospalotai víztornyok
Sínek fölött falépcsők
Esőben talált üres pénztárcák
Majd gyűjtünk bele
Majd gyűjtünk bele
Villamosjegyeket
Keresztrejtvényeket
Esőcseppeket
És utazunk és fejtünk és
Utazunk és fejtünk

fuit

Ha nincs mit enned
legyél Város József
És gyorsan menekülj el
Innen
Külföldön majd
Idegen kaját eszel de
József Város leszel

Lábass Endre

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.