hirdetés

Harminc új kötet, negyven dedikálás

2016. június 7. - Kiadók a Könyvhéten

Az Ünnepi Könyvhét idén is a Vörösmarty téren van, óriási siker. Hogy mi értelme lenne erről a Vörösmarty Mihályról elnevezett szimbolikus térről máshová vinni, fogalmam sincs. Mégis felmerült. Állítólag (meg)zavarja a turistákat. – A könyvheti naplók sorában Váradi Péter (L'Harmattan kiadó) írását olvashatják.

hirdetés

A L'Harmattan harminc új kötettel, negyven dedikálással, külső helyszíneken rendezett könyvbemutatókkal készül a könyvhétre, valamint több mint 600 féle kötetünket vásárolhatják meg helyben a könyvolvasók. A könyvheti standunk kialakításában új logikát követünk: súlypontokat határoztunk meg, hogy egymás mellett láthassák az olvasók az általunk kiadott filozófiai alapműveket (néhány ismertebb név: Arisztotelész, Malebranche, Leibniz, Merleau-Ponty, Husserl, Berkeley, Rorty, Derrida, Descartes stb., összesen majd’ 60 kötet), a pszichológiai szakmunkákat (ismét csak néhány többek által ismert szerző: Bagdy Emőke, Buda Béla, Gőbel Orsolya, Dúll Andrea, Françoise Dolto, Szummer Csaba), vagy a színház világához kapcsolód könyveket (6 mai katalán dráma, Matei Visniec drámái, Fuchs Lívia Tánctörténet sorozata stb.), de az 1956-hoz kapcsolt tematikában szintén három tucat könyvet mutatunk be – és folytathatnám a sort. De jöjjenek az újdonságok!

A múlt pénteken jelent meg (cca. 300-an voltunk jelen) kiadónk eddigi legszexibb könyve, Beregi Tamás – az Egyetleneim című kultregény írójának – új kötete, a Noctambulo. Ez a bő 500 oldalas, a késő viktoriánus korszak Londonjának intenzíven erjedő közegében játszódó regény egyszerre noir és románc, kalandregény és világmagyarázó mitológia. Ahogy Nemes Jeles László írja róla: "közel áll hozzám a Noctambulo: kegyetlen civilizációkritika, pikareszk paródia modern világunkról, amely mégis merészen romantikus. Erős hangulata és víziószerű képei miatt akár filmként is el tudnám képzelni."

Hétfőn Almási Miklós segítségével tartottuk egy másik nagyszerű irodalmi kötetünk, Nyerges András Reciprok című regényének bemutatóját. Döbbenetes, de az 1950-es és 60-as évek fordulóján játszódó regény a korszak magyar társadalmának egyik első irodalmi analízise. Az 56-os foglyok még börtönben, az 1963-as amnesztiáról még szó sincs, és a nyomott közeg okozta feszültség feloldásának – mint erre felvezetésében Almási Miklós igen jó kedélyű visszaemlékezések formájában felhívta a figyelmet – egyetlen formája marad: a szex. Persze a regény nem erről szól, de erről is.

 

A Könyvfesztiválon elindított Világ-szép-irodalom sorozatunk kötetei is ott lesznek a pulton (lásd: Martin Pollack: Halott a bunkerban), ahogy a közösségi finanszírozásból megjelenő Kevert, Zelei Bori ragyogó tini-novelláskötete is. Az indiegogón tavasszal a megcélzott összegnél végül még több is összejött, és nem véletlen, hogy a magyar könyvkiadás történetében ez a kötet úttörővé vált - és nagyon remélem, hogy sok követője lesz! A szépirodalmi blokkunk egyik gyöngyszeme Berkovits György: Ckó, a fényképész című regénye, mely a teljes huszadik századon végigvezeti az olvasót, azt is, aki megérte, és azt is, aki azóta született. A nagyregény nagybemutatóját pénteken 17.00-kor a Kossuth Klubban (1088 Múzeum u. 7.) tartjuk Závada Pállal. A líra szekciót pedig idén is Sajó László költő képviseli, akinek Aszfaltangyal című kötetében fotók, és az azokról, azok kapcsán stb. írott versek olvashatók (tartalom: 100% irodalom). Schreiner Dénes regényét (Mint kagylók, ha bezárulnak) szintén sok olvasója várja, köztük én is.

Kitérő: az Ünnepi Könyvhét idén is a Vörösmarty téren van, óriási siker. Hogy mi értelme lenne erről a Vörösmarty Mihályról elnevezett szimbolikus térről máshová vinni, fogalmam sincs. Mégis felmerült. Állítólag (meg)zavarja a turistákat. Arról még nem hallottam, hogy Barcelonában is beszüntetnék ezt a Sant Jordi nap nevű tébolyt, amikor minden utcasarkon könyvet árulnak, mindenki virágot és könyvet ajándékoz barátainak, családtagjainak, pedig ott is vannak állítólag megzavarható turisták.

A L'Harmattan idén is egy saját, és egy József Attila Körrel közös standon lesz kint a téren (89-es pavilon, az idén egyedüliként megmaradt kisszínpad mellett) – bár jelen tendenciák mellett kicsi az esély, hogy ezt jövőre is ebben a formában tehetjük, lévén, hogy a JAK pénzügyi helyzete drámai. Izgatottan várom a fejleményeket. De hogy is mondta Pósalaky bácsi? Így: ugorgyunk!

A irodalom azonban kiadói profilunk kisebbik fele (miközben persze egy dolognak csak két egyforma fele lehet). A társadalomtudományi és humán tudományi művek között idén olyan nagyszerű köteteket találunk, mint A rendszerváltás családtörténetei. Huszonöt évvel ezelőtt a rendszerváltás fiataljaival, majd az elmúlt években az ő gyermekeikkel beszélgettek a szerzők, hogy kiderüljön, milyen ma a fiatalok biztonságérzete, és vajon milyen volt édesanyáiké huszonöt évvel ezelőtt, amikor ők megszülettek? Hogyan függ össze a társadalmi és az egyéni biztonság a fiatalok és a szülők életében? Vajon a szülők azt mondják-e, csinálják-e, amit valójában gondolnak a gyermekvállalásról? Mit is üzennek gyermekeiknek? A kutatás a korábbi makroszintű megközelítések mellett újdonságként a rendszerváltás társadalmi történéseit a mindennapokat megélő és a rendszerváltásban valóban érintett egyének/családok szemszögéből tárja fel.

Az Elidegenedés és emancipáció címen megjelenő tanulmánykötet is különleges vállalkozás, hiszen az elmúlt évtizedben sem nagyon jelent meg magyar nyelven olyan munka, mely Marx társadalomfilozófiai elemzéseit ilyen sokrétűen és gazdagon tárgyalná. A társadalomtudomány és a pszichológia határterületére tartozik Kovai Melinda könyve, amely Lélektan és politika címmel mutatja be, hogy az 1950-es években politikai és ideológiai okokból hogyan számolták fel Magyarországon az alkalmazott pszichológia legtöbb szakterületét. A könyv az ember belső világára irányuló tudományos szakértelem, a pszicho-tudományok (pszichiátria, pszichoterápia, pedagógia, munkalélektan stb.) magyarországi történetét dolgozza fel az államszocializmus első két évtizedére koncentrálva, és bemutatja az 1956 utáni újraintézményesülési folyamatokat, melyek során a korszak politikai klímája a pszichológusok szakmai identitásától és értelmiségi szerepeitől a tudományos-terápiás közegek szerkezetéig szintén meghatározó szerepet játszott.

Az MMA Ösztöndíjas Tanulmányok című sorozatunkban szombaton 16.00-kor a Vigadóban Szilveszter László, a kiváló kolozsvári irodalomtörténész könyvét mutatjuk be Félúton ég és föld között címmel, mely az erdélyi líra identitásalakzatait tárja fel a második világháborút követő időszakban.

Egyfajta „párhuzamos életrajzok”-kötettel jelentkezik a Könyvhéten Márton László (aki annak idején 56-os menekültként hagyta el az országot). A Zokogó Zarándokok című kötetben összegyűjtött írások 1998 és 2015 között születtek. Márton László megrajzolja a huszadik század olyan történelmi személyiségeinek arcképét, mint Herzl Tivadar, Jasszer Arafat, Albert Camus és Koestler Artúr, a magyar és a francia irodalomban egyaránt jeles Fejtő Ferenc és a magyar-zsidó költő, Mezei András. De Arday Lajos is új kötettét dedikálja vasárnap, mely Nemzetállamok és kisebbségek címmel jelenik meg nálunk, és szintén a szerző évtizedes elemzői-tanulmányírói munkásságát gyűjti össze egyetlen kötetbe.

A dedikáló szerzőink teljes névsorát, és a dedikálások időpontját ezen a linken találhatják meg.

Végezetül néhány apróság: a Kiss Farkas Gábor és mások szerkesztésében megjelent The Art of Memory in Late Medieval Central Europe című könyve elfogyóban az Amazonon, Szabó Imola Julianna: Kinőtt szív című kötete miatt érdekeltek vagyunk a Szép Könyv díjkiosztó gálán, Ébli Gábor: Múzeumánia című múzeumantropológiai Európa-körképét sokan várják és így tovább, és így tovább. Találkozzunk a Könyvhéten!

Váradi Péter (L'Harmattan)

Kiadók a Könyvhéten

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.