Hiszékenység és demokrácia
2011. december 18. - Beszélő folyóirat
- 2011. december 18.
Betelefonálós televízió- és rádióműsorokat nézve-hallgatva, internetes fórumok hozzászólásait szemezgetve vagy csak járva-kelve könnyen az a benyomásunk támad, hogy nincs olyan hülyeség vagy hazugság, amit Magyarországon nem hisznek el széles néprétegek. A magyar nyilvánosság nagyon távol áll attól az eszményi nyilvánosságtól, amely a tartalmilag igényesebb demokráciaelméletek kívánatosnak találnak, vagyis az ésszerű mértékben informált, problémákat és megoldási javaslatokat racionálisan fontolóra venni képes nyilvánosságtól.
A jó hír az, hogy ez nem magyar sajátosság. A rossz hír is ez. Most olvastam el Cass Sunstein On Rumors (A híresztelésekről) című két évvel ezelőtt megjelent kis könyvét, amelyben igen meggyőzően érvel amellett, hogy egyfelől értelmes emberek is igazságtartalmuktól függetlenül hisznek el mindenféle híresztelést, másfelől pedig az eszmék piacán folyó versenyben nem feltétlenül az igazság győz.
Ha egy csoport – amely egy egész nép is lehet – nehéz helyzetbe kerül, katasztrófát szenved el, tagjai dühösek lesznek és valakit hibáztatni akarnak. Minél dühösebbek az emberek, annál hajlamosabbak lesznek elhinni az olyan magyarázatokat, amelyek egyrészt igazolják az érzelmi állapotukat, másrészt szándékos gaztettnek tudják be a haragot kiváltó eseményeket. Hogy mit hiszünk el, függ korábbi meggyőződésünktől. Azt hisszük el, amitől jobban érezzük magunkat, és a kognitív disszonanciát redukálandó igyekszünk elutasítani azokat az állításokat, amelyek ellentmondanak legmélyebb meggyőződéseinknek.
Idáig rendben is lenne, hiszen az elfogult információfeldolgozást racionális vitában korrigálhatónak remélném. De a híresztelések, (hamis) értelmezések két olyan különböző, de egymást részben átfedő mechanizmuson keresztül terjednek, ahol az állítások minősége – az igazsághoz fűződő viszonyuk – nem igazán játszik főszerepet. Az egyiket Sunstein társadalmi kaszkádnak nevezi, a másikat csoport-polarizációnak.
A társadalmi kaszkád olyan folyamat, melynek során egy híresztelést azért hisznek el egyre többen, mert már vannak, akik elhitték. A korábbi meggyőződések fontossága miatt nem minden csoportban indul be ez a folyamat bármilyen híresztelés esetében, de amelyikben beindul, elérhet egy olyan pontot, ahol a folyamat "átbillen", és csoporttagként a híresztelés elutasítása már csak a konformizmus miatt sem opció.
A csoport-polarizáció arra a tényre utal, hogy amikor hasonló gondolkodású emberek összejönnek, gyakran ott kötnek ki, hogy szélsőségesebb változatát gondolják annak, amit azelőtt gondoltak, hogy megbeszélték volna. Csoportok – például politikai táborok – között így jöhetnek létre kibékíthetetlen ellentétek.
A szólásszabadság védelme azon a meggyőződésen alapul, hogy az igazság végső soron győzedelmeskedik az eszmék szabad piacán. Sunstein arra mutat rá, hogy gyakran nem ez történik. Nem ez történik a társadalmi kaszkádban és a csoport-polarizációban megnyilvánuló csoportdinamika miatt és több más ok miatt sem. A hamis benyomások korrekciója hiábavaló lehet, sőt, akár meg is erősítheti ezeket a benyomásokat. Sok múlik azon, mennyire tartja megbízhatónak hamis benyomás dédelgetője a korrekció forrását. Mivel gyakran az ellentábor ez a forrás, gyakran nem fogja annak tartani. Kognitív kísérletek erősen azt sugallják, hogy a tárgyilagos információ a szelektív tudomásulvétel miatt nem oszlatja el a hamis híreszteléseket. A felháborodás önmagában jóleső érzést kelt, ha (mivel) korábbi meggyőződéseket erősít meg.
Sunstein hangsúlyozza, hogy nem cenzúráért kiált. Jól működő demokrácia nem működhet, ha az emberek nem mondhatják el, amit gondolnak. Ugyanakkor azt is állítja, a hamis híresztelésék állampolgárként akadályoznak bennünket, hogy jól gondolkozzunk a kisebb-nagyobb válságokkal kapcsolatos teendőkről – és ez kárt okoz a demokráciának. Aztán könyve végén mégis arra jut, hogy a kártékony híresztelések ellen egy kis "dermesztő hatás" (chilling effect) mégsem ártana. Nemcsak azért, hogy megvédjük az embereket a hírnevüknek igazolhatatlanul okozott kártól, hanem azért is, hogy biztosítsuk magának a demokráciának a megfelelő működését.
Hozzászólás
Befejeződött Strasbourgban a tiltakozó böjt
lkotmánybíróság, Budapesti Autonóm Gyülekezet, egyházi törvény, Izsák-Bács Jeremiás, Soós Péter, vallásszabadság, video
2011. december 19. hétfő 7:31 | AN
Hozzászólások(5)NyomtatásBetűméret változtatás
A tiltakozó böjt sikeres volt, ez a két ember többet tett a magyar demokráciáért és többet ért el, mint némely ellenzéki párt.
Budapest – Hazaérkezett Strasbourgból Soós Péter lelkész, aki Izsák-Bács Jeremiás strasbourgi tiltakozó böjtjét segítette, majd maga is csatlakozott a böjthöz, amit Budapesten folytat. A Budapesti Autonóm Gyülekezet honlapja készített interjút Soós Péterrel, aki arról is beszél, hogy az egyházi törvényt csak formai okok miatt kell újra megszavazni, de az előzetes bejelentések szerint semmit nem változtatnak rajta.
Az Alkotmánybíróságszerint az egyházügyi törvényt jogellenesen fogadták el . Az új jogszabályt lényegében a mostanival egyező tartalommal még idén újra megszavazzák. A döntés hátterében az áll, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítené a törvényt annak közjogi érvénytelenség miatt, ezt kívánja megelőzni a kormány azzal, hogy még előtte magától visszavonja, és a “jogtechnikai hibát” kiküszöbölve, újra megszavazza a parlamenti szavazógép. Azt nem lehet tudni, hogy egy Alkotmánybírósági határozat várható tartalmáról miképpen tudhat a kormány.
Ahogyan az is kérdés, hogy a Fidesz által összeállított Alkormánybíróságnak miért csak formai kifogásai voltak egy olyan egyházi törvénnyel kapcsolatban, amely törvényen kívül helyez több mint kétszáz törvényesen bejegyzett, és törvényesen működő egyházat. Akik jogi státuszát megvonják, azok egyesületként folytathatnák, de az erre vonatkozó szabályozás nem készült el, vagy nem is akarnak az egyesületi törvényen változtatni. Ez esetben azonban az eddigi egyházi vagyon az államra száll, az eddigi egyházak nem tarthatnak fenn iskolákat, teológiai képzést, és az sem tisztázott, hirdethetik-e az evangéliumot, keresztelhetnek-e például.
A hiba, amit korrigálni kell, az volt, hogy a zárószavazás előtt olyan érdemi módosításokkal változtattak az egyházügyi törvényen, melyeket az Országgyűlés már nem vitathatott meg. Egészen pontosan ez azt jelenti, hogy a Fidesz agy nélküli bábjai olyan törvényt szavaztak meg, amely teljesen ellentétes volt az előzetes törvényjavaslattal, azt az utolsó pillanatban találták ki.
Lázár szerint az új törvényt lényegében strukturális változás nélkül akarják az év végéig elfogadni, és nem készülnek az egyházak besorolásának megváltoztatására.
Soós Péter lelkész erről és a strasbourgi tiltakozó böjt eredményeiről is beszél az alábbi videófelvételen.
Értékelés: 5.0/5 (3 szavazatból)
Értékelés: +7 ( 7 szavazatból)
Címkék
Hozzászólások(5)NyomtatásBetűméret változtatás
5 Reader’s Comments
b
2011. december 19. hétfő
08:29
Köszönjük Önöknek lelkész urak!
Követték a mondást: “Segíts magadon, és az Isten is megsegít.”
.
Valóban történt valami. Megijedt a Fidesz, hogy visszavonta a törvényt, még ha csak kozmetikázni is. Ez nem volt benne a tervben. A narancs rothadásnak indult, nincs visszaút!
Értékelés: +10 (10 szavazatból)
tinácska55
2011. december 19. hétfő
09:13
KÖSZÖNET ÉRTE.
Értékelés: +10 (10 szavazatból)
figyelő
2011. december 19. hétfő
13:56
Csak remélni merem, hogy lesz olyan média, ami felvállalja és ismerté teszi a lelkészek igaz keresztényi kiállását.
Értékelés: +2 (2 szavazatból)
CommonSense
2011. december 20. kedd
02:56
NIncs több keresztény magyarorszagon. Azokat hianyolom akik Jezus kovetik. Nem kell felemelni a szavatokat az igazsagtalansag ellen ? Miert nincs a tobbszaz egyhaz a parlament elott? Behuzzatok fuletek farkatokat. A keresztenyek batrak mert tudjak hogy mi az Isten akarata, es a tulerovel szemben is kiallnak az igazsagert. Ez a ket ember vallalta a nyivanossagot, par masik ember tiltakozott, de ennel tobb kell. UTCARA emberek !!
Értékelés: 0 (0 szavazatból)
szemüveges
2011. december 20. kedd
03:24
“az eddigi egyházak nem tarthatnak fenn iskolákat, teológiai képzést, és az sem tisztázott, hirdethetik-e az evangéliumot, keresztelhetnek-e például.”
Azt hiszem a hívők az evangélium hirdetésére nem az államtól kapták a megbízást! Ezt nem árt észben tartani. És a továbbiakban sincs nagy okunk az örömre, mert ahogy az egyik online újság címében fogalmazott: “Trükköznek az egyházi törvénnyel…” De őszintén, volt aki mást várt? És most akkor minden meg van oldva? Lázár jános maga mondta, hogy változtatás nélkül újra beadják (és újra megszavazzák), SŐT!!!! még dec 31. előtt el is fogadják!
SZÓVAL LEHET FOLYTATNI A BŐJTÖT!!! DE NEM CSAK NEKIK!!!!!
És azt sem feledjük el amit Jézus Krisztus mondott:: “Az én országom nem e világból való…”
“Bizony hamar eljövök és az én jutalmam velem van, hogy megfizessek mindenkinek, a mint az ő cselekedete lesz.” “Ezt mondja, a ki ezekről bizonyságot tesz: Bizony hamar eljövök. Ámen, bizony jövel Uram Jézus!”
Értékelés: 0 (0 szavazatból)
Írja meg véleményét!